tag:blogger.com,1999:blog-11226951769504070072024-03-13T00:50:06.816+01:00Egy boszorka van......három fia van, meg egy kertje, néhány hobbija, olvasásmániája, keresi magát a világban és mindezt igyekszik minimalistán, zero waste törekvéssel tenni. Erről írok, tartsatok velem!Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.comBlogger779125tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-36856276151564843342019-05-08T09:18:00.000+02:002019-05-08T09:18:04.019+02:0010x10 gardróbkihívás a fenntartható divat jegyében <div style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Előrebocsátom: nagyjából semmi közöm a divathoz. Sosem érdekeltek a trendek, nagyjából a kirakatokból vagy cikkekből tájékozódtam, de soha nem volt szempont a ruhavásárlásnál, hogy a kiválasztott darab az aktuális divatnak megfelelő legyen. Talán ironikus is, hogy épp amiatt a törekvésem miatt kezdek el a témával foglalkozni, hogy még kevesebbet vásároljak, illetve amit mégis megveszek, az minél környezettudatosabb beszerzés legyen. </div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Biztosan sokat hallottatok már a divat, főleg a fast fashion áruházak sötét oldaláról: a ruhaipar az egyik leginkább környezetszennyező iparág, a mezőgazdaság után a világon a <a href="https://europa.eu/youth/hu/article/63/56066_hu" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">második legnagyobb vízfogyasztó</a>. Az ENSZ felmérése szerint egyetlen pamutpóló elkészítéséhez 3000 liter víz fogy. Ráadásul a boltokba kerülő ruhamennyiség nagy részét feleslegesen gyártják le, hiszen 85%-ukat nem tudják eladni - gondoljatok bele, mennyi felesleges víz ez! És még amit eladnak, annak is jó része csak áll a szekrényekben, sokan nem hordják a meglévő ruhadarabjaik felét sem. Ha ez még nem lenne elég, újabb megdöbbentő tény, hogy világszerte hány gyereket foglalkoztat a ruhaipar: a <a href="https://www.life.hu/csalad/20180528-a-gyermekmunka-260-millio-gyerek-dolgozik-a-ruhaiparban.html" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Nemzetközi Munkaszervezet </a>ezt a számot 2018-ban 260 millióra becsülte! </div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Ezeket az adatokat, korábbi kutatásokat olvasva nagyjából három éve vizsgáltam felül a ruhavásárlási szokásaimat. Mivel soha nem voltam igazán impulzusvásárló ezen a téren, csak néhány évente, például munkahelyváltáskor frissítettem a ruhatáramat, vagy szokásom volt karácsonyra minden évben egy csinosabb ruhát beszerezni, "mert megérdemlem". Ezzel még nem is lenne nagy baj, de ezek jellemzően fast fashion termékek voltak. Szerintem a következő alapelvek szerint lenne jó vásárolni, hogy az említett környezetterhelést csökkentsük - és ez rímel a minimalizmusra és a hulladékmentességre is. </div>
<div class="popup_icon_container popup_icon_container_notext imgnotext" style="border: 0px; float: none !important; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: 0; margin-bottom: 20px; margin-left: auto !important; margin-right: auto !important; margin-top: 20px; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline; width: 489px;">
<img alt="0418.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="326" src="https://m.blog.hu/eg/egyboszorka/image/0418.jpg" style="border: 0px; box-sizing: border-box; cursor: pointer; display: block; float: none !important; font: inherit; margin-bottom: 20px; margin-left: auto !important; margin-right: auto !important; margin-top: 20px; max-width: 100%; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="489" /><span class="popup_icon" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: url("../img/gallery_popup_icon.png"); background-origin: initial; background-position: center center; background-repeat: no-repeat; background-size: initial; border: 0px; bottom: 15px; cursor: pointer; font: inherit; height: 32px; margin: 0px; padding: 0px; position: absolute; right: 15px; vertical-align: baseline; width: 32px;"></span></div>
<br />
<ul style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; list-style-image: initial; list-style-position: outside; margin: 14px 0px 28px 15px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">Csak azt vedd meg, amire tényleg szükséged van. Amikor megtetszik egy darab, gondold végig, illik-e a meglévő ruháidhoz, hordanád-e valóban rendszeresen? Nincs már egy tucat hasonlód a szekrényedben? <a href="https://eco-age.com/livia-firth" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Livia Firth</a> dokumentumfilmes, divatforradalmár szerint a tudatos ruhavásárlás alapkérdése: viselni fogom legalább harmincszor? Ezzel a módszerrel két legyet ütünk egy csapásra: egyrészt sok ruha nem állja ki a boltban a kérdés próbáját, másrészt elgondolodva rajta, elkezdjük a szekrényeinkben porosodó darabokat is többet hordani és kreatívabban használni.</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">Nézd át a ruhatáradat: mi az, amit igazából soha nem vennél fel, hiba volt megvenni? Vagy amit kihíztál, de hátha jövő nyárra megint jó lesz? Rendezz garázsvásárt, ruhacsereberét a barátnőiddel, vagy add oda a <a href="https://remixshop.com/hu" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Remix</a>nek! </li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">Ha ez megvan, nézd át újra, kritikus szemmel. Van olyan darabod, amit azért nem hordasz, mert nincs mivel felvenned? Pakold ki a cuccaidat, párosítsd őket, próbálj ki merész szetteket, izgalmas kombinációkat vagy a szokványostól eltérő felhasználási módokat. Egy alkalmi ruha egy vagány dzsekivel menő hétköznapi öltözék lehet. Hordd a meglévő darabjaidat, vásárolj a szekrényedből! Amit így sem veszel fel, az mehet az előző pontban említett helyekre.</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">A másik fontos kérdés, mielőtt új ruhát vásárolsz: <a href="https://www.fashionrevolution.org/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">ki készítette</a>? Nagyon sokszor nem tudunk válaszolni a kérdésre, és ilyenkor valószínű, hogy bangladesi gyerekek gyártották le az adott ruhadarabot. Ha nem támogatod ezt, vásárolj magyar tervezőktől, keresd fel a közeli varrónőt, aki akár fotó alapján is elkészíti neked a divatlapban látott csodát, vagy nézz körül a különböző vásárokon. Igen, így valószínűleg drágább lesz a ruhád, mintha a fast fashion boltban megveszed. Cserébe tartósabb, jobb minőségű, megbecsült darabod lesz, valóban megfizeted egy helyi vállalkozó munkáját - és ha tudatosan vásárolsz, a meg nem vett fast fashion cuccok árából így sokkal jobb ruhákat kapsz, bár kevesebbet. <a href="http://www.holyduck.hu/fenntarthato-es-etikus-magyar-tervezok-alkotok/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Itt</a>találsz egy jó kis listát a fenntartható divat magyar tervezőiről, készítőiről. </li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">Találd meg a saját stílusodat! Lehet, hogy azért nem hordod sok ruhádat - pedig amikor megvetted, még tetszett - mert egyszerűen nem illik hozzád. Ez jó kis önismereti játék is: tapasztald ki, milyen színek, fazonok állnak jól, és mi az, amiben valóban jól is érzed magad, mert az egyéniségedhez is megy. Ha tanácstalan vagy, menj el egy színtanácsadásra, ebből már léteznek kifejezetten kedvező árúak is. Én is megyek májusban, mindenképpen írok majd róla.</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">Vásárolj turkálóban! Nem ciki, sőt menő, kifejezett kincsekre lehet bukkanni, olcsó, és nem utolsósorban így legalább duplájára növeled egy-egy ruhadarab életciklusát. Felmérések szerint az európai nők 3-4 hordás után megunják és cserélik a ruháikat. Te hordd legalább harmincszor!</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">Hardcore tudatosan öltözködők kiépíthetnek egy <a href="https://paretolanya.com/2017/02/16/minimalista-vs-kapszula-ruhatar/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">kapszula ruhatár</a>at is. Ezt általában évszakonként szokás kialakítani, és annyit jelent, hogy kevés, de egymással jól kombinálható alapdarabot választanak ki, és az ezekből összeállított szetteket hordják. </li>
</ul>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Aki még itt nem tart, annak ajánlom a címben is szereplő <a href="http://www.holyduck.hu/2018/05/14/kapszulagardrob-teszt-10-x-10-tavasz-kihivas/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">10x10 gardróbkihívást</a>, a kapszulagardrób előszobáját vagy kicsiben elvégzett kísérletét, amiben épp most én is részt veszek. A kihívás lényege: válassz ki tíz ruhadarabot, állíts össze ezekből tíz szettet, és hordd őket tíz napig. A tíz darabba nem számít bele az otthoni kényelmes, az alvós, a sportruházat, a munkaruha, ha van ilyened, a fehérnemű és kiegészítő és a kabát. A cipők kérdése izgalmas - nehezítheted magadnak a kihívást azzal, hogy mondjuk a tíz ruhadarab mellé két pár cipőt hordasz ezekben a napokban, de eredetileg nincs ilyen megkötés. A kihívás erdeetileg a <a href="https://www.stylebee.ca/10-x-10-challenge/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Style Bee</a> blogon jelent meg és indult világhódító útjára. Én most Holy Duck Eszter <a href="https://www.facebook.com/events/399903383921268/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">felhívás</a>ára veszek részt benne, aki annyival tette izgalmasabbá a játékot, hogy kifejezetten a színekre koncentrál. Ha te is belevágsz, érdemes előtte megnézned a következő tíz nap várható időjárását és a programjaidat - most például beleesett a húsvét is a tíz napba.</div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
<img alt="0418-1.jpg" class="imgnotext" src="https://m.blog.hu/eg/egyboszorka/image/0418-1.jpg" style="border: 0px; box-sizing: border-box; display: block; float: none !important; font: inherit; margin-bottom: 20px; margin-left: auto !important; margin-right: auto !important; margin-top: 20px; max-width: 100%; padding: 0px; vertical-align: baseline;" /></div>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Az én tíz kiválasztott ruhám:</div>
<ul style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; list-style-image: initial; list-style-position: outside; margin: 14px 0px 28px 15px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">egy klasszikus kék farmer, F&F márkájú, a nővéremtől örököltem</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">egy zöld Tchibo jeggings</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">lila, paisley mintás szoknya, amit a párom anyukája varrt és alakított át később rám</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">világoszöld Tchibo kordszoknya</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">bordó bonprix alkalmi ruha</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">sötétkék F&F felső</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">rózsamintás turikincs felső</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">pillangós rövidujjú felső, azt hiszem, ez is F&F</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">szürke atléta, talán Aldi vagy Lidl beszerzés</li>
<li style="border: 0px; font: inherit; margin: 2px 0px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">világos rózsaszín kardigán, ez is bonprix</li>
</ul>
<div style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Ahogy az elején írtam, nem vagyok egy nagy divatguru. A felsorolt ruhák mindegyike legalább hároméves, és igen, ezek a lila szoknya és az örökölt farmer kivételével még kevésbé tudatosan vásárolt darabok. Viszont a legutóbb tavaly nyáron vettem magamnak egy nyári ruhát, így ha részt vennék egy olyan kihívásban, hogy tíz hónapig ne vásároljak ruhát, akkor ezt különösebb erőfeszítés nélkül már teljesítettem volna. (Azért a színtanácsadás után majd tervezek némi használtruha-beszerzést!) Így aztán az, hogy meglévő ruhákból öltözködjek, nem okoz nehézséget, de a nyolcadik napra a változatosság hiánya már kezd zavarni. Lehet, hogy eggyel kevesebb szoknya és eggyel több nadrág kellett volna, vagy még egy pulcsi - és persze a változékony időjárás is nehezíti a helyzetet. De azt hiszem, így a vége előtt nem sokkal egész jól sikerült megoldanom a feladatot, a napi szetteket az <a href="https://www.instagram.com/timeakecskes/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">instagram</a>on láthatjátok. Nektek hogy menne egy ilyen kihívás?</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-18782327391362175842019-04-29T18:15:00.001+02:002019-04-29T18:15:15.585+02:00Tavasz a Balaton-felvidéken<h1 class="title" style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: "Playfair Display"; font-size: 24px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: 26px; margin: 0px 0px 5px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Kirándulás-ajánló: Szentbékkálla és környéke</h1>
<div class="entry" style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Visszavonhatatlanul tavasz van, bár most volt néhány esős és hűvösebb napunk is, számomra ez csak jó hír: erőre kapott a természet, üdék az erdők, talán kiheverték a márciusi szárazságot. Kirándulni meg esőben is lehet, én például vasárnap <a href="https://terepnyul.blogspot.com/2019/04/pirkanc-48.html" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">teljesítménytúrázni</a> voltam, és bár 48 kilométer nem ajánlható bárkinek, a környék látnivalóiból bátran lehet válogatni kényelmes rövidebb barangolnivalót is.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Ha a Veszprém megyei Szentbékkállára látogatunk a családunkkal, a következőket érdemes megnézni:</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
<span style="border: 0px; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: 700; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">Körtúra a Fekete-hegyi Eötvös-kilátóhoz</span></div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Szentbékkállán a Szent Benedek turistaszállótól indulunk a sárga háromszög jelzésen, először a falu aszfaltos útján haladunk, majd földútba, végül erdei ösvénybe vált lábunk alatt az út, és emelkedni kezd. Végig a sárga háromszög jelzést követjük. Lesz részünk meredek emelkedőben is, amikor felkapaszkodunk a Keleményes-kő bazaltpalacsintáira - valóban így hívják ezeket a képződményeket, amelyek lentről emlékeztetnek a bazaltorgonákra, de sokkal szélesebben elterülnek, rajtuk állva pedig keresve se találnánk jobb nevet nekik. Megcsodáljuk a kilátást és a növényvilágot, elolvassuk a Tűz útja tanösvény tájékoztató tábláját, amíg kipihenjük a mászás fáradalmait. </div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
</div>
<ul class="blh-gallery count-3" id="gallery-1555410655" style="border: 0px; clear: both; font: inherit; list-style: none outside; margin: 14px 0px 28px; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline; width: 680px;">
<li class="image-1" style="background: 0px 0px; border: 0px; font: inherit; list-style-type: none; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><a href="https://egyboszorka.blog.hu/skins/simple_white/#gallery-1555410655_1" style="border: 0px; color: #c74e38; display: block; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; position: relative; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline; z-index: 1;" title=""><img alt="" class="imgnotext" data-thumb="http://egyboszorka.blog.hu/media/image/20190414_072900-002.jpg?s=xs" src="https://m.blog.hu/eg/egyboszorka/image/20190414_072900-002.jpg" style="border: 0px; box-sizing: border-box; display: block; float: none !important; font: inherit; margin-bottom: 20px; margin-left: auto !important; margin-right: auto !important; margin-top: 20px; max-height: 480px; max-width: 100%; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline; z-index: 1;" /></a></li>
</ul>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Innen továbbhaladva szép, hullámzó tájon haladunk át, így áprilisban sárga virágokkal terített a mező. Újabb kapaszkodóval már a Fekete-hegyre érünk fel, az Eötvös kilátó lábához. Mindenképp másszunk fel a kilátóba, élvezzük a panorámát.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Lefelé a kék jelzésen indulunk, csak arra figyeljünk, hogy ne Balatonhenye, hanem vissza, Szentbékkálla irányába induljunk újra. Térképet, GPS-t érdemes nézni, ha biztosra akarunk menni a tájékozódással. rövid meredek után kellemesebb ereszkedésbe váltunk, lassanként leérünk az erdő szélére, ahol Jeszenszky Sky István Napfényszentélyét, kis birodalmát találjuk: imazászlók lobognak a szélben, kedves felirat a kapun, a közelben ölelőfa. Állítólag ha otthon találjuk a zenélő remetét, bármikor betérhetünk egy teára, én ezt még nem próbáltam, de az ölelőfát nem hagytam ki, amikor arra jártam. Tovább haladva tiszta vizű forráshoz érünk: szépen foglalt, fedett medencében gyűlik a víz és túlcsordulva folyik lefelé, érdemes a nálunk lévő bögrével meríteni belőle, ez az Öreghegyi-kút. Innen már néhány szép virágzó fa és présház mellett néhány perc múlva a falu szélére érünk, majd vissza a turistaházhoz. Ha megéheztünk, a falu első háza az Öreghegy fogadó, betérhetünk ebédelni és megpihenni.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Ez a túra bő hat kilométer szép emelkedőkkel, edzettebb 5-6 éves gyerekekkel már megtehető, de babakocsival nem ajánlom a szűk, köves emelkedők miatt. </div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
<span style="border: 0px; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: 700; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">Körtúra a szentbékkállai kőtengerhez</span></div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Ennek a túrának a kiindulópontja ugyanúgy a szentbékkállai turistaház, de most a kék jelzésen indulunk, és végig ezen is haladunk. A faluból kiérve először a velétei palotaromhoz érkezünk meg - milyen jó hangzású név! Aztán egy kanyarral visszavisz a jelzés a falu szélére, de hamarosan újra kifordul onnan, és könnyű vonalvezetésű, sík terepen visz el a nagy kiterjedésű, izgalmas kőtengerig. Eddig a túra mindössze szűk két kilométer, de a köveknél akár órákat is el lehet tölteni, amíg a gyerekek bebarangolják az egészet, felmásznak minden kőre, kipróbálják az ingókövet, megnézik a madáritatókat, mi meg elolvassuk nekik az információs táblákat, és akár meg is tízóraizhatunk a lapos, meleg köveken üldögélve.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
</div>
<ul class="blh-gallery count-3" id="gallery-1555443352" style="border: 0px; clear: both; font: inherit; list-style: none outside; margin: 14px 0px 28px; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline; width: 680px;">
<li class="image-1" style="background: 0px 0px; border: 0px; font: inherit; list-style-type: none; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><a href="https://egyboszorka.blog.hu/skins/simple_white/#gallery-1555443352_1" style="border: 0px; color: #c74e38; display: block; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; position: relative; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline; z-index: 1;" title=""><img alt="" class="imgnotext" data-thumb="http://egyboszorka.blog.hu/media/image/20190414_132818-001.jpg?s=xs" src="https://m.blog.hu/eg/egyboszorka/image/20190414_132818-001.jpg" style="border: 0px; box-sizing: border-box; display: block; float: none !important; font: inherit; margin-bottom: 20px; margin-left: auto !important; margin-right: auto !important; margin-top: 20px; max-height: 480px; max-width: 100%; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline; z-index: 1;" /></a></li>
</ul>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Visszafelé sétálhatunk ugyanezen az úton, vagy a kőtenger parkolójától a rövidebb, jelzetlen, de egyértelmű utat is választhatjuk, összességében lesz nagyjából négy kilométerünk, plusz a szaladgálás fel-alá a kövek között. Kisebb gyerekekkel is bátran ajánlom, babakocsival egy rövidke szakasz okoz nehézséget a palotarom után, de két felnőtt azt is megoldja.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
<span style="border: 0px; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: 700; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">Mindszentkálla, Kopasz-hegy</span></div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
A környék bővelkedik jobbnál jobb panorámájú kilátópontokban, ez talán kevésbé ismert, annál látványosabb - és fárasztóbb a megközelítése. Ha a legrövidebb úton akarjuk elérni, autóval Mindszentkálla központjában érdemes megállni. A faluban több ponton is egyértelműen jelzik, hogy merre induljunk, de a piros és a két T jelzés is a csúcsra visz. A hegy nem magas, viszont meredek ösvénnyel indít, aztán 277 lépcsővel folytatja. Utána még jön néhány falépcső, aztán már csak egy keskeny ösvény, és ott is vagyunk a csúcs közelében álló keresztnél, ahol learathatjuk megérdemelt babérjainkat a lélegzetelállító kilátás formájában. Kipihegjük magunkat, és a lankásabb déli oldalon ereszkedünk le, visszaérünk arra a pontra, ahol meredeken felfelé indultunk, és ha most egyenesen teszünk egy kis kitérőt, akkor megnézhetjük a kisfaludi templomromot is. Innen már toronyiránt sétáljunk vissza a faluba, ahol a Káli-Kapocs teraszán felhörpinthetjük a nekünk járó frissítőt.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
</div>
<ul class="blh-gallery count-2" id="gallery-1555444951" style="border: 0px; clear: both; font: inherit; list-style: none outside; margin: 14px 0px 28px; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline; width: 680px;">
<li class="image-1" style="background: 0px 0px; border: 0px; font: inherit; list-style-type: none; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><a href="https://egyboszorka.blog.hu/skins/simple_white/#gallery-1555444951_1" style="border: 0px; color: #c74e38; display: block; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; position: relative; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline; z-index: 1;" title="277 lépcsőfok"><img alt="277 lépcsőfok" class="imgnotext" data-thumb="http://egyboszorka.blog.hu/media/image/20190414_172856-001.jpg?s=xs" src="https://m.blog.hu/eg/egyboszorka/image/20190414_172856-001.jpg" style="border: 0px; box-sizing: border-box; display: block; float: none !important; font: inherit; margin-bottom: 20px; margin-left: auto !important; margin-right: auto !important; margin-top: 20px; max-height: 480px; max-width: 100%; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline; z-index: 1;" /></a></li>
</ul>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Csak kalandvágyó gyerekeknek és türelmes szülőknek ajánlom a túrát - a lépcsők próbára tesznek, úgy készüljetek, hogy időnként le-leültök majd pihenni a csúcshódítás közben. A táv oda-vissza is csak bő két kilométer, itt a szintemelkedés adja a nehézséget.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
A három túrából bármelyik kettő, vagy akár mindhárom is összekapcsolható egy hosszabb kirándulássá. Mindszentkálla és Szentbékkálla között a kék négyzet jelzésen, majd azt elhagyva a szentimrepusztai buszmegállónál balra kanyarodva, jelzetlen úton (régen erre haladt a kék túra) zárhatjuk be a kört, ez a szakasz a legrövidebb úton (ha a kőtengert visszafelé kihagyjuk) három kilométert ad hozzá a túránkhoz. </div>
</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-1651075988952318702019-04-29T17:39:00.000+02:002019-04-29T17:39:58.717+02:00A költészet napjára<h1 class="title" style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: "Playfair Display"; font-size: 24px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: 26px; margin: 0px 0px 5px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<a class="title" href="https://egyboszorka.blog.hu/2019/04/11/az_unnep_aze_aki_varja_577" style="border: 0px; color: #1b1b1b; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;">Az ünnep azé, aki várja</a></h1>
<div class="meta" style="background-color: white; border: 0px; color: #a7a7a7; font-family: Lora; font-size: 15px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin: 0px 0px 25px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="date" style="border: 0px; font: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">2019. április 11. 06:00</span> <span class="author" style="border: 0px; font: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">- <a href="https://blog.hu/user/1437955/tab/msg" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;">timeakecskes </a></span><span class="edit" style="border: 0px; font: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">• <a href="https://egyboszorka.blog.hu/admin/post/edit/14757377" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;">Szerkesztés...</a></span></div>
<h2 class="subtitle" style="background-color: white; border: 0px; font-family: "Playfair Display"; font-size: 19px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: 21px; margin: 0px 0px 12px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
A költészet napjára</h2>
<div class="entry" style="background-color: white; border: 0px; color: #1b1b1b; font-family: Lora; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-numeric: inherit; line-height: inherit; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Az ünnep azé, aki várja - egy vers címe, <a href="http://szabotanna.com/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Szabó T. Anna</a> verse, bár karácsonyi, de kölcsönvettem címadónak, mert most ezt az ünnepet vártam, a költészet napját. Vártam és készültem rá, hogy a versekről, a versolvasásról mesélhessek nektek.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Ma későn jöttem haza, hosszúra nyúlt iskolai programon vettem részt a szülőtársaimmal. Mire hazaértem, két pizsamás gyerek várt, azzal fogadtak, hogy meséljek nekik. A kicsi a János vitézt kérte. Rögtön kitört a testvérháború, mert mint megtudtam, neki addigra már olvasott az apja, kérése szerint a János vitézből, a tesójának meg még nem, ő is követelte tőlem a mesét. Kérdezem a kicsit: akkor miért kéred, hogy én is olvassak még? A válasz: mert annyira szép.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
<img alt="0411-01.jpg" class="imgnotext" height="303" src="https://m.blog.hu/eg/egyboszorka/image/0411-01.jpg" style="border: 0px; box-sizing: border-box; display: block; float: none !important; font: inherit; margin-bottom: 20px; margin-left: auto !important; margin-right: auto !important; margin-top: 20px; max-width: 100%; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="303" /></div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
A béketárgyalások lezajlottak, a tűzszünetet sikerült megkötnünk, a gordiuszi csomót átvágtuk: én a nagynak olvastam, közben hallottam, ahogy a János vitéz is folytatódik a nappaliban. Ez volt az esténk, a reggelünk pedig úgy fog kezdődni, hogy elkészítem a reggelit, asztalra teszem, meggyújtok egy gyertyát, felébresztgetem a még alvókat, leülök közéjük egy teával, és amíg elmajszolják a reggelit, a <a href="https://alexandra.hu/konyv/szeret-engem-a-vilag-versek-mondogatasa-ovodasoknak-kisiskolasoknak" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Szeret engem a világ</a> című gyerekversgyűjteményből fogok felolvasni nekik.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
<img alt="0411-02.jpg" class="imgnotext" height="401" src="https://m.blog.hu/eg/egyboszorka/image/0411-02.jpg" style="border: 0px; box-sizing: border-box; display: block; float: none !important; font: inherit; margin-bottom: 20px; margin-left: auto !important; margin-right: auto !important; margin-top: 20px; max-width: 100%; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="294" /></div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Advent kezdete óta így van ez. Akkor kapták meg Szabó T. Anna verseskötetét, az <a href="https://www.libri.hu/konyv/szabo_t_anna.adventi-kalendarium-6.html" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Adventi kalendárium</a>ot, amit úgy olvastam fel nekik, hogy december elsején az első verset, másodikán az elsőt és a másodikat is, és így tovább. Karácsonyra az erre fogékonyabb kicsi már a kötet elejét kívülről tudta, és aznap reggel 24 verset olvastam fel - még szerencse, hogy ez már a téli szünet idején történt. Az advent, a karácsony elmúlt, de a versek maradtak: elővettük gyerekkorunk klasszikusait, Gazdag Erzsi <a href="https://mora.hu/konyv/mesebolt/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Mesebolt</a>ját, Weöres Sándor <a href="https://mora.hu/konyv/bobita/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Bóbitá</a>ját, és a következő könyvtárlátogatáskor gyerekeknek való verseskötetet is hoztunk haza: a <a href="https://www.libri.hu/konyv/banyo_peter.friss-tinta-mai-gyerekversek.html" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Friss tintá</a>t, <a href="https://www.libri.hu/konyv/szabo_lorinc.szel-hozott.html" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Szabó Lőrinc</a>et, <a href="https://www.libri.hu/konyv/tandori_dezso.medvek-minden-mennyisegben-1.html" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Tandori Dezső</a>t. Az elsős kisfiam első olyan könyve, amit önállóan kiolvasott, szintén Szabó T. Anna műve volt, a <a href="https://www.pagony.hu/tukorcicak" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Tükörcicák.</a> Nagyon szeretem ezt a reggeli hangulatot, úgy sakkozok az idővel, hogy mindenképp beleférjen, jóval előttük kelek, hogy ez a kis rítus, ha röviden is, de meglegyen.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Nekem magamnak tavaly ilyentájt, épp a költészet napja kapcsán jutott eszembe, hogy mennyire hiányzik a versolvasás, és mennyi szépet ad. Ha máskor nem is, de ilyenkor mindig előkerül egy-egy kötet, van itthon Radnóti, Pilinszky, Fodor Ákos, Tóth Árpád, és évek óta részt veszek a <a href="https://posztoljverset.hu/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Posztolj verset!</a> eseményben. Egy évvel ezelőtt iskolai rendezvény is volt ez alkalomból, a tanítás elején összegyűltünk az egyik tanteremben, sok gyerek, néhány tanár és szülő, és aki akart, felolvashatott vagy akár fejből is elmondhatott egy verset a többieknek. Itthon aztán úgy döntöttem, rendszeresítem a versolvasást az életemben, rájöttem, hogy nem foszthatom meg magamat ettől az élménytől: megnyugtat, elmélyít, elgondolkodtat, valahogy közelebb hoz a valósághoz. Az éjjeliszekrényemre tettem a Radnóti összest, és minden este elolvastam egy-két verset belőle. Azóta magamnak is minden hónapban hozok a könyvtárból egy addig ismeretlen versgyűjteményt, most épp a <a href="https://www.libri.hu/irodalmi_dij/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Libri irodalmi díj </a>döntősei közül Takács Zsuzsa: <a href="https://www.libri.hu/konyv/takacs_zsuzsa.a-vak-remeny.html" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">A Vak Remény</a> című vaskos könyve van soron.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
<img alt="0411-03.jpg" class="imgnotext" height="378" src="https://m.blog.hu/eg/egyboszorka/image/0411-03.jpg" style="border: 0px; box-sizing: border-box; display: block; float: none !important; font: inherit; margin-bottom: 20px; margin-left: auto !important; margin-right: auto !important; margin-top: 20px; max-width: 100%; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="277" /></div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
A tavalyi Aegon Művészeti Díj kapcsán készült <a href="https://wmn.hu/video/48829-kergetjuk-a-tokeletest-de-a-tokely-mindig-visszalok--winkler-nora-irodalmi-beszelgetese-video" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">videóbeszélgetés</a> keltette fel az érdeklődésemet Kántor Péter és a <a href="https://www.libri.hu/konyv/kantor_peter.valahol-itt.html" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Valahol itt</a> című kötet iránt, ami az aktuális kedvencem lett, és még a kamasz fiam is elolvasta és nagyon tetszett neki! Szerintem ez nagy szó - a felnőttek közül is kevesen olvasnak verseket, a kamaszok még annyira se. Kántor Péter zseniális, jól érthető, átérezhető, aktuális és friss. Bátran javaslom a klasszikusok mellett a kortárs költőkkel való ismerkedést is, ízlelgessétek a verseket, forgassátok a gondolataitokban, jót tesz néhány olyan perc a zsúfolt napban, amikor költészettel ajándékozzuk meg magunkat.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
Április a Nincs időm olvasni kihívásban is a költészet hónapja, a havi téma egy szabadon választott verseskötet. Én nagy fába vágtam a fejszémet Takács Zsuzsa életművével, de azt hiszem, nem baj, ha nem fejezek be ennyi verset egy hónap alatt, a lényeg a rendszeres versolvasás. A feladat még a kihívásban rendszeresen részt vevő, könyvolvasó csoporttagok számára is valódi kihívást jelent, a versek jóval kevesebb embert fognak meg, mint a regények - ebben valószínűleg az oktatásnak is hatása van. Remek ajánlásokkal találkozhattok viszont a kihívás <a href="https://www.facebook.com/groups/nincsidomolvasnikihivas/?fref=nf" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">facebook csoport</a>jában, sokan olvasnak például <a href="http://www.varrodani.hu/hu/" rel="noopener noreferrer" style="border: 0px; color: #c74e38; font: inherit; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; text-decoration-line: none; transition: color 0.2s ease-in 0s; vertical-align: baseline;" target="_blank">Varró Dani</a>t és más, könnyebben élvezhető költőket.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
A magyar költészet ünnepére ide idézem a számomra egyik legkedvesebbet, fogadjátok szeretettel, és a facebook oldalamon osszátok meg kommentben a tieiteket! Örülnék neki.</div>
<blockquote style="border-bottom-color: initial; border-bottom-style: initial; border-image: initial; border-left-color: rgb(199, 78, 56); border-left-style: solid; border-right-color: initial; border-right-style: initial; border-top-color: initial; border-top-style: initial; border-width: 0px 0px 0px 5px; font-family: "Playfair Display"; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: inherit; margin: 0px 0px 20px; padding: 3px 0px 3px 12px; quotes: none; vertical-align: baseline;">
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<span style="border: 0px; font-family: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: 700; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért</span></div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Fák, csillagok, állatok és kövek<br />szeressétek a gyermekeimet.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Ha messze voltak tőlem, azalatt<br />eddig is rátok bíztam sorsukat.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Énhozzám mindig csak jók voltatok,<br />szeressétek őket, ha meghalok.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,<br />szeressétek a gyermekeimet.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Te, homokos, köves, aszfaltos út,<br />vezesd okosan a lányt, a fiút.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Csókold helyettem, szél, az arcukat,<br />fű, kő, légy párna a fejük alatt.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Kínáld őket gyümölccsel, almafa,<br />tanítsd őket csillagos éjszaka.<br /><br />Tanítsd, melengesd te is, drága nap,<br />csempészd zsebükbe titkos aranyad.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
S ti mind, élő és holt anyagok,<br />tanítsátok őket, felhők, sasok,</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,<br />vigyázz reájuk, hatalmas világ.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Az ember gonosz, benne nem bízom,<br />De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; margin-bottom: 22px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Igaz rokon, hozzátok fordulok,<br />tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;</div>
<div style="border: 0px; font: inherit; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:<br />szeressétek, akiket szeretek.</div>
</blockquote>
</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-74747974575269237852014-10-23T17:28:00.000+02:002014-10-23T17:57:05.529+02:00Gyerekekről - Marci<div style="text-align: justify;">
Hogy ne változzon már teljesen futóbloggá ez a blog... Nem volt vele ilyen szándékom sosem. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szóval Marciról. Nagyfiú :) Gondolom, ez még mindig csak a kiskamaszkor, és még bőven fel kell kötnöm a gatyát, nem is akarom elkiabálni, de úgy érzem, ahogy romlik elfele a kamaszkorral, úgy jön meg az esze is, egy másikfajta ész. Vágyakozva olvastam mindig a beszámolókat kamaszokról, akikkel hatalmas beszélgetéseket lehet folytatni, akik társak, partnerek. Most ilyenné kezd alakulni az én nagyfiam is amellett, hogy szemtelenedik, ajtócsapkodós visszabeszélős, meg minden, amit kell. De ezt tökéletesen ellensúlyozza, hogy magától elviszi a kutyát sétálni, hogy jön velem biciklivel kísérni, ha futok, és jókat beszélgetünk közben. A kitartásán lenne még mit csiszolni, remélem, kerül bele még egy adag, mire megnő, mert most ez nem nagyon megy neki. Lehet, hogy abbahagyja a zeneiskolát, ami ugyan kár lenne, de már nem látom benne a lelkesedést, nem foglalkozik vele magától, nem gyakorol, és kicsit túlterheltnek is érzi magát az iskola-zeneiskola-kézilabda háromszögben, a sok buszozással.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP77mObTH_uHQQtFly7jLWEwQMRaD2K4zlTGi1sdYdL11gHaftpr1z3OwRWgH5iMm4YOEA2rYMsJD87DiMUMo0ZeoSJFDm14qMYdJ5L0HHi99Oe5bVUiKvMNO-UGNkmqlsPKLN7KKmhxcZ/s1600/DSC_1345.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP77mObTH_uHQQtFly7jLWEwQMRaD2K4zlTGi1sdYdL11gHaftpr1z3OwRWgH5iMm4YOEA2rYMsJD87DiMUMo0ZeoSJFDm14qMYdJ5L0HHi99Oe5bVUiKvMNO-UGNkmqlsPKLN7KKmhxcZ/s1600/DSC_1345.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Az iskola idén egyelőre jól és könnyedén megy, mondjuk a betegségből kicsit sok, nem jellemző Marcira - eddig egy afta miatt volt pár nap hiányzás, kis láz, majd rá nem sokkal elkapta a kicsiktől a kéz-láb-száj betegséget, ami nála egy nap magas lázzal járt, amit szinte átaludt, meg a szájában hólyagokkal, de a kezén-lábán alig, és egy nap után jól volt, csak ez nagyon fertőző, és iskolába, barátokhoz, edzésre sem mehetett. Sőt, Ági szülinapjára mentünk volna ma, de ez is ugrott, viszont holnaptól mehet közösségbe, így megyünk Ságvárra. Pont kezdődik az őszi szünet, úgyhogy Bencével keddig maradnak a mamánál-papánál.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdvTnwXKwPXxNJPS1KHgtYTrdvBqcY-d0dTOC1JJXF420MEh_OMOUqU_lbwJFIS_YKiYVKSC7CEGZuAIuUZvwDWSU9mZhYT2XN7DFoHTM1ye3rvkP1Ef_uLwHHAPh41GORga0ceA7l3AM8/s1600/DSC_1484.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdvTnwXKwPXxNJPS1KHgtYTrdvBqcY-d0dTOC1JJXF420MEh_OMOUqU_lbwJFIS_YKiYVKSC7CEGZuAIuUZvwDWSU9mZhYT2XN7DFoHTM1ye3rvkP1Ef_uLwHHAPh41GORga0ceA7l3AM8/s1600/DSC_1484.jpg" height="320" width="212" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Olyan szép, edzett, izmos nagyfiú, ha hasonló marad és még fejlődik ebben az irányban, szét fogják szedni a csajok :) Ezen a téren még semmi komoly, Alizzal az ovis kor óta tartó románcban tavaly volt egy mosolyszünet, idén viszont közeledés van, már egyszer mesélte Marci, hogy megpuszilta, válaszul Aliz barátnői biztatásra azt mondta neki, hogy szereti :) és náluk ebből még nem következik semmi, csak a boldog tudat :) A baráti kapcsolatok egyre fontosabban és kicsit hullámzanak, hol ez a legjobb barát, hol az, de a kör nagyjából állandó. Biciklizni mennek, felfedezik a falu szélét, gördeszkáznak, trükkrollereznek, most a spórolt pénzéből rollert akar venni Marci. Rengeteget olvas, falja az ifjúsági regényeket, érdeklődik a mi filmjeink iránt meg a National Geographic nyomozós meg árverős műsorai iránt, de tévét ezen kívül nem néz. Számítógépen játszik napi félórát, ha el nem felejtek szólni neki, akkor hajlamos úgy maradni, meg mióta okostelefonja van, lett egy ellenőrizhetetlen rész... de talán még nem képernyőn élő zombigyerek. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWrsbNYm62PT0E4NYr6itPl2mYeKaXurr2coHILqUafNzmtfITgGHLFdoNUt3trEaxvIv7anlwMkTN_bwzSMbgDsCYrUEdTWuM8joBGp4E10NMb9L_2z1LEp8FlfC8QRwM0h3Dlbd-9Mhr/s1600/DSC_1348.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWrsbNYm62PT0E4NYr6itPl2mYeKaXurr2coHILqUafNzmtfITgGHLFdoNUt3trEaxvIv7anlwMkTN_bwzSMbgDsCYrUEdTWuM8joBGp4E10NMb9L_2z1LEp8FlfC8QRwM0h3Dlbd-9Mhr/s1600/DSC_1348.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Vicces, játékos, jól kijön a tesóival, ami Regővel sajnos sokszor nehéz. Rá lehet bízni őket, rövid időre kis vigyázásra, vagy lesz olyan, hogy ő hozza haza Regőt az oviból, illetve a mama is szívesebben vállalja a kicsiket - Csongort csak úgy - ha Marci is itt van. Egyszer elmentünk csak Regővel hármasban egy napra, Csongor itthon a mamára volt bízva Marci segítségével, és a mama az egekig magasztalta, amikor hazajöttünk. Hogy mennyire ügyes volt, etette, altatta Csongort, mire ő átjött rájuk nézni, már mindez megvolt, mint egy kis apuka, ő csak háttérnek kellett. Nagyon jó pedagógiai érzéke van, van olyan, amikor nekem már eldurranna az agyam, és szól, hogy várjak, majd ő megpróbálja elsimítani az aktuális dolgot. Szerintem valamilyen pedagógus lesz. Ő most épp nem is tudom, mi akart lenni, legutóbb építészettel, belsőépítészettel kapcsolatos fellángolása volt, ki is néztünk egy műszaki szakközépiskolát. Hát, lassan ezek is fontos kérdések lesznek :) Hatodikos.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhf2Z_4VBxEclT0Y8Z4VWExR3WlfER8Jjz1u81NHB3YbaEI5eJw2GA8bliAyvm8uqAA4oPDI6j3Qk98oGIp-fVM7QzL36Jy1iHpxAR3HZnN_2oJSXsnAvnNoeugadY-5bPJ8vkxtVXSZkcK/s1600/DSC_1483.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhf2Z_4VBxEclT0Y8Z4VWExR3WlfER8Jjz1u81NHB3YbaEI5eJw2GA8bliAyvm8uqAA4oPDI6j3Qk98oGIp-fVM7QzL36Jy1iHpxAR3HZnN_2oJSXsnAvnNoeugadY-5bPJ8vkxtVXSZkcK/s1600/DSC_1483.jpg" height="320" width="212" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Na, hát szép gyerek, nem? Fotó by MonikArt Foto :) </div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-21944955312155819422014-10-14T00:02:00.002+02:002014-10-14T09:07:00.724+02:0042 - az élet, a világmindenség meg minden<div style="text-align: justify;">
Péntek délelőtt.</div>
<div style="text-align: justify;">
Telefonálnak a bölcsiből, hogy Csongor beteg. Ülök a munkahelyemen, és a második gondolatom az, hogy hogy megyek holnap maratont futni. Apa érte megy, lázat csillapít, mindent megold.</div>
<div style="text-align: justify;">
Péntek délután.</div>
<div style="text-align: justify;">
Érkezik a húgom, Ági, ő jön velem és Marcival, ez már korábban is így volt megbeszélve, beteg Csongortól függetlenül. Pizzapartit tervezünk estére, talán egy korty bort.</div>
<div style="text-align: justify;">
Péntek este.</div>
<div style="text-align: justify;">
Csongor 39.4 és arra panaszkodik, hogy fáj a pisilés. Ügyelet - csak nem valami komolyabb fertőzés? Nem, vírus. De délután óta csak a kezemben marad meg. Hazafelé már ösztönből mondom, hogy nem megyek másnap. Érvek, ellenérvek mindkét oldalon. Telefon anyukámnak. Anya, Te elmentél valaha...? Kikérdezem a közösségeket az interneten. Nem tudok dönteni. Pakolok, mintha mennék reggel, majd meglátom. A kabala körömlakkozás "jobb" program miatt elmaradt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szombat hajnal.</div>
<div style="text-align: justify;">
Csongor nem lázas és nem akar rám tapadni, szívesen marad apával. Regő a szokottnál korábban kel, és velünk akar jönni. Gyors egyeztetés Ágival, benne van, tehát négyen megyünk. Autó legyen vagy vonat? Osztunk-szorzunk, autó lesz és városszéli parkolás, bkv. Péternek a lelkére kötöm, ha gond van, szóljon, bárhonnan visszafordulok.</div>
<div style="text-align: justify;">
Szombat reggel.</div>
<div style="text-align: justify;">
Indulunk. Ági szétkürtöli a neten, én meghatva hallom, hogy mindenki értem izgult. Autópálya, város, parkoló, gyaloglás, metró, a gyerekek élvezik, Regő se fél. </div>
<div style="text-align: justify;">
Hősök tere. Semmi különös, csak épp egyre több futó a járókelők között. Turistabuszok, lézengő csoportok. Na de jobbra! Rengeteg ember, lufik, kordonok, kapuk, sátrak. Nem is tudom, mit érzek. Először is felvesszük a rajtszámot, aztán vécét keresünk, meg öltözőt, ruhatárat, majd az SOS sátrat, ahol a DK is gyülekezik. Keresem az ismerős arcokat, egyszer csak elém penderül Dóra, és a nyakamba ugrik. Itt bőgöm el magam először, távozik egy adag a tegnap feszültségéből. Aztán egyre többen üdvözölnek, megtalál Zsófi, akivel tavaly a Balaton félmaratont futottam, és azóta lett egy két hónapos Zsombor babája, most a férje fut. Andris fotóz, bemelegítek. Valahogy Bogesz keveredik mellém, vagy én mellé, a nap mázlija, ő váltót fut és abszolút nem izgul, laza, önti belém az erőt. </div>
<div style="text-align: justify;">
Szombat délelőtt.</div>
<div style="text-align: justify;">
Tízkor telefonált Péter, hogy Csongor nem lázas, jókedvű, fussak nyugodtan. Most már majdnem tizenegy, és a rajtban várakozunk. Rengeteg az ember, hatalmas a hangulat, én is nagyon izgulok, de nem rossz izgulás ez. Bogesz oldja a feszültséget. Hosszu Katinka ellövi a rajtot, mi a mezőny hátuljában még vagy tíz percet toporgunk, sétálunk, majd lassú kocogással átfutunk a rajtkapun, előtte pacsi Ágival, Marcival, Marcsival (aki szegény tegnap törte el a lábujját és nem fut ma).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Rajt. </div>
<div style="text-align: justify;">
Átfut az agyamon, hogy uramisten, ez több, mint negyven kilométer lesz. De nem erre koncentrálok, hanem hogy ott a Hősök tere, milyen szép, itt futok! Nagyon sokan drukkolnak, rögtön a téren DJ Dominik, Várkonyi Attila kér fej fölött tapsot a futóktól, hát legyen :) és mellette Lubics Szilvi szurkol, és bekiabálja nekem, _nekem_!, hogy hajrádéká! Második elbőgés.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Öt kilométer. </div>
<div style="text-align: justify;">
Az első öt úgy ment el, hogy észre se vettem. Amit észrevettem, az az Andrássy út, a Bátor táborosok hihetetlen szurkolása, az Operaház rézfúvósai. Kiülnek az Opera elé, és nekem játszanak. Csak nekem, hogy jobban menjen a futás.</div>
<div style="text-align: justify;">
Kis utcák, árnyék, épületek. Mennyire más ez a város így futva, nem járműből szemlélve! Üzletek, éttermek, egy-egy ember mindenhol tapsol. Arany János utca, metrómegálló, Deák tér. Gyakrabban kéne üresnek lennie. Bazilika, itt is zenélnek. Egyáltalán, mindenhonnan zene szól. </div>
<div style="text-align: justify;">
Megint kis utcák, kilátni a pesti oldalra, sejtem, hogy közel a rakpart. Margit híd, hetedik kilométer, már csak öt ilyen, nem tűnik teljesíthetetlennek. Utolérem Jocit, aki most profilján kívül hátul fut és egy első maratonistát segít, aztán Bogeszt, akinek nemsokára, a Margitsziget után eljön a pihenés, ő a váltó első embere.</div>
<div style="text-align: justify;">
Árpád híd, Népfürdő utca, majd a rakpart. Másfél éve a Vivicittán itt volt a legnehezebb, jönnek az emlékek. Most észre sem veszem, az első tíz kilométer elrepült. A rakparton hirtelen szemembe ötlik Szilvi, aki szurkol, az ő férje is fut. De jó látni! Hosszú a rakpart, szembesüt a nap, hol a fejem tetejére tolom a napszemüveget, hol a szememre húzom. Valahol elhagytam a fonott copfomból a hajgumit, bomlik kifelé, kócolódik, de már vizes is, gyakran használom a frissítőkön kihelyezett lavórokat.</div>
<div style="text-align: justify;">
Lánchíd. Szerintem tényleg nincs az oroszlánnak nyelve, innen sem látszik, nemcsak autóból. Már Zitára gondolok, aki azt mondta, hogy az Erzsébet híd után fog majd várni. Most még egy kis csalinka északnak, aztán rakpart. Na ez nem jó, szemből napsütés, árnyék nincs, se fák, csak aszfalt és meleg. Ezek a kilométerek már nem észrevétlenül múlnak, de még nem is nehéz. Újra frissítőpont, víz, izo, vécé! Nagy szükség volt már rá. Sietek, ne veszítsek sok percet, mennyivel könnyebb utána futni!</div>
<div style="text-align: justify;">
Lesek felfelé a napsütésbe, hol lesz Zita? 17, közeledik a híd, átfutok alatta, a rakpart melletti támfal egész alacsonyra ereszkedik, és ott integetnek! De jó, könnyebb szívvel futok tovább.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Tizennyolc kilométer. </div>
<div style="text-align: justify;">
Uramisten, elfutottam a Hősök terétől az Árpád hídig és vissza, most meg mindjárt a Lágymányosi híd jön! Jó, tudom, Rákóczi, de az nem áll a számra. Előttem egy görnyedő futó, látom hátulról, hogy nincs jól, kérdezem, tudnék-e segíteni? Mellé érve látom, véres, zúzódásos az arca, elesett korábban. Szegény... de azt mondja, jól van, törölgeti magát zsebkendővel. Biztosan nem futja végig... </div>
<div style="text-align: justify;">
Megint zenét hallok, de már hányadszor! Voltak dobosok, fúvósok, dj-k, spontán megafonosok, mindenhol szól a zene. Most a túlpartról jön, de aztán elnyomja a közelebbi: felettünk a felső rakparton a második váltópont zenél, a Lágymányosi híd alatt meg a tárnoki ütősegyüttes, egész kicsi gyerekektől a szakállas bácsikig nyomják a ritmust, mondhatnám, szó szerint a talpalávalót. </div>
<div style="text-align: justify;">
Fordító, mindig Szilvit keresem, de sose látom, biztos sokkal előrébb van, VIP zónából indult és edzettebb, gyorsabb is, mint én. Csendesebb utak, félmaratoni kapu! Csipog a chip, fogalmam sincs az időmről. Tegnap elromlott a telefonom, nem mérek semmit, a kilométereket úgyis látom. Meglepően felszabadító így futni, csak arra figyelni, hogy úgy menjek, ahogy jólesik, nem törődve a telefon által bediktált tempóval. </div>
<div style="text-align: justify;">
Rakpart újra, második váltópont, kiabáló dj, a beérkező váltótagok mellett nekünk, egyénieknek is szurkoló közönség. Ízlelgetem a szót, egyéniek. Egyéniben futok. Hűha! Újbuda pedig népzenével üdvözli a 29. Spar Budapest Maraton futóit.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Huszonnégy kilométer.</div>
<div style="text-align: justify;">
Szabadság híd. Túl a felén már merek néha visszafelé számolni. Már csak tizennyolc. És nem tűnik soknak az a tizennyolc, mert nem annak tükrében nézem, hogy huszonnégy után még ennyi, hanem önmagában. Tizennyolcat tudok futni, abban rutinos vagyok. Jó ez a huszonnégy, szeretem. </div>
<div style="text-align: justify;">
Közgáz, előtte hangos zene és táncos lányok, amikor odaérek, épp a Greased lightnin' szól a Grease-ből. Hát majdnem táncra perdülök, ennél nincs is jobb buzdító zene futáshoz. Hamar észhez térek, most kezd nehéz lenni. Villamossín, macskakő, majdnem Petőfi híd, fordító. Szilvit keresem: biztosan sapka, napszemüveg, piros vagy kék póló... és elbambulok, ő meg rám kiált, hát persze, fehér póló, azt nem kerestem. Nincs is sokkal előttem, de utolérhetetlennek tűnik.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Huszonhat kilométer.</div>
<div style="text-align: justify;">
Jöjjön már egy frissítőpont. Nagyon hiányzik a víz. Meg a só, miért nincs sós frissítés ebben a melegben? Iszom két víz között egy izot minden ponton, eszem banánt és folyamatosan olvad a számban a szőlőcukor, de már összeragad a szám az édestől. Törölgetem a Kékesről hozott kabalaszivacsommal. Nehéz. Még nem sétálok, majd biztosan lesz olyan, hogy muszáj lesz. Meleg van ezen a rakparton, forró a fekete nadrágom, tűz hátulról a Nap. Vizet.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Huszonkilenc. </div>
<div style="text-align: justify;">
Belesétálok. Nem érzem bajnak, szerintem szabad ezt, most így esik jól. Mindjárt jön a harmadik váltópont, lesz frissítő.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Harminc. </div>
<div style="text-align: justify;">
Víz! Sapka a lavórba, szivacsra friss víz, slagból is locsolnak. Locsolom magamra, még a nadrágomat is bevizezem. Iszom. Váltópont, már a harmadik váltó is beért! Én meg még mindig itt futok. Zenekar, valami katonazenekar-szerű, nagyon jó. Megtapsolom őket, nekem nagyon jól jönnek most. Biztatjuk egymást két másik futóval, hogy már csak tizenkét kilométer. Erre utolérnek a sárga lufival az ötórás maraton iramfutói. Utánuk! De most túl gyorsak nekem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Harmincegy.</div>
<div style="text-align: justify;">
Minden kilométertáblánál gyalogolok egy kicsit. De amikor megint futok, akkor gyorsabb vagyok, mint aki nem gyalogolt bele.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Harminckettő.</div>
<div style="text-align: justify;">
Árpád híd felhajtója. Előtte reggeltől dobol három srác. Fantasztikusak.</div>
<div style="text-align: justify;">
A hídra gyalogolok felfelé, majd fenn futok. Mindjárt Margitsziget, bízom benne.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Harminchárom.</div>
<div style="text-align: justify;">
És igen! Sziget, fák, árnyék! Egy fiú egy mikrofonnal: már csak kilenc kilométer...! Életetek legszebb kilenc kilométere lesz...! Mondanám neki, hogy az első kilenc szebbnek tűnt, de most se szólni, se viccelődni nincs erőm.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ferde napfény, sárga levelek hullanak a futókra. Kisgyerekek az út mellett pacsira tartott kézzel: energiát osztok! -kiabálják. Hát ebből veszek, szükség van rá!</div>
<div style="text-align: justify;">
Frissítő. Van kóla is, de nem kérek, egyáltalán nem kívánom. Víz, izo, víz, ha a számban tartott cukor elolvad, csere.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Harmincnégy.</div>
<div style="text-align: justify;">
Nem gyalogoltam bele! Kicsit felélénkültem. A szigeti kihajtón felfutok a hídra, aztán le. Itt megint sok az ember. Hajrá lányok, nagyok vagytok, biztatnak. Már ismerős arcokat is látok, van, aki pontról pontra megy és mindenhol szurkol. Fantasztikusak az emberek.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Harminchat.</div>
<div style="text-align: justify;">
Lehet, hogy már csak hat kilométer? Össze van zavarodva a fejemben Budapest térképe, nem értem, hogy fogunk hat kilométeren visszaérni a Hősök terére. Kifelé haladunk. Nyugati felüljáró, és nem gyalogolok bele! Várom, hogy meglássam Szilvit, a másikat, de nincs már ott. Helyette viszont előttem gyalogol Szilvi, az egyik, a fehér pólójában. Milyen közel van! Utol kell érjem!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Harmincnyolc.</div>
<div style="text-align: justify;">
Utolértem, és még csacsogunk is egy kicsit! Közös befutót tervezünk. Az út mellett mentő és stabil oldalfekvésben egy fiú, nem jó látni, remélem, azóta jól van. Szilvi sem érti, hogy kerülünk immár négy kilométeren belül a Hősök terére. Mintha egyre távolodnánk.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Negyven. </div>
<div style="text-align: justify;">
A kórház mellett futok, ahol született Marci. Mosolygok. Már tudom, hol vezet az út a térre. Egy nő egy faággal ritmusosan ver egy közlekedési táblát. Kinek milyen hangszer jutott. Én hálás vagyok érte. Szilvi kicsit elhúzott, de nem bánom, most ez az én tempóm.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Negyven és fél. </div>
<div style="text-align: justify;">
Kanyar a térre, szurkoló embertömeg, Petty Cicuk jobbról, balról a családom! Kiabálnak és Marci beszalad. Lefutom veled a végét! Sírok. Zokognék, kijönne minden feszültség, de most ezt nem szabad. A szemem könnyes, nyelem vissza és próbálom szabályozni a légzésemet. Boldog vagyok. Marci fut. Fordító. Szilvi szembejön. Szólni nem tudok, csak mutatom, itt van Marci!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Városliget. Árnyék, kevés ember a közelben, sok ember zúg kicsivel arrébbról. Szpíker és zene. Negyvenegyes tábla. Drukkolók. Már nagyon kevés van! Jók vagytok! Most már elhiszem nekik. Ne siess, Marci. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Negyvenkettő.</div>
<div style="text-align: justify;">
Nem hiszem el. Negyvenkettő.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Utolsó száz méter. </div>
<div style="text-align: justify;">
Kapu, felirat. Mindannyian hősök vagytok. Sírnék, ha nem két kilométerrel ezelőtt nyeltem volna vissza a könnyeimet. Marci, mindent bele. Repülök. Magasra emelem a lábaimat, én nem értem, honnan jön ilyenkor az erő. Valaki bekiabál, Timiiii! A szpíker bemond. A húgom direkt szólt neki. Marcival egyszerre a célban. Ölelem, és már nem tudok sírni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
42.195 </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Érem. Kezek a magasban. Marci is kap érmet. Vigyorok. Szilvi előttem, a telefonját bűvöli, majd megöleljük egymást, azt mondja, megcsináltuk! Nézegetem az érmet. Célcsomag, gratuláció, a kordonokon kívül Ági és Regő. Ölelések, én meg nem is tudom, miért ölelgetnek. Nyújtogatok. Sms, Péter. Honnan tudja...? Látták Csongorral a befutót az online közvetítésben. Hihetetlen :) SOS sátor, DK-sok, Enikőre bambán bámulok, meg se ismerem hirtelen, Gergő kérdezi, hogy volt. De jó, hogy ideértek! Zuhany, átöltözés, kifelé enyhén fájó lábak. Kis kidörzsölt foltok a bőrömön. Apró fájdalmak a testemben. Az ínyem, ahol a szőlőcukrot tartogattam a számban. A jobb nagylábujjam körme. Az érem súlya a nyakamban.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A földalattin ismeretlenek kérdezgetnek a maratonról. Engem...? Anyukámmal beszélek telefonon, nem érzi az eufóriát a hangomban. Péter ölel itthon, Marika néni nézegeti az érmet, Marci apja is gratulál. Facebookon mindenki ír, jönnek a képek. Én is posztolok mindenfélét. Hogy elhiggyem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán vasárnap reggel felkelek, és egy maratonista néz rám a tükörből. Vékony, elszánt, edzett, határozott. Aki megcsinálta. Nenikékamen. Győztünk.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9T5X6RC4PgCFtEdZSyAELJNJ9F1tHEHJh6ZgdoSLHO7nhKuHmX-_i1DUbXEeew1rPrqotZ0RkoJlFdwXCPoutCG4b45q1507eT78KzZR2bcdWbT4QFig0FbVOltACpq9FbNp7yeGfNMHd/s1600/10672368_10204123256254200_2105655916445730865_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9T5X6RC4PgCFtEdZSyAELJNJ9F1tHEHJh6ZgdoSLHO7nhKuHmX-_i1DUbXEeew1rPrqotZ0RkoJlFdwXCPoutCG4b45q1507eT78KzZR2bcdWbT4QFig0FbVOltACpq9FbNp7yeGfNMHd/s1600/10672368_10204123256254200_2105655916445730865_n.jpg" height="320" width="240" /></a></div>
</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com16tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-45562887445243452052014-08-31T17:31:00.000+02:002014-08-31T17:31:42.682+02:00Panorámafutás<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #a64d79;"><b>Előzmények </b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Valamikor a nyár elején hallottam erről a futóversenyről, rögtön megfogott. Szob és Nagymaros közötti a táv, végig a Duna menti kerékpárúton, gyönyörű környezetben, felettünk a Szent Mihály-hegy, szemben Dömös... Vártam egy kicsit, hogy kiderüljön, hogyan illik be a versenynaptárba, az időbeosztásba így iskolakezdés előtt, aztán beneveztem. </div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán egy héttel ezelőtt epegörcsöm lett. Olyan erősebb fajta, talán a legelső volt csak ilyen, amikor kiderült, hogy epekövem van. Azóta csak enyhébbek voltak, egy nospával, mentateával könnyedén kezelhetők. Ez meg többnapos, alacsony lázzal is járó, nem volt jó. Ráadásul amúgy is nyűglődöm futásilag egy ideje, nem megy úgy, ahogy mennie kéne. Ahogy jobban lettem, pénteken futottam egyet itthon, meglepően jól ment, bár én vánszorogni éreztem magam közben. Szombaton nem voltam jó hangulatban, el se tudtam hinni, hogy én ma délután 25 kilométert fogok futni...? Úgy voltam vele, hogy nem veszem versenynek, futunk egyet abban a szép környezetben, ha kell, belegyalogolok, aztán majd meglátjuk. Mindenesetre kirándulni jó, menjünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
Délben pakoltuk be a gyerekeket az autóba, Csongor terv szerint el is aludt. Talán félórával a rajt előtt érkeztünk Zebegénybe, parkolóhelyet kerestünk, gyors csomagleadás, rajtszámátvétel, vécé, ismerősökkel találkozás, örülés egymásnak, bemelegítgetés - a hivatalosat lekéstem - és rajt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: #a64d79;">A futás</span></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem érzem úgy, ott se éreztem, hogy elfutottam az elejét, de azért meglepett, amikor a runkeeper közölte, hogy pár másodperccel hatos tempó fölött futok. Gondoltam is, hogy ez sok lesz, okosan, lassítsunk. Azért egy okosabb, de még mindig elég gyors tempót tartottam (6:20 körül) olyan 8 kilométerig. <br />
A frissítés szuper volt a versenyen. Az útvonalban van két fordító: Zebegényből el kell futni a nagymarosi kompig, ott fordulunk 8 kilométernél, aztán vissza Zebegényen át a szobi kompig, ott fordulunk 20-nál, és onnan már csak öt kilométer a cél. A frissítők pedig nyolc kilométerenként vannak: az első és a harmadik a dömösi átkelésnél, a második Nagymaroson, a negyedik Zebegényben, az ötödik Szobon. Mindegyiknél ettem-ittam, volt mindenhol mi szem-szájnak ingere, víz, izo, alma, banán, egyszer még gél is, az utolsónál energiaszelet.</div>
<div style="text-align: justify;">
Az útvonal meg gyönyörű. Mióta legutóbb arra jártam, jól megnőttek a parti fák, ritka a teljes rálátás a túlpartra, de ami van, az szépséges és a szívemnek különösen kedves. Az indulás Zebegény utcáin, aztán elhagyva a falut bekanyarodni a Szent Mihály-hegy alá: egyszer ott ültem fent, lógáztam a lábamat a mélység fölött, és néztem Dömöst. Aztán megpillantani Dömös templomtornyát és az első házakat, és ott, a domboldalon, a temetőben ott pihennek a nagyszüleim. Látod, Mama, látod, Papa? Itt futok! Velem vagytok, ugye...? <br />
Aztán ott a Dömösi átkelés vasúti megálló, ahol annyiszor számoltuk, hogy hetvenvalahány lépcső visz le a révhez. Szemben a rév és a kikötő, a szép dömösi hajóállomás épülete, és lassan elhagyom a falut. Az állomásnál volt az első frissítő, már csak négy kilométer Nagymaros. Ez nagyon jó volt ebben a versenyben, hogy fel lehetett magamban osztani rövid szakaszokra a távot. Azt hiszem, sosem gondoltam arra, hogy mennyi van még vissza a huszonötből - csak a legvégén, amikor már kevés volt - könnyebb volt mindig csak az előttem álló következő részcélra koncentrálni.</div>
<div style="text-align: justify;">
Dömös fölött egy ideig látszott Dobogókő is, aztán lekanyarodtunk a 12-es út mellől a Beatrix királynő kerékpárútra, és egyenesen szembejött a visegrádi vár :) Az egy felemelő látvány. Aztán, ahogy kanyarodik az út a Dunával, nem látszik mindig. Közeledik Nagymaros, itt már szinte egyedül futok, viszont hat kilométernél elkezdenek szembejönni az elsők. Keresem, hol az első lány, jó sokára jön, az élmezőnyben többségében vannak a fiúk. Aztán megérkezik, és onnantól számolom, lefoglalom magam ezzel, nézegetem a szembefutókat, van, akivel pacsizunk, van, aki hajrázik. Kicsit meglep azért a fordulónál, hogy ketten vannak mögöttem összesen, pedig egyáltalán nem futottam rossz tempóban itt még. Hol vannak a 6:30-asok, meg afölött futók? </div>
<div style="text-align: justify;">
Fordulok, frissítek, irány vissza az eddig megismert útvonalon, csak a táj más. Szemben most nem Visegrád látszik, hanem a túloldal pilisi hegyei, szépek nagyon. Bár ez egy széles völgy a Pilis és a Börzsöny között, mégis olyan érzés, mintha szűk szurdokban futnék, mindenütt hegyek, felettem sziklák. Tíz kilométernél még jól vagyok, aztán utána lassan kezdek nem jól lenni, lassulok is. Jön a szinte már megszokott, de semmiképpen sem jó borzongás, szinte hidegrázás. Jól látszik a runkeeperen is, innentől lassulok. Várom a 12 kilométernél esedékes frissítőt, kapok is vizet és gélt, iszonyat édes, mint a tömény karamella, három pohár vizet is lezúdítok rá. Jólesett, érzem, hogy erőt ad, de nem gyorsulok újra, és hamarosan visszatér a borzongás is. Komolyan azon gondolkodom, hogy 16 kilométernél, Zebegénynél kiállok, abbahagyom. Nem szégyen az, most volt epegörcsöm, meg különbenis. Aztán a falu felé közeledve egyre több a lelkes drukkoló, aki lábosokkal és fedőkkel kiállt az út mellé, nagyon jók :) feldobnak. Jön a zebegényi frissítőpont, vizet, izot adnak, még arcot mosni is segítenek, és hát ez egy szakaszhatár, már csak nyolc kilométer, annak is a felénél lesz még egy frissítő, ezt már megcsinálom, legfeljebb majd azon a szakaszon sétálok, hát nem...?</div>
<div style="text-align: justify;">
Ez a szakasz meglepően hullámvasutas. Nem gondoltam volna, ebbe a hibába mindig belefutok (szó szerint) hogy azt hiszem, ha vízparti kerékpárúton van a futás, akkor az sík. Igen, kivéve, ha nem közvetlenül a vízparton megy, hanem picit feljebb kanyarog, na akkor nem az. Hát ez nem sík, tényleg, egyik emelkedő követi a másikat, próbálok örülni, hogy legalább ezek majd visszafelé lejtők lesznek. A szembejövők mind mondják, már csak ennyi, már csak annyi a fordító, plusz itt is vannak drukkolóemberek, fantasztikusak.</div>
<div style="text-align: justify;">
A fordítónál megállok, iszom, kapok energiaszeletet, amíg azt megeszem, váltok pár szót az önkéntessel. Azzal biztat, hogy hajrá, már csak négy kilométer, százat simán le lehet nyomni, ő teljesítménytúrázik, sorolja, mi volt már meg... Aztán meglátja a pólómat, nagyon tetszik neki, lefotózza elejét-hátulját :) Megint egy kis erőt merítve vágok neki az utolsó négy kilométernek, már hallatszik a zebegényi szpíker hangja, hol felkiált, hol csak az alapzaj... Jaj de hosszú ez a négy kilométer. Néha jön a vágy, hogy belesétáljak, de lebeszélem magam: futok még pár percet, ha tényleg muszáj, akkor bele fogok. De általában győzök. <br />
Itt már kifejezetten fázom, állandósult a borzongás, ilyen értelemben nem érzem jól magam, de amúgy a futás oké. Nem gyors már, de megy. Egyre közelebb jönnek a hangok, aztán meglátom a kanyart, a bójával kijelzett utat, és leszaladok a célkapuig.</div>
<div style="text-align: justify;">
Regő a kapuban vár, Csongor is odaszalad, ölelések, puszik, a szpíker be is mondja, aztán Péternek is puszik, és beértem. Egyből jobban vagyok :) 2:54:58 lett az időm, hát, ha jó formában lennék, jobbat vártam volna magamtól, de itt a lefutás volt a lényeg, és az sikerült, belegyaloglás nélkül.<br />
<span style="color: #a64d79;"><b><br />A verseny után</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az emléklap elfogyott, nem számítottak ennyi helyi nevezésre :) Felírják a címet és elküldik postán. Örülök neki, megérdemlik, nagyon jó rendezvény volt, szervezés, hangulat, frissítés, és persze a táj. Visszakapom a csomagomat, zuhanyozom, aztán indulunk is haza. Sikerül elcsípnünk egy szobi kompot, csak pár percet kell várni rá, így is majd' fél kilenc lett, mire megérkeztünk. Csongorkát gyakorlatilag álmában teszem az autóból az ágyba, Regő gyorsan eszik, lezuhanyozom, és megy ő is. És hát minket, felnőtteket se kellett nagyon altatni :)</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Panorámafutás Zebegény - 25 km - 2:54:58</span></div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-62002350731189149862014-08-31T17:29:00.000+02:002014-08-31T17:30:26.343+02:00Nyári beszámoló<div style="text-align: justify;">
Vége van a nyárnak... Hogy ősszel több vagy kevesebb jut blogírásra kedvből és időből, azt meg nem tudnám mondani, szerintem ahogy eddig: ha sikerül, fogok írni. Immár munka mellett.</div>
<div style="text-align: justify;">
Milyen is volt ez a nyár? Szerintem jól sikerült, volt sok program, talán megvalósult, amit az elején akartam: kihasználni ezt az utolsó szabad nyarat. Visszalapozok a naptárban és megnézem, miket is csináltunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
Június elején még volt iskola, ovi, aztán Marci sikeres klarinétvizsgát tett, meg az ötödik osztályt is lezárta, kapott bizonyítványt, olyat, hogy hát, jobbat is kaphatott volna, de így sikerült. Olyan kiskamaszos-ötödikes. Még közben volt Regő névnapja, én meg interjúztam Várpalotán. </div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwKJ5uBUFiCOBK7oEr-9IwMMt9Vl5coM_kK25ERHSMsnUHf2Sr6JfR7wjbX2VkZ9_ravjuvA5hvPWw8MFWr-MQDDMog17ChXjoX68L7WJVivzIG8sJYpx8KGD8xJ_CqCCeEkWCYpDU1vlY/s1600/0605.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwKJ5uBUFiCOBK7oEr-9IwMMt9Vl5coM_kK25ERHSMsnUHf2Sr6JfR7wjbX2VkZ9_ravjuvA5hvPWw8MFWr-MQDDMog17ChXjoX68L7WJVivzIG8sJYpx8KGD8xJ_CqCCeEkWCYpDU1vlY/s1600/0605.jpg" height="320" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Névnap</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Marci gyakorlatilag rögtön nyaralással kezdett, volt egy nagyfiús hét Ságváron: Bence, Marci és a papa együtt. Anyukám dolgozott, a papa volt a fiúkkal, már nem is emlékszem mindenre, de élvezték, az biztos. Közben itthon, mármint Fehérváron megnyitott az új Pagony könyvesbolt, oda elmentünk a kicsikkel, jó kis délutáni program volt könyvekkel, lufikkal, egészséges finomságokkal és papírkivágásokkal. </div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW4ttABeETrv0x42d7Rc9jLh2e-f5zcMaVFpX-gjj9mTNk1qLZolp8KGlft5ztKalWzoOvD6Ab484RqNIaviVH9ihyphenhyphena414I-bZakJyEPiXHGU2RGIlchO8eFd0YJ3NKbjgwAno_9EUJp5q/s1600/0621.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW4ttABeETrv0x42d7Rc9jLh2e-f5zcMaVFpX-gjj9mTNk1qLZolp8KGlft5ztKalWzoOvD6Ab484RqNIaviVH9ihyphenhyphena414I-bZakJyEPiXHGU2RGIlchO8eFd0YJ3NKbjgwAno_9EUJp5q/s1600/0621.jpg" height="180" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pagony megnyitó</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán ebben a furcsa nyárban is érett sok minden, ment a befőzés ezerrel, meggy, barack, uborka, borsó, zöldbab - cserébe a paradicsom nagyon gyatra az idén, de az meg már mostani, maradjunk a júniusnál egyelőre. Jött egy lehűlés, itthoni pocsolyázás volt. Marcit hazahoztam, újra együtt volt mindenki, és már be is köszöntött a július.</div>
<div style="text-align: justify;">
A júliust a pápai Várkertfürdőben kezdtük, Ancsáék ott nyaraltak a közelében, erre a napra strandolást terveztek, nekünk meg mi az a száz kilométer, csatlakoztunk. A gyerekek nagyon élvezték, Marci önállóan is elközlekedett, az összes nagyobbnál nagyobb csúszdát kipróbálta, volt, amit én is vele. Regő egyszer megijesztett, az egyik felnőtt medencében, ahol a melléig ért a víz és tudott benne járni, pár lépést ment el mellőlem, amikor mélyebbre lépett a kezdeténél, és nem tudott lábra állni. Úgy ugrált, csapkodott, mint a fuldoklók... Csongorral a karomban odaugrottam és kiszedtem, nem is maradtunk aztán ott, miután megnyugodott, maradtunk a gyerekmedencéknél. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJYpkMkyxg37S2iLGsUBsqdpd0JGS6ak2gMFXRZjQGBAQxl6R-fIfyDQiej6d1EA0i6x4N0mOTfM7MEHWljZw0-SQVW7fCSMiNGMV2nxu-HTeWP6UAQ8GCI508emMspu79fvygjmwZDW9K/s1600/10431442_10203424343801346_1404922971653071013_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJYpkMkyxg37S2iLGsUBsqdpd0JGS6ak2gMFXRZjQGBAQxl6R-fIfyDQiej6d1EA0i6x4N0mOTfM7MEHWljZw0-SQVW7fCSMiNGMV2nxu-HTeWP6UAQ8GCI508emMspu79fvygjmwZDW9K/s1600/10431442_10203424343801346_1404922971653071013_n.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPtLHmmWnWYU2WRjfLD86BgOUxApD64pNgHp7VUSyd-X_YV9G5ruPx-bcaygKk-1z8JoIL0ahhhypovf3HvCR61K6kSRf2L2TrBzQuTeIX5djiGQmFGSVj4RLV8Z_LCZhzEKtqK8k3gQOU/s1600/10458094_10203424345601391_8571497597575530491_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPtLHmmWnWYU2WRjfLD86BgOUxApD64pNgHp7VUSyd-X_YV9G5ruPx-bcaygKk-1z8JoIL0ahhhypovf3HvCR61K6kSRf2L2TrBzQuTeIX5djiGQmFGSVj4RLV8Z_LCZhzEKtqK8k3gQOU/s1600/10458094_10203424345601391_8571497597575530491_n.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRoneA1uobH92XX3VQ9QqOChzrIdAiQp5pk0ihoB1NW2HDx1AQgcBdBUdEJurCCcN3BtkPKImScQLYtvC53rbrxUm7DMSEp4mSQmDGQgCWroSKg8i2xRSN2HurtgI2ZHEyNEUQMV6N3Lgn/s1600/10485000_10203424337121179_2142701712709276420_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRoneA1uobH92XX3VQ9QqOChzrIdAiQp5pk0ihoB1NW2HDx1AQgcBdBUdEJurCCcN3BtkPKImScQLYtvC53rbrxUm7DMSEp4mSQmDGQgCWroSKg8i2xRSN2HurtgI2ZHEyNEUQMV6N3Lgn/s1600/10485000_10203424337121179_2142701712709276420_n.jpg" height="180" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Július közepén túráztunk Ágival. Az volt a terv, hogy visszük Marcit és Bencét. Előtte sok eső esett, még előző nap is, Marci az apjánál volt, onnan hívott fel, hogy ő így nem menne. Bencét meg a szülők-nagyszülők tartották vissza, féltették, hogy csúszkálni fog a sárban, lesznek emelkedők, lejtők, lecsúszik, megsérül. Ágival mi úgy gondoltuk, mindenképp megyünk, legfeljebb sárosak leszünk, mi történhet. És így is lett, ott már sajnáltuk, hogy Bencét se vittük el, biztosan élvezte volna, több hasonló korú gyerek is volt. A túráról <a href="http://terepnyul.blogspot.hu/2014/07/tokolo-teljesitmenytura.html">itt</a> írtam. </div>
<div style="text-align: justify;">
A túráról hazafelé aztán vittük magunkkal Bencét és Márkot is. Bence egy hétig nyaralt nálunk, Márk csak az első két napon. Itt aztán volt sok élmény! Hétfőn még csak a kertet, a játékokat, a medencét meg a játszóteret, a fagyizót fedeztük fel, aztán keddre rájöttem, hogy mivel autóval nem tudok ennyi gyereket furikázni, busszal fogunk bemenni a városba. Így is lett, voltunk Játékmúzeumban, ebédeltünk McDonaldsban, fagyiztunk, megnéztük a várost a városnéző kisvonattal, végül aztán rohangáltak (és fürödtek) a szökőkútban, amihez előrelátóan vittem magammal csereruhát. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiWEeBwo6kePyaDS35CT_GkhC6PlC8KpuZe7f_EduxMd_yO-aL7clh99b7QINpk7QGxa-PkvfiU_7kMlWB-k-EzUqbB6udwcLZYr1h-EJ_XBlG8V_eSibd8d46LEP6n3ZxKYYf-wPT8aPr/s1600/10439326_10203511665584336_432291967580063317_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiWEeBwo6kePyaDS35CT_GkhC6PlC8KpuZe7f_EduxMd_yO-aL7clh99b7QINpk7QGxa-PkvfiU_7kMlWB-k-EzUqbB6udwcLZYr1h-EJ_XBlG8V_eSibd8d46LEP6n3ZxKYYf-wPT8aPr/s1600/10439326_10203511665584336_432291967580063317_n.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Kedd este Márkért eljött az apukája, mi többiek meg a továbbiakban már autóval távolabbi programokba vetettük bele magunkat. Voltunk Gánton a bányamúzeumban és a hozzá kapcsolódó bauxitföldtani tanösvényen, Vértesszőlősön az előembertelepen, Csákváron a világ legjobb cukrászdájában. Másnap itthoni társasjátékozós napot rendeztünk, pénteken pedig a Csodák Palotájában voltunk Budafokon, mert erről már a tavalyi ittnyaralása alkalmával beszéltünk Bencével.</div>
<div style="text-align: justify;">
Szombaton hazavittem Bencét, de útközben még beugrottunk Paksra és megnéztük az Atomenergetikai Múzeumot. Ekkora gyerekekkel az erőmű látogatóközpontjába még nem szabad bemenni, de az erőmű kívülről és a múzeum is épp elég látványos volt, nekem is. Ancsáéknál pedig Márk szülinapját ünnepeltük, volt grillezés és torta. Tiszta pihenő volt utána már csak három gyerekkel hazaérni, kanyarogtunk egy nagyot Baja és a Duna túlsó partja felé, autóból megnéztük Kalocsát is.</div>
<div style="text-align: justify;">
A következő héten aztán Marci indult a kézilabdatáborba. Első tábora volt életében, izgult is nagyon, ő jobban, mint én. Elkísértük a gyerekekkel a buszhoz, integettünk, míg elment, a hét közepén pedig meglátogattuk Balatonbogláron. Lesétáltunk vele a partra, ettünk fagyit, aztán mire kezdődtek a délutáni edzések, visszakísértük, mi meg a kicsikkel felmentünk még a Gömbkilátóhoz. Nekem ez gyerekkori vágyam volt, sokszor mentünk el alatta, de jó ideje nem volt látogatható. Pár éve felújították, úgyhogy most kihasználtam az alkalmat. </div>
<div style="text-align: justify;">
Július legvégén Regővel kettesben Klaudia szülinapján voltunk, és ez olyan nagy boldogság volt! Klaudia a kis szerelme az oviban, és hát az én kisfiam szinte egész évben arról panaszkodott, hogy neki nincs barátja, merthogy a Döme már nem barátkozott vele. És amikor Klaudia meghívta, olyan hálás volt, mondta is, hogy akkor mégis van barátja :) Vettünk neki ajándékot, azt is kettesben, szedtünk virágot a kertben, csinosan felöltöztünk, Regő ingben volt, és nagyon jó szülinap kerekedett, bohóccal, lufihajtogatással, tortával, tánccal, énekkel. Regő a bohóctól félt, táncolni nem akart, de ezekkel együtt is jól érezte magát, és már hazafelé mondta, hogy hiányzik Klaudia :)</div>
<div style="text-align: justify;">
A következő hétvégén - és ez már augusztus - kaptunk három nap szabit a nagyszülőktől, az összes gyerek Ságváron nyaralt egy kicsit, csak sajnos eközben itthon Péter beteg volt. Én lenyomtam a Velencei-tavi túratriatlont, aztán a pihenőnapok további részében ágyból filmnézés és pizzaevés volt a program. Na, azért vasárnapra jobban volt annyira, hogy sétáltunk a városban egy nagyot, sokat beszélgettünk és limonádéztunk is egyet. Aztán hétfőn én mentem a gyerekek után, és újabb tartalmas hetet töltöttünk ötükkel, most Ságváron. Volt benne strandolás, sok biciklizés, nekem futás - nagy meglepetésemre, mire odaértem, Regő megtanult két keréken biciklizni! Azóta is megy neki, az itthoni biciklijével is :) És még hajózni is voltunk egy esős napon Füredre - mivel az autómba csak négy gyerek fér be, és a hajóig is el kellett jutni valahogyan, Bence most otthon maradt, úgyis voltak már a héten hajózni, és így papa-mama minden figyelme neki jutott aznap. Füreden ebédeltünk és megnéztük az új akváriumot, sétáltunk a parton, fagyiztunk is, aztán visszahajóztunk Siófokra. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibfC0ds1vY9HLQ-7nYeG4XpmFHykFOFduAMJ6kC3El77whi0aZAHE5OChQi3T3LRaiUNq-MO_YaawluU8ZipX99_Kbzc_iYEAp7OSo-j7AqTEARmV0cZSrOXk-qVtWLZUd5S-hdydQr_ix/s1600/20140805_102529-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibfC0ds1vY9HLQ-7nYeG4XpmFHykFOFduAMJ6kC3El77whi0aZAHE5OChQi3T3LRaiUNq-MO_YaawluU8ZipX99_Kbzc_iYEAp7OSo-j7AqTEARmV0cZSrOXk-qVtWLZUd5S-hdydQr_ix/s1600/20140805_102529-1.jpg" height="320" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgk8-YEPdhktWp-aHxKg21qbFApivDYmKyOcco3k1bkzXt-R6mQRRIE40_FB90CZV44xmE7BdH6PdXHuOQIgMfY_kjYXYbOUb1zm-OLbGTeXgt058QOOfMo2HSi9YZGGoEd1pnT7x9E7DOh/s1600/20140805_174559-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgk8-YEPdhktWp-aHxKg21qbFApivDYmKyOcco3k1bkzXt-R6mQRRIE40_FB90CZV44xmE7BdH6PdXHuOQIgMfY_kjYXYbOUb1zm-OLbGTeXgt058QOOfMo2HSi9YZGGoEd1pnT7x9E7DOh/s1600/20140805_174559-001.jpg" height="180" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib-H65BDLQh-TR7H9r-VaJk2ZGlNeWTNQX4iBlQ-dMZUlb3pvvX9iFlUkHCRIQPFUMfh6VyFZbIPl_EPlTMC9we0yTxG6niLGnY4uTT2dSGTYeVjDOja5a8MFNCcEOm_oMKhzycZeKkvEc/s1600/20140805_175703.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib-H65BDLQh-TR7H9r-VaJk2ZGlNeWTNQX4iBlQ-dMZUlb3pvvX9iFlUkHCRIQPFUMfh6VyFZbIPl_EPlTMC9we0yTxG6niLGnY4uTT2dSGTYeVjDOja5a8MFNCcEOm_oMKhzycZeKkvEc/s1600/20140805_175703.jpg" height="180" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFzk5woGgo_O29aSVLYbarJmnKyd8TXmBFUFWydc-J9aZ7we9S5WUjzBpTGpRCMGTrRiVTm6q9Tm1ErsnKF2OWDorMr1vaAScwYdphZgLQJiRFQCSOfts28u3WfvZ0OAQhnF_udBKgjqZc/s1600/20140806_145359.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFzk5woGgo_O29aSVLYbarJmnKyd8TXmBFUFWydc-J9aZ7we9S5WUjzBpTGpRCMGTrRiVTm6q9Tm1ErsnKF2OWDorMr1vaAScwYdphZgLQJiRFQCSOfts28u3WfvZ0OAQhnF_udBKgjqZc/s1600/20140806_145359.jpg" height="180" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hétvégén már itthon voltunk a kicsikkel IBM családi napon vettünk részt apa volt munkahelye rendezésében, volt ugrálóvár, trambulin, lufik, lángos meg minden. Meleg volt, jól elfáradtak, kora délután eljöttünk, aztán kis pihenés után kimentünk az úrhidai falunapra. Ott is volt körhinta, légvár meg minden földi jó, Marci kint is maradt egy koncertre a barátaival, fél kilenckor mentem érte. Altatás után pedig mi is ki tudtunk menni estére Péterrel, körhintáztam :) ittunk egy pohár bort, megnéztük a Vincze Lilla koncertet és a tűzijátékot. Mindezt mennydörgéssel és villámokkal kísérve, de az eső szerencsére kivárta a falunap végét.</div>
<div style="text-align: justify;">
Innentől már az volt a tervem, hogy próbáljunk heti egy programot beiktatni a nyár hátralévő részére, amúgy meg lassan készüljünk az ovira, iskolára, Csongornak a ki tudja, mire. Így lett az első itthoni hét programja a Katica tanya, ahová Ági is jött velünk, és tényleg szuper hely, vissza kell még menni, sőt, jövő nyáron Marcit táborba is szívesen küldeném oda. Tényleg a Csongor korosztálytól felnőttekig mindenki jól érzi magát. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvRIfFDjwHTirl-cfnC1wkExPqWxRqNwdiI7gUMMyjRqgGzesfYDOFyAnR7elRgULne5nWKB5MPbVgmA7-lUGUcWx_owPjeViV68yvoZoLCGGq_Q4F5GzdfUqO4c9r6KxYYktKtbHIY8o0/s1600/20140815_134923.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvRIfFDjwHTirl-cfnC1wkExPqWxRqNwdiI7gUMMyjRqgGzesfYDOFyAnR7elRgULne5nWKB5MPbVgmA7-lUGUcWx_owPjeViV68yvoZoLCGGq_Q4F5GzdfUqO4c9r6KxYYktKtbHIY8o0/s1600/20140815_134923.jpg" height="180" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_sBLIpUe6PbIjHwvk-WPQd4t8nx20JbCAA8WnCJIwSOeQLR84Omif3NK3oEV13yEGL1HHU1HXqlBMy2nMWCWIVu1wT1q5OczcFvB3ML0KctBYXuSYpufgyBQqDq-Y3JaKlDyeN1udcTMu/s1600/20140815_143033.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_sBLIpUe6PbIjHwvk-WPQd4t8nx20JbCAA8WnCJIwSOeQLR84Omif3NK3oEV13yEGL1HHU1HXqlBMy2nMWCWIVu1wT1q5OczcFvB3ML0KctBYXuSYpufgyBQqDq-Y3JaKlDyeN1udcTMu/s1600/20140815_143033.jpg" height="180" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghRpn1ZchL-3iyllwljxmSMJVLhDIyajW2uyKy7LYr7EnvABL7BaDg8S5EQi5YM7FCiOkOHzwmI_V5RhL_7ICPwGJE2Ab7JX5fOhyphenhyphen-C9i2LR-lBk4GSAYqEbbN8kIXTCsTAjTs5EDjH1dV/s1600/20140815_153948-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghRpn1ZchL-3iyllwljxmSMJVLhDIyajW2uyKy7LYr7EnvABL7BaDg8S5EQi5YM7FCiOkOHzwmI_V5RhL_7ICPwGJE2Ab7JX5fOhyphenhyphen-C9i2LR-lBk4GSAYqEbbN8kIXTCsTAjTs5EDjH1dV/s1600/20140815_153948-001.jpg" height="231" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn4YRmkGypsBQce2i0gEpVZ6fP_oBMB22vh57q2bHQVcGY4Vv9QiHAmLXH6QsdTeBFEeaj2tsxgbQEUyLBwEDch2woRrKZ3GR6b6e5be8bNEz-KEvLW0cvEs_ey79Qu7VjfkFvFta-24m-/s1600/20140815_155206.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn4YRmkGypsBQce2i0gEpVZ6fP_oBMB22vh57q2bHQVcGY4Vv9QiHAmLXH6QsdTeBFEeaj2tsxgbQEUyLBwEDch2woRrKZ3GR6b6e5be8bNEz-KEvLW0cvEs_ey79Qu7VjfkFvFta-24m-/s1600/20140815_155206.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDaZrnV19gImfX-aBatcNds13CK141sygTLiqAibKtFg_ZsbJ75_Y_jFF2jpYKhzlCMl429efe4TZv0HpLVCKNSoEkfOrP128ZPA47gb5_nvCXUqQ-61TjB377-5IxBDVKn3SvQTmUtUSm/s1600/20140815_170104-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDaZrnV19gImfX-aBatcNds13CK141sygTLiqAibKtFg_ZsbJ75_Y_jFF2jpYKhzlCMl429efe4TZv0HpLVCKNSoEkfOrP128ZPA47gb5_nvCXUqQ-61TjB377-5IxBDVKn3SvQTmUtUSm/s1600/20140815_170104-001.jpg" height="320" width="233" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán közeledett Regő szülinapja. Vele olyan programot terveztünk, amire csak ő jön és mi, szülők. Ezt a mama és főleg Marci segítségével sikerült megvalósítani, Marci szuper volt, ez nagyon megy neki! Etette, altatta, lefektette Csongort, a mama saját bevallása szerint ő épp csak a háttérből terelgette őket. Mi addig Regővel az állatkertben voltunk, mégpedig vonattal, villamossal és kisföldalattival. Aztán én belevetettem magam a takarításba és a tortakészítésbe. A szülinap hétfőn volt, az állatkert pénteken, vasárnap jöttek anyukámék és Ancsáék, erre az alkalomra somlóis országtortáját rendeltem, volt ünneplés, sok szép ajándék :) Hétfőre pedig óceános tortát készítettem, és akkor köszöntöttük meg mi, itthon. Kapott legót, dinoszauruszt, vonatpálya-alkatrészt, volt nagy öröm és nagy játszás. Regőke ötéves lett :)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0wdoiJepx3tDQfqPfa7c4jekt3A-oUJ4TuW8giAzhkqtrGswianUfK_y5Cmr4U61RvyfxwmStwcCx16ZbMwI0h8CMxeWf68FjpEDSBswtzqFRQSnh3PGPcmhGzSZnmbtH5aJbHYJdVdzH/s1600/DSCN8795.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0wdoiJepx3tDQfqPfa7c4jekt3A-oUJ4TuW8giAzhkqtrGswianUfK_y5Cmr4U61RvyfxwmStwcCx16ZbMwI0h8CMxeWf68FjpEDSBswtzqFRQSnh3PGPcmhGzSZnmbtH5aJbHYJdVdzH/s1600/DSCN8795.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrUAJtVVS3fPHEAX-p1voedhvpf0miY_E14IWtGsu6NzA81uykiEnNwoc58WaBZMfI5Lrkcif49V_5Gjv_DaQIAB1EcCgpTmgsBFwTc9lHDpgoS_H7P1fsNvNzRYV9s81GTHfCiOWNDms_/s1600/DSCN8805.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrUAJtVVS3fPHEAX-p1voedhvpf0miY_E14IWtGsu6NzA81uykiEnNwoc58WaBZMfI5Lrkcif49V_5Gjv_DaQIAB1EcCgpTmgsBFwTc9lHDpgoS_H7P1fsNvNzRYV9s81GTHfCiOWNDms_/s1600/DSCN8805.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8UYx_b1EAvp80t30heUuNctpLc-Dac9wcDfz5VsWTh0RnaIA55_rd6mD4TzTEbwzf_wv7KS6juj_Cau9aH3KbjkLaimWXYHAGXxljIzZRU13rSFJVXe9Z-6PGsDhfHNPs39sHIQmO77Cb/s1600/DSCN8806.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8UYx_b1EAvp80t30heUuNctpLc-Dac9wcDfz5VsWTh0RnaIA55_rd6mD4TzTEbwzf_wv7KS6juj_Cau9aH3KbjkLaimWXYHAGXxljIzZRU13rSFJVXe9Z-6PGsDhfHNPs39sHIQmO77Cb/s1600/DSCN8806.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3GslBDLbIuFA9zFEg-8rCLaycXxYfS3AUIk09NF30byjb551H8p8xgdHJUwsGwGvSVoo1oxpSm1zWS605Kpy7gJJ1EmoUA5dqYXj2S8XL95HN-9KD1IRkLBXDlS1JBkcZTEBZUFGNVUS8/s1600/DSCN8827.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3GslBDLbIuFA9zFEg-8rCLaycXxYfS3AUIk09NF30byjb551H8p8xgdHJUwsGwGvSVoo1oxpSm1zWS605Kpy7gJJ1EmoUA5dqYXj2S8XL95HN-9KD1IRkLBXDlS1JBkcZTEBZUFGNVUS8/s1600/DSCN8827.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
A nyár utolsó gyerekprogramja a dínókiállítás volt, illetve előtte még egy családi (majdnem, mert csak én meg a gyerekek) fotózás volt, amiért, ha jól viselik, beígértem nekik a dínókiállítást. Hát, viselhették volna jobban is a vége felé, de azért nagyjából elégedett lehetek, remélem, készültek jó képek is, és néha látszanak ugyanazon a fotón is majd :) A dínókiállítástól is többet vártam ilyen hírverés és árak mellett, de a gyerekeknek tetszett, kétszer is megnéztük egymás után. </div>
<div style="text-align: justify;">
Tegnap pedig még Zebegénybe kirándultunk a Panorámafutásra, amiről a beszámoló mindjárt következik :)</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-64673885035953238372014-05-29T14:02:00.000+02:002014-05-29T14:02:10.413+02:00Négy nap a Mátrában - Gyalogtúra vasárnap, autós túra hétfőn<div style="text-align: justify;">
A vasárnapi napot végig túrázással töltöttük. Bővebben írtam róla <a href="http://www.terepnyul.blogspot.hu/2014/05/tura-matraban.html">itt</a>, úgyhogy most csak pár mozzanatot, képet emelek ki, amik alátámasztják, hogy nekünk külön angyalaink élnek a Mátrában, és mennyire velünk voltak. Na jó, van egy-két negatív tapasztalat is, de eltörpülnek. Az egyik, hogy lassan kezdjük elveszíteni a bizalmunkat a kisvasutakban. Még amikor Regő csak egy kósza terv volt, kisoroszi bázissal túráztunk a Börzsönyben, és csak a szerencsén múlott, hogy hazaértünk éjszaka. Megbíztunk ugyanis a kemencei kisvasútban, hogy menetrend szerint fog indulni, bevisz minket Kemencére, onnan pedig tovább közlekedünk busszal, vonattal és révvel Kisorosziba. A kisvasút nem akkor indult, mi pedig plusz négy kilométert túráztunk rohamtempóban, Kemencén épp elértük az utolsó buszt, Szobon egy vonatot, és külön mázli, hogy megvolt a kisoroszi maszek révész telefonszáma, és már sötétben átjött értünk Kismarosra. Na, a mátrai kisvasútra már nem bíztuk rá ennyire magunkat, eleve úgy készültünk, hogy ha nem működik, akkor majd gyalogolunk. Szerettünk volna vasutazni, de sajnos ez is a kiadott óránkénti induláshoz képest napi háromszor járt, mire kivártuk volna, már gyalog is a végállomásra jutunk, így viszont csupa szépeket láttunk a túrán.</div>
<div style="text-align: justify;">
A másik rossz tapasztalat a Vörösmarty turistaház, ami csak a nevében az, ami, igazából nekünk magánszállásnak vagy nyaralónak tűnt. Zárt ajtók, fenyegető távoltartó tábla, közben láthatóan van élet odabent, emberek mozognak, a teraszon asztalok. Igen értetlenül álltam előtte, és próbáltam értelmezni magamban a turistaház fogalmát, valamint nagyon hiányzott egy kóla.</div>
<div style="text-align: justify;">
Na de a nap többi része! Szebbnél szebb erdők, fenségesnél fenségesebb kilátók és kilátások, rengeteg forrás. Napsütés, aztán folyamatosan dörgő, morajló ég, előttünk öt perccel húzódó esőfront és egy hatalmas villám, ami tőlünk talán kétszáz méterre csapott le, de nem ránk, és ez már jelzi, hogy valaki vigyázott ránk. A nap fénypontja a foltos szalamandra volt, amit Péter látott nekem, mondtam is neki, hogy innentől kérhet bármit. Hát hiába, vannak nők, akiket nercbundával és gyémántgyűrűvel lehet lenyűgözni, engem foltos szalamandrával.</div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon tetszett Sástó, a kemping és környéke. Olvastam róla a kirándulásunk előtt, nagy felújításon esett át, most gyönyörű, gondozott a tó és környéke, van egy szép hosszú tanösvényük, játszótér, hidak és szökőkutak, a kempingben mindenféle szolgáltatás és tízféle szálláshely a sátortól a négycsillagos szállodai szobáig. Nézegettük is, hogy ide bizony érdemes visszajönni gyerekekkel is, és sok a kirándulási, szórakozási lehetőség is a közelben.</div>
<div style="text-align: justify;">
Pár kép vasárnapról:</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcJea8ugSvxp_qPPgD_mjNpzh6aJWpxFlaDGckFuwQCOmDm6PGCGqQkqRnml5XjFR8-oTcx4yJ7VGCUVpoBydGJXgfCVWYtiWRhGQiJRdYYX6js6_805bec6Z1iGS0EGHq8P_ySAnWHIDd/s1600/DSCN8271.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcJea8ugSvxp_qPPgD_mjNpzh6aJWpxFlaDGckFuwQCOmDm6PGCGqQkqRnml5XjFR8-oTcx4yJ7VGCUVpoBydGJXgfCVWYtiWRhGQiJRdYYX6js6_805bec6Z1iGS0EGHq8P_ySAnWHIDd/s1600/DSCN8271.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nagy-patak</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheRcChPZS2dixcxWN9Q3mwq6GawgwKJpSXYlYVhhRx600G0WZ2g4MLbB3UmkPi-HeBokGo__mX1EiniIGD9VLIOzlVs4Yr8a3Gq7g7jk9JYpws69HbUTL82MQPJLU8HSGFedkQTf5pgk7d/s1600/DSCN8277.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheRcChPZS2dixcxWN9Q3mwq6GawgwKJpSXYlYVhhRx600G0WZ2g4MLbB3UmkPi-HeBokGo__mX1EiniIGD9VLIOzlVs4Yr8a3Gq7g7jk9JYpws69HbUTL82MQPJLU8HSGFedkQTf5pgk7d/s1600/DSCN8277.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlk9xgyGHbNE9A1dyqyoDTDhBgkprs6LH40Dboxg5dCVXm1DSVDDyzKsmA2Tn9l4seYzLhi2J8jlbcqYqBcf_pY54_kTgGbTY4Rv8_JU1xpVNToI5jkE4J6nati8b1DLwknnLc0Kd3pK-8/s1600/DSCN8279.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlk9xgyGHbNE9A1dyqyoDTDhBgkprs6LH40Dboxg5dCVXm1DSVDDyzKsmA2Tn9l4seYzLhi2J8jlbcqYqBcf_pY54_kTgGbTY4Rv8_JU1xpVNToI5jkE4J6nati8b1DLwknnLc0Kd3pK-8/s1600/DSCN8279.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZ20-Q0IfQ4sU2vWdkZHxH8AyTT9KWSko8NafjJa36FR8dAjySHD-TpzRP9uug2pKCe9cVa1UeQ3m9Sw9pFSq25qpLRf3GH-h_ag1IMrkD1xrPK0_u92YFbMDthtzm9mzi6Pc32MDAyeav/s1600/DSCN8294.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZ20-Q0IfQ4sU2vWdkZHxH8AyTT9KWSko8NafjJa36FR8dAjySHD-TpzRP9uug2pKCe9cVa1UeQ3m9Sw9pFSq25qpLRf3GH-h_ag1IMrkD1xrPK0_u92YFbMDthtzm9mzi6Pc32MDAyeav/s1600/DSCN8294.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Néhány turistajelzés :D</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDKIoAuT0CEfGoyhV-nwpfSikeKKtG_nU7xJY9QNdAYpV3iOd1RlYTViAdHhg0gfWTqevDbz5zcemAOVQIFAujTnZKJnx1OPLkMPE_LKPUqGAW1TlMKaVaGE3vCnwV1EwKF98ryrm1eyad/s1600/DSCN8299.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDKIoAuT0CEfGoyhV-nwpfSikeKKtG_nU7xJY9QNdAYpV3iOd1RlYTViAdHhg0gfWTqevDbz5zcemAOVQIFAujTnZKJnx1OPLkMPE_LKPUqGAW1TlMKaVaGE3vCnwV1EwKF98ryrm1eyad/s1600/DSCN8299.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ködözik a Mátra</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8FA91oUWZh7GOFgh4BCTCrp4lzCYDIszC61Y8jm2LrbfN3zHBJ9_WzcwWTPL-_4ZW2oJEBRzq_Si75-FR4BZrMzvAl-gjGHcOGgEgJv3lN2SpB23RgKWTEsnaZaGS5iktDTAmyqn8l1VC/s1600/DSCN8316.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8FA91oUWZh7GOFgh4BCTCrp4lzCYDIszC61Y8jm2LrbfN3zHBJ9_WzcwWTPL-_4ZW2oJEBRzq_Si75-FR4BZrMzvAl-gjGHcOGgEgJv3lN2SpB23RgKWTEsnaZaGS5iktDTAmyqn8l1VC/s1600/DSCN8316.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Sástó</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhITCj99hSMXUfOI4jhfw3peecr9aWv0Gnp7FvQOhmQfXoBGvGP0HSgM-524Mmsaleay9_k5Kiqz_mdsF2O-FGasigFxLGz0U6Zz3NEdtCUaxYzFFZ5Mk1j0iJurge1YJOmK6NA-dGXKybm/s1600/DSCN8319.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhITCj99hSMXUfOI4jhfw3peecr9aWv0Gnp7FvQOhmQfXoBGvGP0HSgM-524Mmsaleay9_k5Kiqz_mdsF2O-FGasigFxLGz0U6Zz3NEdtCUaxYzFFZ5Mk1j0iJurge1YJOmK6NA-dGXKybm/s1600/DSCN8319.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">"harmatgyöngyös harangvirág"</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_M-SMkp1xG6uMPiyxZsb7Kq3QfEpbsghrCh7UR3gMVQ2TARAp6sgbv6YTe0Liu7qQgbMYMIMWGMh99OVju4isC8FEVg5nrRTLw6iHeOtOVstj6lPfHxEUcZ-nfmDVTDGvDJ5Q9BDCldLr/s1600/DSCN8322.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_M-SMkp1xG6uMPiyxZsb7Kq3QfEpbsghrCh7UR3gMVQ2TARAp6sgbv6YTe0Liu7qQgbMYMIMWGMh99OVju4isC8FEVg5nrRTLw6iHeOtOVstj6lPfHxEUcZ-nfmDVTDGvDJ5Q9BDCldLr/s1600/DSCN8322.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Utolsó mai visszapillantás a Kékesre</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A hétfőt pedig a jó hosszú és nem egyenes hazatérésnek szenteltük, de úgy, hogy most is átkiránduljuk az egész napot, csak ezúttal autóval. Úgy indultunk neki, hogy mivel Gyöngyös felől érkeztünk a 24-esen, most menjünk le a másik oldalon Parád felé, nézzünk ott is körül. A szerpentin északi oldala sokkal erdősebb, mint a déli, fel is merült bennünk egy Mátrafüred-Kékestető-Parádsasvár nagyjábóli félmaraton ötlete, majd bedobom a BSI ötletládájába :D Az első hely, ahol megálltunk, Bodony volt, ezt a szállodában néztem ki egy aprócska ajánlóból. Mindenkinek ajánlom a <a href="http://matrahegy.hu/telepulesek/bodony/kincseshaz_es_nepi_motivumgyujtemeny">Kincsesház</a>at, fantasztikus hely, a szépség, a munka, a vidék dicsérete egy pár élete és keze munkája által. Teljesen úgy éreztem magam, mint a Másfélmillió lépés Magyarországon forgatócsoportja, akiket minden faluban behívnak a portákra, és megmutatják, milyen náluk, hogy élnek. A Kincsesház egy kedves és kreatív házaspár lakóháza, műhelye, portája. Krisztina népi motívumokat gyűjt, és festi őket csempére, tányérra, pohárra, tojásra, de még kifestőkönyvbe is, közben tárgyakat is gyűjtenek, most épp viseletek múzeuma készül, állatokat tartanak és a kecsketejes termékeiket is meg lehet vásárolni. Lenyűgöző hely, lenyűgöző emberek.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhE1J3m5umJrI7mxGvOjX5j0IwAmC8RBF3b4bC1DZvuIel-SGECw_5j2ZeTQJ6siDD_xjzPI5DyveI7PF6yjUdn3T93HASZGXq5fIoqMZZVyDFLpeODOKOi9KBM6J3nZ0mJVeVw4DorQcXd/s1600/DSCN8327.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhE1J3m5umJrI7mxGvOjX5j0IwAmC8RBF3b4bC1DZvuIel-SGECw_5j2ZeTQJ6siDD_xjzPI5DyveI7PF6yjUdn3T93HASZGXq5fIoqMZZVyDFLpeODOKOi9KBM6J3nZ0mJVeVw4DorQcXd/s1600/DSCN8327.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7dSxLildUPgkfAnY0Zey-Q-fToJ2-D2lRtAIG8wGSruyFbGsNB_ph_V8hhWFmq6Tf2AklclYzGhpordKVuBiF0HhOBC8Mctej3YG6vO_r7uQkQANtrlNq3eyf61tz5GCyPzCIIbc9US82/s1600/DSCN8328.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7dSxLildUPgkfAnY0Zey-Q-fToJ2-D2lRtAIG8wGSruyFbGsNB_ph_V8hhWFmq6Tf2AklclYzGhpordKVuBiF0HhOBC8Mctej3YG6vO_r7uQkQANtrlNq3eyf61tz5GCyPzCIIbc9US82/s1600/DSCN8328.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIxkmSnxFrqBBd_sDU_bFAl9gWIcJW9rKid2UE4tMjylaqC_0htWRy3vREWInv7pY-g_6cgnH-JiYCFPdXc_EtIe_i2T3kFs5FlqcNTmzn8YXEEpdU0qfYSrni5oYMIAc3DZnaapFCi-GU/s1600/DSCN8329.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIxkmSnxFrqBBd_sDU_bFAl9gWIcJW9rKid2UE4tMjylaqC_0htWRy3vREWInv7pY-g_6cgnH-JiYCFPdXc_EtIe_i2T3kFs5FlqcNTmzn8YXEEpdU0qfYSrni5oYMIAc3DZnaapFCi-GU/s1600/DSCN8329.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEuxXyVq2TBz_lNEr26XhKBFQHXXLNYg6c6d4Zz_yAaEK-A_D1HJ7HNr2z4vgoIxdEMT9pV3nf5t97SEAYtmQ21GTTtbeU7A3DOmCzAmb3vIAybeIbl1IZy1VIHnRtSW2HRCt4Nu2Qlqor/s1600/DSCN8332.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEuxXyVq2TBz_lNEr26XhKBFQHXXLNYg6c6d4Zz_yAaEK-A_D1HJ7HNr2z4vgoIxdEMT9pV3nf5t97SEAYtmQ21GTTtbeU7A3DOmCzAmb3vIAybeIbl1IZy1VIHnRtSW2HRCt4Nu2Qlqor/s1600/DSCN8332.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nemcsak a volt nyárikonyhában kialakult gyűjtemény látogatható, de a felújított régi palóc parasztház is, amiben Krisztina és Gábor laknak, ízléssel ötvözve a régit és a modernet úgy, hogy a ház megőrizze paraszti értékeit, szépségét, de mai szemmel is kényelmesen használható legyen. Kicsit zavarba ejtő a valódi lakótérben, szobákban nézelődni, intim és közben sokat tanít ízlésről, munkabírásról, akaratról. Odabent nem fotóztam, hiszen mégiscsak a magánlakásuk. Az egyik szobában lesz a viseleti kiállítás, még féligkész, de megmutatják így is. Aztán bejártuk a kertet, elbeszélgettünk az állattartásról, próbáltunk ellesni ötleteket csinos kerti pihenő kialakításához. Nagyon feltöltő élmény egy ilyen helyen járni, ilyen emberekkel beszélni, akik annak szentelték az életüket, hogy őrzik a szépet, remélem, sokan fogják folytatni a munkájukat!<br />
A falu fölé felkanyarodva, rövidke autózás és pár száz méter után szép kilátóhelyre érünk, ahonnan meg lehet nézni a Mátra északi oldalát, rácsodálkozni, mennyivel meredekebben, hirtelenebbül emelkedik ki a környező tájból a Kékes tömbje. Itt is az látszik, nem kell sok energiabefektetés, egy pad, egy asztal, némi fűnyírás, néhány tábla az idevezető úton, és máris van turistacsalogató látványosság. Ha a falun kívül is tudnak róla, akkor talán többen kanyarodnak errefelé.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ3w9YY3uHheiRpIz0sDiO7OA9gGbK6FCeM3Rbl_99VB2yopxwzlXqwlhQ5OQ9Q6-Ebi2W92YbrYJ8oWYvBSropvjgwwtprgaFd0xBP9HAI1T5SWeallNGR9JcO_m2lph4qe5RjtduZpES/s1600/DSCN8338.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ3w9YY3uHheiRpIz0sDiO7OA9gGbK6FCeM3Rbl_99VB2yopxwzlXqwlhQ5OQ9Q6-Ebi2W92YbrYJ8oWYvBSropvjgwwtprgaFd0xBP9HAI1T5SWeallNGR9JcO_m2lph4qe5RjtduZpES/s1600/DSCN8338.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEil4aF57ERUJNTtzuDNhc7sHc9S0tzxVmt6PLoDcTyEuRo6An-MUyZ2UaxkEJznvUdIC1dZS-xAELRQIktAiowchDf4fgB7So61R2_p0KkFjTaiHpYGlL9mWsCFkm9G4b1i8M4XgD6WrM-8/s1600/DSCN8339.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEil4aF57ERUJNTtzuDNhc7sHc9S0tzxVmt6PLoDcTyEuRo6An-MUyZ2UaxkEJznvUdIC1dZS-xAELRQIktAiowchDf4fgB7So61R2_p0KkFjTaiHpYGlL9mWsCFkm9G4b1i8M4XgD6WrM-8/s1600/DSCN8339.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUvt1FVpISXcF6V_8SFSRjQKUZZ_1zef0ql3Myh8KvfRh21y67re1OkZcMCCTqVx0CFxv-T30akukf1toCf62PMl7TGThwC6l1ct3L9AVVRe6K54-wIhc8qJjeA__b_atl5inIMojMxQ48/s1600/DSCN8343.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUvt1FVpISXcF6V_8SFSRjQKUZZ_1zef0ql3Myh8KvfRh21y67re1OkZcMCCTqVx0CFxv-T30akukf1toCf62PMl7TGThwC6l1ct3L9AVVRe6K54-wIhc8qJjeA__b_atl5inIMojMxQ48/s1600/DSCN8343.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0_aeWIJkDdt1TlbPpigZVbst-pZQ7xrNfVAyd5UUbo80atjRNiMkVnxlIJZyyjgX1v5PL262Yn0vGObdSQSyZrDux0NTCeFiOD1GjS39Fs_LQVR_CH_ZxbvE9wsn-WwstSkatAdqx-71D/s1600/DSCN8346.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0_aeWIJkDdt1TlbPpigZVbst-pZQ7xrNfVAyd5UUbo80atjRNiMkVnxlIJZyyjgX1v5PL262Yn0vGObdSQSyZrDux0NTCeFiOD1GjS39Fs_LQVR_CH_ZxbvE9wsn-WwstSkatAdqx-71D/s1600/DSCN8346.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
Innen még egy picit keletnek autóztunk tovább. Mostanra jól elfáradtam, meleg volt, vagy nem tudom, mi bajom lett, de nagyon megfájdult a fejem is, nem éreztem jól magam és nem sok kedvem volt semmihez. Sok vizet ittam, hátha az segít, meg reméltem, hogy elmúlik. Így érkeztünk meg a siroki vár alá. Hétfő lévén maga a vár zárva volt, de a hozzá vezető szerpentin nem, úgyhogy a kilátásért felmásztunk - én morogva, a déli meleget nagyon nem bírtam, mászást egyáltalán nem akartam. De odafent hálás voltam Péternek, hogy felráncigált, itt vannak ugyanis a Barát és Apáca sziklák, felettük pedig a Törökasztal, mindegyik és róluk a kilátás is lenyűgöző. Sirok ráadásul a Mátra és a Bükk határán fekszik, innen látszik a Kékestető, a Galyatető, a másik irányban pedig a Bükk csúcsai.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7FAw8vCzlf9sTYd565e5NO5DXndd7C9J8PIlNkQ_Ne0IR33cjgDbteX8kouUtOfthF-GcFvUjE8p8oUiGSNq_N9XTzeBMgnYV3dXSgSnelg0_mWBJzeNZp14xLdbHXTDb19imfUCm7xGX/s1600/DSCN8359-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7FAw8vCzlf9sTYd565e5NO5DXndd7C9J8PIlNkQ_Ne0IR33cjgDbteX8kouUtOfthF-GcFvUjE8p8oUiGSNq_N9XTzeBMgnYV3dXSgSnelg0_mWBJzeNZp14xLdbHXTDb19imfUCm7xGX/s1600/DSCN8359-001.jpg" height="265" width="320" /></a></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxkeBPjMIDqGSLUpwpb6CRvlNxlru1C3L64GBx5lIxf_AUt1PHeJGBgLwgroFR2ldY5InJsvliMCeAUvqK6MqXDE-byKZq7kIzKNFUP_4H5zKZscyXKvYptcVRpRmx3naKaQuRz24meXdq/s1600/DSCN8362.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxkeBPjMIDqGSLUpwpb6CRvlNxlru1C3L64GBx5lIxf_AUt1PHeJGBgLwgroFR2ldY5InJsvliMCeAUvqK6MqXDE-byKZq7kIzKNFUP_4H5zKZscyXKvYptcVRpRmx3naKaQuRz24meXdq/s1600/DSCN8362.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vár, sziklák, távolban a Kékes</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfj6UiH4plGjEyoaQNkgcPpuwZZ4tiWJz4phPONg8Ra1UIa41-1f7SqqiT_u7yHUBwoTseV1IznBNiGJ5DXQe1QsDP7B6B6vC98VIRjvfQd4RbaXc2HSHm1U-HPMt0iDYy1lkjy8FGgloz/s1600/DSCN8365.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfj6UiH4plGjEyoaQNkgcPpuwZZ4tiWJz4phPONg8Ra1UIa41-1f7SqqiT_u7yHUBwoTseV1IznBNiGJ5DXQe1QsDP7B6B6vC98VIRjvfQd4RbaXc2HSHm1U-HPMt0iDYy1lkjy8FGgloz/s1600/DSCN8365.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Barát és az Apáca</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKALRX9KF_b5wVPKolrCvNNYisVmg6qq3HFdDQ5K9Kgsqt8EVTTmI56TY_vNmBtwCAdVrDkony2kWoAXT52B62xK2p6Q11Ib4enchQVgUzob_LdH-ST2is-8VX62DcoU1vpRJfLbD8oC5u/s1600/DSCN8366.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKALRX9KF_b5wVPKolrCvNNYisVmg6qq3HFdDQ5K9Kgsqt8EVTTmI56TY_vNmBtwCAdVrDkony2kWoAXT52B62xK2p6Q11Ib4enchQVgUzob_LdH-ST2is-8VX62DcoU1vpRJfLbD8oC5u/s1600/DSCN8366.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-31ethAB4M8ZJyXDW1qlUg35BKHE5_S09wLVIqx2s4bbtXsonflqCFkQzUtIRjxawsF6J82RpsvWhvgCNdfFCgyBkCgxH9iCP0ikXfB815iwjq1EI4kcKRhUAN-mVyi6hd_hn5iD1wR04/s1600/DSCN8368.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-31ethAB4M8ZJyXDW1qlUg35BKHE5_S09wLVIqx2s4bbtXsonflqCFkQzUtIRjxawsF6J82RpsvWhvgCNdfFCgyBkCgxH9iCP0ikXfB815iwjq1EI4kcKRhUAN-mVyi6hd_hn5iD1wR04/s1600/DSCN8368.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Falomb között a Bükk hegyei</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgA4GXg94-F0-8KBW7EEvg5_qm2nc01KWs7hqnoBpl_zTl4Rf__0A4ssL63c2HQy_ywd9XOUsmTqO3tMq89NwRqsjwBJflJB0wSqdrsu828V3FbrKXO4uPXhIyRioDwNOdJpqH79TVGv3c-/s1600/DSCN8369.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgA4GXg94-F0-8KBW7EEvg5_qm2nc01KWs7hqnoBpl_zTl4Rf__0A4ssL63c2HQy_ywd9XOUsmTqO3tMq89NwRqsjwBJflJB0wSqdrsu828V3FbrKXO4uPXhIyRioDwNOdJpqH79TVGv3c-/s1600/DSCN8369.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Megdermedt szerelmesek</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7lfX1UwButJqk7DtPm8qoffQZLmpLSXh575UoZiLN9MlDBElQYWiSMehddmn5fwnZ81S62eI1CAXVVRdmFAWVbdQpIATf-sjOHSAShQRslT4xq88YaBe0OxdcdYLU5vm1-B6Yq0BhzeeD/s1600/DSCN8371.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7lfX1UwButJqk7DtPm8qoffQZLmpLSXh575UoZiLN9MlDBElQYWiSMehddmn5fwnZ81S62eI1CAXVVRdmFAWVbdQpIATf-sjOHSAShQRslT4xq88YaBe0OxdcdYLU5vm1-B6Yq0BhzeeD/s1600/DSCN8371.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Visszatekintés a Törökasztalra és a Bükkre</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Innen már aztán tényleg hazafelé vezetett az utunk, na nem röviden és egyenesen. Sirokon fordultunk északnak, kerülve a hegyeket, újra elhaladva a Mátra északi oldala mellett, majd a Cserhát dombjain át egészen az országhatárig, onnan pedig a Börzsönyt kerülve el is hagytuk Magyarországot néhány kilométer erejéig, hogy Párkánynál rögtön visszatérjünk, és Esztergomtól Dobogókő felé, aztán a legrövidebb úton az autópályát megkeresve Sóskúttól átváltsunk immár kiránduló üzemmódból gyerekértmenősbe.<br />
Még egy megjegyzés, Kemencére ne menjetek. Sajnálom, hogy rossz hírét keltem ennek a községnek, biztosan van, aki ott jót tapasztalt, mi a bejegyzés elején emlegetett kiránduláson is póruljártunk a kisvasútjával, most gondoltuk, adunk neki még egy esélyt, hátha találunk egy jó éttermet vagy falatozót, bármit. Találtunk is panziót étteremmel, úgy tűnt, nyitva van, székek kipakolva előtte - ajtók zárva. Hát, ez megint nem jött be. Legalább a kisbolt nyitva volt, a főút melletti padokon ebédeltünk és kóláztunk, amitől magamhoz tértem egy kicsit a korábbi fejfájás utáni tompaságból.<br />
Amivel viszont ismét szerencsénk volt, az a zivatarok elkerülése. Az autópályán végig kerülgetett minket, az egyiknek a széléből kaptunk is, azt hittük, majd Ságváron vagy hazafelé lecsap ránk, de nem tette, ehelyett odafelé és visszafelé is kísért minket egy-egy szivárvány, volt, hogy dupla. Még pontosan ez kellett koronának a nyaralásunk tetejére :) A gyerekek édesek voltak, Regő felnézett a játékból, amikor megérkeztünk, először talán nem is hitte, amit lát, lassan húzódott mosolyra a szája és repült a karomba, Csongor meg az apjáéba, aztán cseréltünk. Marci persze már visszafogottabban örül, ráadásul épp kung-fus filmet nézett, de azért utána ő is megölelgetett :) Itthon pedig igyekszünk lassan visszatérni a normál kerékvágásba - illetve a Regőnek már megkezdődött nyári szünet rendszerébe.<br />
<br /></div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-51360676087014853352014-05-27T23:48:00.000+02:002014-05-28T14:18:43.751+02:00Négy nap a Mátrában - Szombat: Kékes Csúcsfutás<div style="text-align: justify;">
Aki futóverseny köré szervezi a család kirándulásait, a kettesbennyaralását, az a nem normális kategória, az biztos. Akinek ez a futóverseny konkrétan és jelen esetben a Kékes Csúcsfutást jelenti, azaz elszánta magát, hogy fut felfelé 11.6 kilométert, 671 méter szintemelkedéssel, amiben talán 100 méter enyhe lejtő van összesen, az sem egészen komplett. De aki mindezt 34 fokban csinálja, az, hááát... na jó, maradjunk egyszerűen a nem normális kategóriánál.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szóval ezen a kellemes szombati napon szépen felkeltünk a szállodában, megreggeliztünk, még rendes sétálós ruhában kisétáltunk Mátrafüredre, megnéztük, hogy gyűlnek lassan a népek, építgetik a rajtot, állítják felfelé a különféle sátrakat... Eléggé rá voltam parázva erre a versenyre, fogalmam sem volt, hogy mire számítsak, és ezek az előkészületek nem segítettek. Visszamentünk még a szállodába összepakolni, és Péter a verseny előtt két órával felment busszal a csúcsra, hogy ott várjon a célban. Nekem még volt egy csomó időm, az egyedüllét sem segített para ellen. Szép akkurátusan készülődtem: visszamentem a hotelba, útközben a boltban vettem vizet, banánt és csokit. A banánt megettem, bevettem két magnéziumtablettát, apránként iszogattam a vizet, izoital is volt nálam, abból is kortyoltam. Felöltöztem, kilakkoztam a körmömet, megfésülködtem, feltűztem a rajtszámot, magamra kentem mindent, amit találtam: naptejet, melegítő krémet, másik krémet oda, ahol a vádlim meg szokott fájdulni. Messze voltam attól a felpörgött versenyhangulattól, amibe ilyenkor szoktam kerülni, reméltem, hogy találok majd ismerősöket, és a társaság valamelyest lazít majd. Délre húztam fel az órámat, hogy akkor mindenképpen elinduljak, de már előbb elkészültem, és nem láttam értelmét várni, egy órával a rajt előtt indultam. A szállodánkban több futó is lakott rajtam kívül, egyikükkel sikerült egyszerre indulnom, neki azt hiszem, a negyedik teljesítése volt, hát nem nagyon biztatott, amikor mondtam, hogy nekem az első :) A rendezvény sátrai egy park szélein álltak, a park pedig már tele volt futókkal. Kerestem a piros pólós 2014-eseket, a DK-sokat, vagy bárki ismerőst, végül találkoztam Ferivel a pirospólósok közül, Timivel, akit a tavalyi Mecsek Trailen ismertem meg, beszélgettünk, kicsit oldódtam, és egyszer csak a nevemet hallottam a hangosbemondóból. Nem is voltam benne biztos, hogy jól hallottam, odamentem megkérdezni, és tényleg! Mező Jani bácsi, egy 63 éves terepfutó, facebookos ismeretség, hozott nekem egy üveggel a saját borából, és bemondatta a mikrofonba, így sikerült megismerkednünk! Ezek után valamivel már tényleg oldottabban készülődtem. A szpíker többször elmondta, hogy a rajtban 29 fokot mérnek, a rajt előtt is van frissítés, sőt a rajtcsomagban kaptunk egy szivacsot, nedvesítsük meg indulás előtt. Aztán lassan már sétáltunk a rajt felé, eddigre az ismerősök valahogy elkeveredtek mellőlem, nagyon magányosnak éreztem magam a rajtban, küldtem a gondolatokat Péternek, és azon gondolkodtam, hogy megszólítok valakit, akit a véletlen mellém sodort, hogy váltsunk pár szót, ne legyek egyedül... erre szembejött Ádi, az ultrafutó DK-s, aki egy héttel később egyéniben körbefutja a Balatont, és ebben az illusztris társaságban ért a rajt.<br />
Igazából az első kilométeren megfordult a fejemben, hogy oké, akkor én most itt kiállok. Hát ez emelkedik, és végig emelkedni fog, és dögmeleg van, és ennél csak melegebb lesz, hülye vagyok én? Én ezt nem csinálom. De hát milyen ciki lett volna már egy kilométernél kiállni, különben is annyian és annyifélék futottak körülöttem, férfiak, nők, idősek, fiatalok, soványak, kövérek, és senkinek se volt a homlokára írva, hogy esetleg ugyanaz jár a fejében, mint nekem... Hát jó, ha ők is futnak, én is futok.<br />
Korábban Péterrel azt beszéltük, hogy azt már tudom magamról, hogy három kilométert tudok folyamatosan felfelé futni, mert Úrhida annyi. Persze nem mértem még sose a szintet itthon a falu aljától a tetejéig. Most 11.6-ot kell folyamatosan felfelé futni, végülis csak majdnem négyszer a falu. Vajon mennyire ciki belesétálni? Mások bele fognak? Mikor? Az első gyaloglókat már két kilométer körül láttam, és büszke voltam magamra, hogy jól van, én még nem, akkor van, akinél jobban bírom.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWifuDgfpG7tDVw7nKHCqEjmAB_BiAlrUWXh6AT7-3VzLWyMPJotTwhxLRZi1tgwWnHkDQgzkUEXMleRTZm_YhITxE2tr01QfsVybafhjlGO4DWI-hW5I4FDDo8Gf2ulcGRTfwtN96UIOr/s1600/1-2014_0012_11_0521_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWifuDgfpG7tDVw7nKHCqEjmAB_BiAlrUWXh6AT7-3VzLWyMPJotTwhxLRZi1tgwWnHkDQgzkUEXMleRTZm_YhITxE2tr01QfsVybafhjlGO4DWI-hW5I4FDDo8Gf2ulcGRTfwtN96UIOr/s1600/1-2014_0012_11_0521_12.jpg" height="320" width="211" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Három kilométernél, hátul középen</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Már nagyon vártam a három kilométernél elhelyezett első frissítőpontot. Ittam a rajtban, de iszonyú meleg volt. A hotelban még gondolkodtam, hogy vigyek-e kulacsot, de úgy döntöttem, hogy megbízható lesz a frissítés, nem lesz rá szükségem, feleslegesen cipelném. Na, az első három kilométeren örültem volna, ha nálam van. De végülis túl voltam rajta, és ott voltak az asztalok, sok hosszú asztalon sok víz, külön tálakban mosakodáshoz, szivacs nedvesítéséhez is. Vagy három pohárral megittam, és a szivacsomat is használtam, ez nagy ötlet volt.<br />
A kilométereket jelző táblákon ezen a versenyen nemcsak a nagy szám volt látható, hogy hányadik kilométer, de az is, hogy milyen magasan vagyunk már, és a következő kilométerben átlagosan hány százalékos emelkedő lesz. Az első három kilométer 6-6.5 százalékos volt, a frissítőpontnál jól felfrissültem és örültem a következő négy százalékosnak. Négy kilométer után sétáltam bele először, épp csak pár lépést, és itt ért utol Timi, vele váltottunk pár szót. Mondtam, hogy olyan furcsán érzem magam, ahogy felforrósodik a bőröm a melegben és egy pici fuvallat éri, nem kellemes lehűlést érzek, hanem hidegrázásszerű borzongást, azt mondta, ez a kimerültség. Hű, hát valamit rosszul csinálok, nehogy már négy kilométernél kimerült legyek! Pedig ettem előtte, még magnéziumot is vettem be, amit máskor nem szoktam. Mi hiányozhat? A következő frissítésnél, öt kilométernél volt banán, szőlőcukor, víz és izo, mindenből vettem, pedig az izotól tartani szoktam, volt már hányingerem, hasmenésem tőle. Most valószínűleg kellett és beépült, mert semmilyen zavaró érzést nem okozott. Ráadásul itt jött a pálya ha lehet ilyet mondani, legkönnyebb része - na jó, a legkevésbé nehéz: volt egy 2 és egy 1.5%-os szakasz, és a pálya egyetlen, rövid és enyhe lejtője is itt következett, talán ha száz méter volt, vagy annyi se. Nem futottam nagyon neki, inkább igyekeztem tartani az emelkedő tempóját, és kis erőgyűjtésre kihasználni ezt a rövid szakaszt. Itt futottam bele Szilvibe, és így alakult ki egy időre az együtt futó DK Team póló nélküli DK-sokból (Ádi pedig, szintén másmilyen pólóban, valami húsz perccel előttünk :) )<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbm6NZZijFqDTDg2yPeO9PMTB614gB_2bhnuDi7H1NTX2MK3Tyhm63P_qKJ_FOTOyLM63yc8Dz4MncrkWm_MyNcmx8WeYaXQxqi9GkEAojMIXzRNhNfjv607mBaLL6EB4pK87qIle-5EHF/s1600/2-2014_0012_02_1660_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbm6NZZijFqDTDg2yPeO9PMTB614gB_2bhnuDi7H1NTX2MK3Tyhm63P_qKJ_FOTOyLM63yc8Dz4MncrkWm_MyNcmx8WeYaXQxqi9GkEAojMIXzRNhNfjv607mBaLL6EB4pK87qIle-5EHF/s1600/2-2014_0012_02_1660_12.jpg" height="320" width="211" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC2u_8ag0bWz0-Y8gksawhsQiX1mhtsj6K5_ItrRSW0c3O7XJ1SkhKrCKVx6745gPlCjyYv4-cMtr22NrXGuM5dwB0hBXPRZ8KBR2W3C9S4aZe4HWf8oW6Caq8KnbNytd59KK9lr7RMmbj/s1600/3-2014_0012_02_1664_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC2u_8ag0bWz0-Y8gksawhsQiX1mhtsj6K5_ItrRSW0c3O7XJ1SkhKrCKVx6745gPlCjyYv4-cMtr22NrXGuM5dwB0hBXPRZ8KBR2W3C9S4aZe4HWf8oW6Caq8KnbNytd59KK9lr7RMmbj/s1600/3-2014_0012_02_1664_12.jpg" height="320" width="211" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Akadt egy mosoly is :)</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Valahol a hatodik kilométer után egyszer csak megláttuk magunk fölött a kilátót. A tavalyi verseny videójában láttam, hogy valaki mondja, hogy ettől a ponttól úgy megnyugszik, mert tudja, hogy légvonalban már csak két kilométer. Ezen akkor is, most is elgondolkoztam, hogy miért megnyugtató tudni, hogy csak két kilométer, de valójában több, mint öt, és azt futva és felfelé...? De mégis jó látni a tornyot, már csak oda fel! Aztán a kanyarban eltűnik, később majd megint előbukkan egy időre.<br />
Árnyék nem nagyon volt, a kora délutáni időpont és a bokros környezet sem segítette elő, ahol akadt egy pici, ott futottunk keresztbe az úton hűlni egy kicsit. Sűrűn használtam a szivacsomat is. Valahol, már nem is tudom, hogy hol, talán öt és nyolc kilométernél locsoltak locsolócsőből, az nagyon jólesett.<br />
Hét kilométer körül egyszer csak mintha dörögne az ég. Felkapom a fejemet, tényleg dörgés volt? Erre meglátok egy villámot, hát akkor valószínűleg az volt. Próbálok számolni, hogy vajon milyen messze lehet, de nem jön következő villám, vagy legalábbis elkanyarodtunk közben, és nem látom. Jó lenne egy felhő a fejünk fölé, még egy kellemes kis eső se ártana, de azért zivatar nem kéne.<br />
Nem is jön, ragyogó napsütésben érjük el Mátraházát, és a Kékestetőre tartó bekötőút elején a hosszú-hosszú, mindennel ellátott frissítőpontot. Tudjuk, hogy itt jön a nagy halál, innentől emelkedik igazán az út, úgyhogy én megint mindenből fogyasztok, és még a sapkámat is víz alá nyomom. Aztán hajrá. A táblán: 8 km, nem emlékszem pontosan, mennyi magasság, a következő kilométerben 10.5% emelkedés. De legalább beértünk a bükkfák közé, sokkal több az árnyék.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2wiRhMeu-ZFKLktCtB7UXpIps9sILlcnpRbBowpJ4WFB5jXPLhe1lkMzJ7AsaRYZOKvLjX0i-V035n078Qd78Cw6izneRvjX3dOk-aPtUufgq1DWxST_SgL7P_QD867pMlRMLGH89o1wD/s1600/4-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_utvonal_0656.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2wiRhMeu-ZFKLktCtB7UXpIps9sILlcnpRbBowpJ4WFB5jXPLhe1lkMzJ7AsaRYZOKvLjX0i-V035n078Qd78Cw6izneRvjX3dOk-aPtUufgq1DWxST_SgL7P_QD867pMlRMLGH89o1wD/s1600/4-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_utvonal_0656.jpg" height="212" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mátraházára érkezve</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Nagyon érdekes, ezt utána emlegettem is Péternek, én mintha most indultam volna be igazán. A terepnyúl-fokozat, vagy mostanra kezdett hatni a magnézium, a frissítés? Vagy a több árnyék miatt? Nem tudom, és nem is azt jelenti ez a beindulás, hogy hű de gyors lettem volna, hanem hogy meglepően sokat előztem az utolsó kilométereken, hogy elő tudtam venni a terepfutásokon használt okos taktikát, a szakaszolásokat, a tervezett rövid belegyaloglásokat, és a körülöttem lévőkhöz, a velem eddig egy tempóban haladókhoz képest gyorsultam. Kinéztem pontokat, ameddig elfutok, onnan egy picit gyaloglok, aztán megint futok. Nemsokára megelőzök egy 16-szoros csúcsfutót, nekik külön kis rajtszám hirdeti a hátukon is, hogy eddig mindegyik versenyen ott voltak. Azt mondja, akkor rontotta el, amikor az elsőre benevezett :) és bátor vállalkozásnak nevezi, hogy én most először itt vagyok. Akkor még azt gondoltam, nem is jövök vissza többet.<br />
Nemsokára utolérem a Suhanj! csapatot, most is lenyűgöznek, fantasztikus, amit véghezvisznek. Mindenkinek hajrázok, aztán már tényleg az utolsó szakasz következik. Furcsa, de valahogy nem fogtam fel, hogy ez tényleg csak 11.6 kilométer. A tízes előtt zuhany vár:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcpzOFqMlCmkLyXYMhlNwoVLNT60Xxm_9a7yDHCqsz3kb9-dYu8oL41B1LzF_uV4Tr-7YXph1r-QpZEbH0Ts_6BLHRhK4U9BqgsDB5ZamjNQR30r9ZCt-oa5M76-dQdOy3UngxSPsTauf8/s1600/5-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_utvonal_0785.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcpzOFqMlCmkLyXYMhlNwoVLNT60Xxm_9a7yDHCqsz3kb9-dYu8oL41B1LzF_uV4Tr-7YXph1r-QpZEbH0Ts_6BLHRhK4U9BqgsDB5ZamjNQR30r9ZCt-oa5M76-dQdOy3UngxSPsTauf8/s1600/5-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_utvonal_0785.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXNlGhipU223mMIGaXatF62gczkdEVquZf4YLpwH0AVj3Yw6V1S62G49b6Bnm7ENyIJ9WfVWcRtNso2gW-vCy13wosFI2VELjrz6QmkZz5cg0HPrIRBRIhZPMuDgv828ZesiEgezGlVv8g/s1600/6-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_utvonal_0786.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXNlGhipU223mMIGaXatF62gczkdEVquZf4YLpwH0AVj3Yw6V1S62G49b6Bnm7ENyIJ9WfVWcRtNso2gW-vCy13wosFI2VELjrz6QmkZz5cg0HPrIRBRIhZPMuDgv828ZesiEgezGlVv8g/s1600/6-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_utvonal_0786.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<br />
a tizenegyes előtt pedig az utolsó frissítő, ahol a lányok buzdítanak, már csak 850 méter felfelé! Nem értem, vissza is kérdezek, hogy miért, utána lejtő jön? Biztos azt hitték, viccelek, pedig én komolyan nem fogtam fel, hogy már nincs vissza egy egész kilométer sem. Egyébként Mátraháza óta azt figyelem, mikor kanyarodunk rá a sípályára. Olvastam ugyanis, hogy az utolsó szakasz ott halad, de nem tudtam, mekkora szakasz. A sípálya két kilométer, direkt lefutottam rajta tegnap, de ahova érkeztem, azt a parkolót elhagytuk, aztán még több lehetséges kapcsolódási pontot. Belenyugszom, hogy ez bizony végig a műúton fog menni.<br />
Szóval a tizenegyedik kilométer. Amit a lányok mondtak, akkor esik le, amikor meglátom a táblát: 11 kilométernél és már kilencszázvalahány méter magasan vagyunk. Felfogom, hogy ez a verseny 11.6 km, hát mindjárt vége. A telefonom végig mondta be a kilométereket, a sebességemet, az összidőmet. Igazából a tervem az volt, hogy csak csináljam meg, teljesítsem valahogy, az idő mindegy. De azért persze az ember kitűz maga elé valamit. De hogy milyen idő reális...? Gőzöm nem volt, amíg az esemény facebook oldalánál ki nem írták, hogy vonjak le az aktuális félmaratoni időmből félórát, és az így kapott időmmel számoljak. De mi az én aktuális félmaratoni időm? Az első, és egyben egyetlen sík aszfaltversenyem 2:13, még novemberben Siófokon. Azóta volt Kaposvár, Vértes, Nyerges, mind jó sok szinttel rendelkező, utóbbi kettő terep-félmaraton, plusz egy csomó önálló, nem versenyen futott táv. Csak ehhez a novemberihez tudok viszonyítani, akkor a reális idő 1:43, kicsit vegyük lazábbra és kerekítsük, legyen 1:45 a célkitűzés. Útközben aztán lemondok erről, tényleg nem érdekel, csak érjek be. Most, a végén gondolok rá újra, ha már csak hatszáz méter, akkor meglehet az, sőt, 1:40 is! Futok, ahogy bírok, ami persze itt nem jelent sebességet, inkább lassú haldoklást, egyik láb a másik után... Végre tényleg felér az út a sípályára, de csak az utolsó százméteres meredek, köves szakaszra, ezt alig bírom. Szégyen, nem szégyen, egy-egy lépést itt is belegyalogolok, úgy érzem, szinte bevonszolom magam a célba. Igen kifejező képek készültek itt:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJlEDtxFvlced0pFAXkjz9xAfyExGJxY4l_SIYeSsu-pv4YLe2pLHM688c_3EqXJpv928CXf_ZvfDOaCSBJVLO8plJqHVUyjZmj0lYcLMj25_QHHZlkEmY-N-0Y0uWcXi7V7Am9ONDjlhB/s1600/7-2014_0012_04_1919_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJlEDtxFvlced0pFAXkjz9xAfyExGJxY4l_SIYeSsu-pv4YLe2pLHM688c_3EqXJpv928CXf_ZvfDOaCSBJVLO8plJqHVUyjZmj0lYcLMj25_QHHZlkEmY-N-0Y0uWcXi7V7Am9ONDjlhB/s1600/7-2014_0012_04_1919_12.jpg" height="320" width="212" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh47UyXtYCmn76p1GO1bFbnVPmlKNDLwBg-DXdo0fTKRyXnhHBRmLs708emmIFUho49TWP73M1_jqOrG92elxkpNBxpmrvFFIOaqZ9rHGHehwuHXijUy0dSNyRAeVMQ8uZPmLUjqrZVziGS/s1600/8-2014_0012_04_1920_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh47UyXtYCmn76p1GO1bFbnVPmlKNDLwBg-DXdo0fTKRyXnhHBRmLs708emmIFUho49TWP73M1_jqOrG92elxkpNBxpmrvFFIOaqZ9rHGHehwuHXijUy0dSNyRAeVMQ8uZPmLUjqrZVziGS/s1600/8-2014_0012_04_1920_12.jpg" height="320" width="212" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhffNxNZ5ItKcuiaHx-asa10Tk6KaUelVUMq1t8iKUEot3k_fPcDD_xn7fmWdx0g61tQELqyN75ZDDoGJAwDch89kB0IPqIznOlXOWxC8_i6EAqRQoGuvChsH48jiOriwqbeJTxTfz4UO8E/s1600/9-2014_0012_04_1921_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhffNxNZ5ItKcuiaHx-asa10Tk6KaUelVUMq1t8iKUEot3k_fPcDD_xn7fmWdx0g61tQELqyN75ZDDoGJAwDch89kB0IPqIznOlXOWxC8_i6EAqRQoGuvChsH48jiOriwqbeJTxTfz4UO8E/s1600/9-2014_0012_04_1921_12.jpg" height="320" width="212" /></a></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
Az utolsó métereken nagyon keresem a szememmel Pétert, vajon hol vár...? És meglátom, sikerül odamosolyogni erőn felül, mosolyog ő is és jön velem a kordonon kívül, ez nagyon jó, ez bevisz... és tényleg valami 1:40-et mutat a nagy óra, amikor áthaladok alatta. Lépkedek lassan az éremosztogató lányok felé, huhh, végre itt vagyok... egész más a csúcs, mint tegnap, mindenhol emberek, a szpíker mondja folyamatosan az érkezők neveit, megkapom az érmet, egy almát nyomnak a kezembe és a befutócsomagot, szinte gépiesen elveszem. Előttem sorbaállnak a futók a csúcsfotózáshoz, én Pétert keresem, kikerülöm a sort, valahogy meg is találom, és örvendezünk.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNswszxSF5hsOzRvDlvPpNOzxDQMyJfxz5La4A-ZXp9SY-UUIFSyODzOpzkq2SL3Zzwbnk9Ra8_dUpwvr7FvBMxe901yx9wKzyX-_DVVoJg6AdP2OtqA1HHUMSk5O2y3hPxDbUU8MalA7S/s1600/10-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_cel_eletkepek_0019.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNswszxSF5hsOzRvDlvPpNOzxDQMyJfxz5La4A-ZXp9SY-UUIFSyODzOpzkq2SL3Zzwbnk9Ra8_dUpwvr7FvBMxe901yx9wKzyX-_DVVoJg6AdP2OtqA1HHUMSk5O2y3hPxDbUU8MalA7S/s1600/10-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_cel_eletkepek_0019.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<br />
Aztán beállunk együtt a sorba, márpedig végigálljuk, akármilyen iszonyatosan hosszú, közben beszélgetünk, pihegek, nézzük a felhőket, amik felettünk morognak, a pár kilométerrel ezelőtt látott zivatar erre tart. Talán megússzuk. És a sorban álláskor már arról beszélek, hogy vissza fogok én ide még jönni. Ilyen mátrai kirándulást a csúcsfutás köré tervezünk máskor is, már most be lehet írni a jövő évi naptárba.<br />
És végül csak eljutok a kőig is :)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRX2INWJ3j9UrqAvdn0aGijMm2G3WGHsEMUerkL9UBeA5lDxg-hpfuy4RBIr2NtKAZ1Z4ILZXw8UysWrr0XYZk3NuVi4HJJoQH1Dw0nybhOk9QAHT2w9COKCRXwZIWbIF9XL4kUR4ntoqG/s1600/11-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_kofoto_0722.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRX2INWJ3j9UrqAvdn0aGijMm2G3WGHsEMUerkL9UBeA5lDxg-hpfuy4RBIr2NtKAZ1Z4ILZXw8UysWrr0XYZk3NuVi4HJJoQH1Dw0nybhOk9QAHT2w9COKCRXwZIWbIF9XL4kUR4ntoqG/s1600/11-ppic_17_Kekes_Csucsfutas_kofoto_0722.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
A szépséges érem:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9AEVV0DofosdNyZNcBpIOVKu87pOuRGCekB_G5ByBBiE-QCnciQKg3JXyGa6_U9UACdMtZZbJSrSpMXEITMCeHx6WxanE_StTnGyiMHwjTS8B54lOpmQYkNOrRgL5cUKrzmRW7OD3kdRZ/s1600/20140525_082626.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9AEVV0DofosdNyZNcBpIOVKu87pOuRGCekB_G5ByBBiE-QCnciQKg3JXyGa6_U9UACdMtZZbJSrSpMXEITMCeHx6WxanE_StTnGyiMHwjTS8B54lOpmQYkNOrRgL5cUKrzmRW7OD3kdRZ/s1600/20140525_082626.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<br />
Mi még egy csomót turistáskodtunk aztán a hegyen. A népek meglepően hamar eltűntek, én még egyszer megnéztem és most le is fotóztam Kiss Péter sírhelyét:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKQ0D1OOO648MnwFoQIQ84bh0dFyBzZamjpSsCuF_leGNpNvlzqCCpZCYcCGpc_oUuKQB5rmihabTSEBs-UyopeEMNVcklkpcKlm6bZSp1y4OPthf9LfP-MBSPuWjszcQMjDLXOZ99x4Al/s1600/20140524_161958.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKQ0D1OOO648MnwFoQIQ84bh0dFyBzZamjpSsCuF_leGNpNvlzqCCpZCYcCGpc_oUuKQB5rmihabTSEBs-UyopeEMNVcklkpcKlm6bZSp1y4OPthf9LfP-MBSPuWjszcQMjDLXOZ99x4Al/s1600/20140524_161958.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi71LeeIMIaD_DH7B2da0uYbDk-h2ipdQ6sGe89nLGf-izdjkQCAs0WHpxE5AMAHPBtJhwSN5rL3Etkj4xJXQBAVMTI7ejTe3Y42LGGbIUk73YpdDb0qc-4Qvfqm0S99ZxAcqzs_JNIrOmF/s1600/20140524_162004.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi71LeeIMIaD_DH7B2da0uYbDk-h2ipdQ6sGe89nLGf-izdjkQCAs0WHpxE5AMAHPBtJhwSN5rL3Etkj4xJXQBAVMTI7ejTe3Y42LGGbIUk73YpdDb0qc-4Qvfqm0S99ZxAcqzs_JNIrOmF/s1600/20140524_162004.jpg" height="180" width="320" /></a></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
Aztán felmentünk a toronyba, mert megérdemeltük, és ittunk egy kávét, illetve ott sikerült száraz pólóba öltöznöm. De még a torony felé tartva vettem észre, hogy már ki is plakátolták a kinyomtatott eredménylistákat, úgyhogy gyorsan megkerestem magam: 1:38:02! Két perccel 1:40-en belül :)<br />
A kilátás a toronyból lenyűgöző, a kávé jólesett, a zivatar meg még mindig nem ért ide. Kigyönyörködve magunkat, odalent kaptam egy csúcsköves hűtőmágnest, aztán megkerestük a kék kereszt turistajelzést, és elindultunk rajta lefelé. Bükkösön, majd tölgyesen vágtunk át, végig jólesően lejtve, közben elhaladtunk a Kősánc sziklái és a Benevár romjai mellett. Sajnos a vihar által csúnyán letarolt erdőrészt is láttunk :(<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmjqbGpa2zHA8EXpj7zisMc00rdqbi0ah4pJGVkHKIymr_UzFC98_w1eOGMkVkZlM9cdx7K4WFgAvJ2_F_jUn6z5ugl2fR42nQv1dCWGXEhE8f3ItARXsbhuFJJWYwR-eLnJDPV3M5e_Qm/s1600/20140524_171426.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmjqbGpa2zHA8EXpj7zisMc00rdqbi0ah4pJGVkHKIymr_UzFC98_w1eOGMkVkZlM9cdx7K4WFgAvJ2_F_jUn6z5ugl2fR42nQv1dCWGXEhE8f3ItARXsbhuFJJWYwR-eLnJDPV3M5e_Qm/s1600/20140524_171426.jpg" height="180" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kősánc</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9D3F3O4wY9tYtRpdQPDXurYKg3qWEdJ4o6QV-cVjZawlecSZ7U9IUnIvuD3ycj1N1-U3ZowPsx6Q221aINt6ejxlYUypGgsiQVd3AQD0y9PZe28VDFO_KwmMDcs3To2u4u7h6mM1sbCB4/s1600/20140524_173953.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9D3F3O4wY9tYtRpdQPDXurYKg3qWEdJ4o6QV-cVjZawlecSZ7U9IUnIvuD3ycj1N1-U3ZowPsx6Q221aINt6ejxlYUypGgsiQVd3AQD0y9PZe28VDFO_KwmMDcs3To2u4u7h6mM1sbCB4/s1600/20140524_173953.jpg" height="180" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Benevár</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrJUxHO5ySuJdksa8PwW030-VcU3oyXyCzO5gatKP_CaGvkflIB5KUuZi-4FX45fsPOUB_LDtEXuqjXihT5fXqu0cg3TYNsHvEHGyVeMruQKz56J1TwyewZRupimwzz0AopTA2SFI1HhEa/s1600/20140524_174007.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrJUxHO5ySuJdksa8PwW030-VcU3oyXyCzO5gatKP_CaGvkflIB5KUuZi-4FX45fsPOUB_LDtEXuqjXihT5fXqu0cg3TYNsHvEHGyVeMruQKz56J1TwyewZRupimwzz0AopTA2SFI1HhEa/s1600/20140524_174007.jpg" height="180" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Távolabbról</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Körülbelül hat kilométer Mátrafüred Kékestetőtől ezen az úton, és végig morajlott a fejünk felett az ég, dörgött, villámot én ugyan most nem láttam, de a hatás olyan volt, hogy úgy éreztük, bármikor leszakadhat az ég. Beértünk a faluba a közepén, irány vissza a hotelbe, fel a szobába, én be a zuhany alá, és abban a pillanatban zuhogni kezdett az eső. Valami őrangyal lehetett velünk, az biztos :)<br />
Vacsora után még sétáltunk egyet az eső utáni Mátrafüreden, visszaérve egy pohár finom bort is ittunk, és hát bevallom, engem nem nagyon kellett álomba ringatni :)</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-86033311306805129262014-05-27T15:02:00.000+02:002014-05-27T15:03:09.831+02:00Négy nap a Mátrában - Péntek<div style="text-align: justify;">
Hát ez is eljött. Immár a legkisebb is akkora, hogy hosszas apránkénti szoktatás után ott merjük hagyni a tesóival a nagymamánál négy napra, hogy évek óta először kettesben menjünk nyaralni. Mivel a legutóbbi ilyen alkalom (2011) óta nemnormális lettem, természetesen ez a pihenés egy futóverseny köré szerveződött, hova máshova. A Mátrából vannak nem szép emlékeim korábbról, amiről persze nem a hegység tehet, de mégis volt bennem egy kis aggodalom, hogy jaj, most jó lesz-e, de hát a verseny ott van, akkor ott szállunk meg. Hát jelentem, a Mátra nagyon akarta, hogy a korábbiak ellenére megszeressem, igazán mindent megtett, és sokszorosan pozitív egyenleggel zárta ezt a kirándulást.</div>
<div style="text-align: justify;">
Péntek reggel indultunk, ügyesen már előző nap szinte teljesen összepakolva, majdnem olyan korán kelve, mintha oviba-iskolába mentünk volna, és külön ügyesen gyönyörű tiszta lakást hagyva magunk után. Ságváron kis pakolászás, rendezkedés után elbúcsúztunk a gyerekektől, és ezek után Gyöngyösig meg se álltunk (kivéve egy benzinkútnál, reggelizni, mert az kimaradt otthon).</div>
<div style="text-align: justify;">
Gyöngyösön a <a href="http://www.matramuzeum.hu/page.php?5">Mátra Múzeum</a>ot szerettem volna nagyon látni, az a fajta vagyok, aki előre olvas a környékről, meg amúgy is figyelem a kirándulós, turistáskodós híreket. A Mátra Múzeumban valamikor egész pici koromban voltam, majd nemrég olvastam róla, hogy felújították és kibővítették, nagyon szerettem volna felnőtt fejjel és a mostani állapotában is megnézni, és tetszett.</div>
<div style="text-align: justify;">
Az Orczy-kastélyt, amelyben a múzeum található, szépen felújították. Az árkádos folyosók által körbeölelt térben az első szembeötlő látnivaló a híres mamutcsontváz, a fő attrakció.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiofL7cmKErKnH-3RBtsHC7PK8J9doHljKhLqTfKrnMjWrCwhzQRV_cdmobLeytdCj9GsGcXCUoRnRWW4cCerKeo65IQAz23eoru2ArTptxZNf71BtGI37H2Yme-DLt0dJMEMoADEhrEEuB/s1600/DSCN8250-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiofL7cmKErKnH-3RBtsHC7PK8J9doHljKhLqTfKrnMjWrCwhzQRV_cdmobLeytdCj9GsGcXCUoRnRWW4cCerKeo65IQAz23eoru2ArTptxZNf71BtGI37H2Yme-DLt0dJMEMoADEhrEEuB/s1600/DSCN8250-001.jpg" height="276" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Aztán az alsó szinten van vadászati kiállítás (azt mi nem annyira szeretjük, de a festmények, falikárpitok, festett tányérok szépek) feljebb helytörténeti kiállítás, egész érdekes, majd ásványtani kiállítás, na az nagyon jó. A park szinte már botanikus kert, mindenesetre madárbarát és lepkebarát kert, kis tóval, híddal, szép gyeppel, minden fához kiírták a nevét. A túloldalán található az új természettudományos rész, ami egy nagy (nem valódi) fa köré épül, a pinceszintről kell indulni, ami a fa gyökérszintje, és onnan felfelé haladva diorámákban és kitömött állatokkal mutatják be a fa adott szintjéhez tartozó élőhelyeket, és az egész mellett még van egy kisebb pálmaház is. A gyerekek rohangálhatnak a parkban, játszótér is van, nálunk az egyiket az ásványok fogják érdekelni, a másikat az állatok, szóval ide jó lesz visszamenni gyerekekkel is.</div>
<div style="text-align: justify;">
Gyöngyöstől pár perc Mátrafüred, papíron hozzá is tartozik, itt volt a <a href="http://www.anna-hotel.hu/">szállás</a>unk. Megkerestük, elfoglaltuk, kicsit pihentünk, aztán kimentünk felderíteni a környéket. Persze szoknyában, papucsban, nem számítottunk rá, hogy rögtön egy kis túra lesz belőle. Először egy falatozót találtunk, ahol macokot ettünk, és egyúttal megtudtuk, hogy a Mátrában így hívják a krumplibabát (tócsnit/lapcsánkát/ki hogy ismeri).Megnéztük a Hegyi sportok bázisa nevű üzletet, amiben igen nagy potenciál rejlik, rengeteg mindent árulhatnának még, most inkább szervezéssel, kölcsönzéssel foglalkoznak. Aztán az utcákon sétálgatva rábukkantunk egy sárga hárömszög jelzésre, meg a Kozmáry kilátóhoz vezető ösvény kapujára, hát felmásztunk rajta - itt jót röhögtem magamon, én, a rendszeres terepfutó/túrázó hosszú szoknyában és papucsban :) A kilátó nagyon szép, nem beszélve a kilátásról, meglepően mélyen van az ember alatt Mátrafüred, látni Gyöngyöst, Gyöngyössolymost, a Pipis-hegyi vitorlázórepülőteret fölötte most épp rengeteg színes siklóernyővel, a Sár-hegyet és a másik irányban a Kékestetőt is. Most nem fotóztam, csak nézelődtem, viszont itt egy <a href="http://www.gyongyos-matra.hu/info/latnivalok/kilatok/kozmary-kilato.html">link</a> a kilátóról :)</div>
<div style="text-align: justify;">
Hogy ne csak ennyi legyen, a kilátótól továbbmentünk felfelé a sárga háromszögön a Dobogó-hegy csúcsára, ami ezen a környéken jelentéktelen (bár növénytani szempontból jelentős) 398 méter magas csúcs. Onnan lefelé tartva találkoztunk a zöld jelzéssel, ami visszavitt bennünket Mátrafüredre.</div>
<div style="text-align: justify;">
Hogy láttuk a Kékestetőt, és mert másnap futóverseny, gondoltuk, megnézzük autóval az utat, mégis merre kell majd másnap felfutni, meg gyönyörű idő is volt, szép lehetett a kilátás a TV-toronyból. Sajnos pár perccel hat óra után értünk fel, a torony már bezárt, de a sípályákról elénk táruló kilátással is elégedettek voltunk. Találkoztunk a BSI szervezőcsapatának egy részével, készítettünk róluk fotót a csúcskőnél, elviccelődtünk, hogy ezért cserébe holnap milyen segítséget kapok :) Körülnéztünk a csúcson, számomra nagyon megrázó volt a motoros emlékhely és Kiss Péter síremléke.</div>
<div style="text-align: justify;">
Innen Péter leautózott Mátraházára, én meg lefutottam a sípályán, hogy legalább lefelé megtapasztaljam a meredekséget. Valamiért úgy emlékeztem, a csúcsfutás utolsó szakasza a sípályán halad felfelé, nem csak száz méteren. Ilyen volt lefelé:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyUMxHfOvz3sRupbV2XAOYec19A4B6mnivVuPzVVeEfU8cbGKo3kiva20Ksyj9iySA45B7ZnvjNEYr_7EYNC6SjlQGkHQAu1BTyBP6p4ilbUIGP9toiYhMqrnVP_4t6a9GOOll7THVmIBD/s1600/20140523_183027-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyUMxHfOvz3sRupbV2XAOYec19A4B6mnivVuPzVVeEfU8cbGKo3kiva20Ksyj9iySA45B7ZnvjNEYr_7EYNC6SjlQGkHQAu1BTyBP6p4ilbUIGP9toiYhMqrnVP_4t6a9GOOll7THVmIBD/s1600/20140523_183027-001.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
És ilyen felfelé visszanézve:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiExfUzdw16t3dgN_cF-fzne8E4HOswBE7hx43Knohgnsc4MsSkrhR_Lmu2fBF3lRwPR5WXmfcilHqMk-FGOR5PRjVESW0JeGdSNSYqqOnudmA2OpG5oruuu5PDTl77nOescUkwwKt8nhm6/s1600/20140523_183033.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiExfUzdw16t3dgN_cF-fzne8E4HOswBE7hx43Knohgnsc4MsSkrhR_Lmu2fBF3lRwPR5WXmfcilHqMk-FGOR5PRjVESW0JeGdSNSYqqOnudmA2OpG5oruuu5PDTl77nOescUkwwKt8nhm6/s1600/20140523_183033.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Mátraházáról tovább autóztunk Galyatetőre, az a szerpentin talán még szebb, mint a Kékesre vezető. Megnéztük a Grand Hotelt és a kilátó környékét - épp magasítják, nem volt látogatható, de megint csak a sípályákról, nyiladékokról fantasztikus kilátásunk volt, ezúttal vissza a Kékesre:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8rg58PictibBfKQi_OVKB6mmFtqzE7Osf5b8SqyrK85BF_jzsj1G2_kZSm4Y6vSlJc5UUhw2GiQiJO-GEKRErmjUiRd9IKRVQKVIdETj5CFSsP-tzQyqZ3Gim_cGQ5prVZ_abGLZKoVAV/s1600/20140523_194826.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8rg58PictibBfKQi_OVKB6mmFtqzE7Osf5b8SqyrK85BF_jzsj1G2_kZSm4Y6vSlJc5UUhw2GiQiJO-GEKRErmjUiRd9IKRVQKVIdETj5CFSsP-tzQyqZ3Gim_cGQ5prVZ_abGLZKoVAV/s1600/20140523_194826.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Galyatetőhöz közel van a három mátrai "szent" falu és a mértani középpontjukban a Három falu temploma, amire szintén régóta kíváncsi voltam. Megnéztük a templomot is, és végtelenül romantikusan a templom mellől a naplementét a Mátra fölött:j</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL-q_jbpG1KGnL-9gw_bRx1imeflrLzVBM_8DulSmLX0VFV_WIDir3ALdIKZ2vSK9vg_GLnDf_jPnGDODe6JbPOpUgqEfBWXcy7CSaul2m7YbDUZQnstR28VgvyKNwRmG_5jinm-Bf4m7S/s1600/20140523_200343.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL-q_jbpG1KGnL-9gw_bRx1imeflrLzVBM_8DulSmLX0VFV_WIDir3ALdIKZ2vSK9vg_GLnDf_jPnGDODe6JbPOpUgqEfBWXcy7CSaul2m7YbDUZQnstR28VgvyKNwRmG_5jinm-Bf4m7S/s1600/20140523_200343.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1v-7UmzDnOUxMp60W6keqbbzGvu_MDr6kPoyxeokySERn_pvucbalEL-QEm4J6fBKGZ3VYfpUfDPXx_wy5X-vrbgkWt4csuxL98zTwktPlDBxv79ma56KMfdKL98kszFLP3wC6A4PNFrr/s1600/20140523_200736.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1v-7UmzDnOUxMp60W6keqbbzGvu_MDr6kPoyxeokySERn_pvucbalEL-QEm4J6fBKGZ3VYfpUfDPXx_wy5X-vrbgkWt4csuxL98zTwktPlDBxv79ma56KMfdKL98kszFLP3wC6A4PNFrr/s1600/20140523_200736.jpg" height="320" width="180" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Aztán még kacskaringóztunk egy kicsit Mátraszentimrén, és már sötétben hajtottunk vissza a szerpentinen Mátrafüredre, az úton láttunk őzet, rókát és nyulat is. A délutáni macokevés miatt vacsorára nem is vágytunk, inkább csak tervezgetésre és pihenésre a másnapi nagy erőpróba előtt.</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-64002888997056623422014-05-08T14:56:00.000+02:002014-05-08T14:56:00.787+02:00Napló<div style="text-align: justify;">
Tudom már, miért pont április 7-én írtam a legutóbbit: mert 6-án volt az agárdi tókör, arról mindenképpen írni akartam, de szégyelltem volna magam, ha csak futásokról írok már, és ezért. Na, aztán jól nem írtam az agárdi versenyről se. Most is csak röviden, utána meg ami jön.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />Április 6. - Agárd, 28.19 km 3:16 alatt, elég euforikus élmény volt. Azt mondták, majdnem sík, egy emelkedő van benne. Az féltávnál volt, legyőztük futva, én aztán a többibe se gyalogoltam bele, de azért elég mérges voltam, hogy nem egy, hanem három emelkedő van. Mindenesetre nagyon büszke vagyok rá, hogy körbefutottam a Velencei-tavat! Pár kép:</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6Mypo1ePJnqo1akAs_gvyg7uKhFFG5DO9S9YS7vqrjPDrwK73Z6TTZ3GUsvHl-1mDh8XLkUdfMuyU8Gwo-_ZlQQ-e2KtURGgTOX0oj82qkcPpxzvxPZyeL0CHZX7XgFVn9EXiwa2qxGUZ/s1600/_DSC6711.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6Mypo1ePJnqo1akAs_gvyg7uKhFFG5DO9S9YS7vqrjPDrwK73Z6TTZ3GUsvHl-1mDh8XLkUdfMuyU8Gwo-_ZlQQ-e2KtURGgTOX0oj82qkcPpxzvxPZyeL0CHZX7XgFVn9EXiwa2qxGUZ/s1600/_DSC6711.JPG" height="212" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Eleje, még felöltözve</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiNaQKzHrrfiZwNaWDnW2fsXVdx2SvleJudxfOUeXP0hMDdLhV9yW9MJqthUNVPzw9Vxu1KjDS4Ic7TaTPwkdQGmDAlTcWf3mXqA6WMRXlvRREEEcijURL9KRdXTXKp1qp3jmt7YAzDCSM/s1600/futoparti6621.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiNaQKzHrrfiZwNaWDnW2fsXVdx2SvleJudxfOUeXP0hMDdLhV9yW9MJqthUNVPzw9Vxu1KjDS4Ic7TaTPwkdQGmDAlTcWf3mXqA6WMRXlvRREEEcijURL9KRdXTXKp1qp3jmt7YAzDCSM/s1600/futoparti6621.jpg" height="320" width="213" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szilvivel az emelkedőn</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirJv-wyuMW-pq5YFXk1K4m3C-ZkwpKoM3NaJIYUkCC2RszV-Ke6DfoBM1lxKW7xFHVwMEv44YEOsnxRTUIvvOTbkEP80yjoJcPLYoS5jkebO5NoM4NFvSdYT79NDpc-fd9h8fkSGWgyj5S/s1600/futoparti7375.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirJv-wyuMW-pq5YFXk1K4m3C-ZkwpKoM3NaJIYUkCC2RszV-Ke6DfoBM1lxKW7xFHVwMEv44YEOsnxRTUIvvOTbkEP80yjoJcPLYoS5jkebO5NoM4NFvSdYT79NDpc-fd9h8fkSGWgyj5S/s1600/futoparti7375.jpg" height="320" width="213" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mosolyogva pózolás 26 km-nél</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifzbm_hYGSrSMC72NkAyCmo-FH5fv6WvedN51GmjmX4jFW0VqStFSY-zRohyu95en1zmSHfaVF-a3HQMi-jGVawbluGlH-4wcCAVymqF0zYmQJurjQSr-mJVDtYnYU3xcHOEFkdH7qUxLt/s1600/_DSC8140.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifzbm_hYGSrSMC72NkAyCmo-FH5fv6WvedN51GmjmX4jFW0VqStFSY-zRohyu95en1zmSHfaVF-a3HQMi-jGVawbluGlH-4wcCAVymqF0zYmQJurjQSr-mJVDtYnYU3xcHOEFkdH7qUxLt/s1600/_DSC8140.JPG" height="212" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Száguldó és ezért nem előnyös célfotó</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeBc4MS5zpJyxY_dHmBa9GdmwZSrVcWuambb-6uFnh01kP_cyu7dzl_JKjd4Imzl9EtjZwUCZG0ry6hOvNQfZRH43_nGiEl0Ab5nyajoDK8CT4ogm5MLt6p59LPiTiMLVDE2FJ71wlcTod/s1600/_DSC8175.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeBc4MS5zpJyxY_dHmBa9GdmwZSrVcWuambb-6uFnh01kP_cyu7dzl_JKjd4Imzl9EtjZwUCZG0ry6hOvNQfZRH43_nGiEl0Ab5nyajoDK8CT4ogm5MLt6p59LPiTiMLVDE2FJ71wlcTod/s1600/_DSC8175.JPG" height="212" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Boldogan, éremmel, Szilvit várva a célban</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Április 7-én Péter szülinapja volt, amire nagyon finom tortát sütöttem, Regő pedig aranyosan eltitkolta: "apa, ne menj be a spájzba, mert ott van a tortád, de ez titok!" :)</div>
<div style="text-align: justify;">
Április 15. Játszóházban voltunk Pesten a két kicsivel, mert itthon voltak Emiék, és vééégre találkoztunk velük, illetve az egész játszóházazás a közös facebook-csoportunk találkozója is volt. Ráadásul licitáltunk együtt segítsütire is, azt előző nap sikerült átvenni, úgyhogy közös sütifalás is volt, nagyon jól éreztük magunkat. Kaptam Emitől egy színes horgolt kendőt! :)</div>
<div style="text-align: justify;">
Április 16-án volt Csongor névnapja, amiből nem csináltunk nagy felhajtást, sütit sütöttem és valami apróságot kapott, mert az igazi nagy ajándékot névnapra és húsvétra összevonva már pár nappal korábban megkapta: egy futóbiciklit. Nagyon ügyes vele, azóta szinte nem is motorozik.</div>
<div style="text-align: justify;">
Április 20-ra esett húsvét. Nálunk már péntek reggel jött a nyúl, mert péntek este anyukámékhoz utaztunk, ott szombat este jön, vasárnap pedig otthagytuk a gyerekeket, és elmentünk terepfutni. Így itthon vasárnap este volt húsvéti vacsora - meg hétfőn, meg még jó pár napig, amíg minden el nem fogyott. Regő locsolni is ment apával.</div>
<div style="text-align: justify;">
Április 22-én megnyílt a fehérvári Gombolyda! Végre van egy fonalbolt a városban. Ott voltam a megnyitón, vettem némi fonalat is, kicsit megszegve ezzel az újévi fogadalmamat, miszerint nem veszek fonalat - na de egy megnyitót mégse lehet kihagyni. Ezután nem sokkal elkészült a Glacia pulcsim is.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrz-c1QixRT3zKbCRaqtzDRf7uTUUhigcPCUn7RXmNID2xjpHG0u6JmADKPAIFXQzFpZ2YfVcwMpMnK9XWB0AiMLEI8xNKGSFEYUcn1bX-2EnY0ZG6X75xfX-TVzl3cXb6U4nBh1tO5obX/s1600/20140424_162948-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrz-c1QixRT3zKbCRaqtzDRf7uTUUhigcPCUn7RXmNID2xjpHG0u6JmADKPAIFXQzFpZ2YfVcwMpMnK9XWB0AiMLEI8xNKGSFEYUcn1bX-2EnY0ZG6X75xfX-TVzl3cXb6U4nBh1tO5obX/s1600/20140424_162948-001.jpg" height="320" width="252" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
25-én Marci cirkuszban járt az iskolával, nagyon élvezte, nem akármilyenben, hanem a Fővárosi Nagycirkuszban! Hosszan mesélte az élményeit. Ezalatt mi újra Ságvárra mentünk, megint a szüleimre bíztuk a gyerekeket, és elmentünk hosszú évek óta az első kettesben töltött hétvégénkre. Marcit az apja vitte utánuk a cirkusz végeztével, mi pedig Mogyorósbányán aludtunk, szombaton én lefutottam a Nyerges Terep Félmaratont, Péter a 20 km-es teljesítménytúrán vett részt, aztán hazajöttünk. Előbb még vért is adtam. Este moziba mentünk, vasárnap itthon pihentünk, amíg nem mentünk a gyerekekért, nagyon jó volt. És már Csongor is el tud tölteni egy hétvégét nélkülünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
Május első hete rövid volt, a végén a négynapos hétvégét újra Ságváron töltöttük, az első három napon ötgyerekes voltam, most Ancsáék kettesbenhétvégéztek, de vasárnap cseréltünk, és megint mi mentünk el, ezúttal a Börzsönybe túrázni. Most látom csak, mennyi programunk volt! És már utol is értem magam :)</div>
<div style="text-align: justify;">
Mi van még? Közeleg az év vége, tegnap volt az ovis anyák napja, Regő nagyon édesen, de szinte zárt szájjal, alig érthetően mondott verset, de aztán itthon elismételte, bár szigorúan a fal mögött :) Épül az óvoda, felújítják és ki is bővítik, nagyon érdekes naponta figyelni, ahogy halad, és a munkagépeket is. Persze nehézséget is okoz, az ovisok nem tudják használni az udvart, a játszótérre járnak, ami persze nem olyan védett, hangzavar is van. Meg is beszéltük fogadóórán az óvó nénikkel, hogy május végeztével Regő mér nem is fog oviba járni, úgyis fáradt már. Egyébként nagyon jó élmény volt a fogadóóra, tulajdonképpen csupa jót hallottam a kisfiamról :) Csongornak valószínűleg kinn van az utolsó foga is, és jövő héten viszem az oviba beíratni, hihetetlen. Marci készül az év végére, szépen feljavult matekból is, sőt, a napokban nekidurálta magát, és még rajzból is elhatározta, hogy most megmutatja, és sikerült négyest kapnia. A kézilabdát nagyon szereti, ragaszkodik hozzá, remélem, ez megmarad neki. Ha minden igaz, nyáron megy az első igazi, ottalvós táborba, ez kézilabdatábor lesz Balatonbogláron. Nekünk pedig ez a sok mamánál alvás jó pihenés, felüdülés volt, és igazi próbák a hosszú, négynapos különlétre, amit mi, szülők már nagyon várunk, és a gyerekeknek is jó lesz :)</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-63647766474460513112014-04-07T20:53:00.000+02:002014-04-07T20:53:22.350+02:00Címszavak<div style="text-align: justify;">
<span style="color: purple;"><span style="font-size: small;"><b>Anya:</b></span></span> akinek sok mindenhez van kedve, csak blogot írni nem, de legalább mindennap gondol rá cserébe, kár, hogy a gondolatok nem íródnak bejegyzéssé ezen a felületen. Vannak energikusabb és rosszabb heteim, van, amikor ragyog például a lakás, és van, amikor tüzet se oltok. Van, amire mindenképpen akarok időt szakítani, és a blogírás mostanában a rövidebbet húzza. Most megpróbálok címszavakban némi összefoglalót adni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: purple;"><b>Csongor:</b></span> beteg. Na jó, alapvetően tündér, most már mindent mond, de leggyakrabban csak én értem a szavát, van, hogy én se, de olyan aranyosan megfogalmaz és megmagyaráz mindent. Nemsokára viszem az oviba beiratkozni: a Katica csoportba fog járni és lufi lesz a jele. Azért az óvodát majd csak januárban kezdi :) A szobatisztasággal ott tart, hogy szól, ha kakis, és nem szeret már olyan lenni, azonnali cserét kér. Néha ráül a bilire vagy a vécére, de még egyiket se használta rendeltetésszerűen. Gondolom, ő is nyáron lesz majd szobatiszta, ahogy a tesói. Ma éppen lázas és taknyos, és le se tehetem egész nap, most is az ölemben ül. Ezekben a hetekben zajlik a szoktatása Ságvárra: volt már ott egy délelőttöt, aztán egy teljes nyolcórás napot, az elmúlt hétvégén ott is aludt nélkülem. </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: purple;"><b>Futás:</b></span> az megvan :) Készülök a maratonra, csinálom a maratoni edzéstervet, ebben már van mindenféle finomság, például intervallumos edzések gyors szakaszokkal a megadott kilométerszámban, vagy harmadoló edzések, amiknek az első és utolsó harmada a normál jóleső tempó, a középső pedig a tervezett versenytempó. Szinte minden hétvégén futok terepen, ezekről szorgalmasan beszámolok a terepnyúl blogban, a múlt hétvégén voltam a Vértes Terep Félmaratonon, illetve tegnap körbefutottam a Velencei-tavat, amiről itt fogok beszámolni. </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: purple;"><b>Kötés: </b></span>Ez a másik, ami nyögvenyelősen megy mostanában, itt-ott szorítok időt pár sorra, ami rendben lenne, csak akkor nem kéne tesztkötéseket vállalnom. Kötöttem egy szuper meleg átmeneti kardigánt (amiről azóta sincs egy normális képem) tavaszi kabát helyett hordható. Most egy vékony pulcsit kötök, ez is teszt, nagyon bele kéne húznom, hogy határidőre kész legyen, még sose jártam úgy, hogy nem lett. A kettő között elővettem a félretett kardigánomat, amit valamikor egy éve kezdtem el, folytattam, majdnem a karkivágásig elértem, amikor rájöttem, hogy elrontottam, az egyik oldalán eggyel több a minta, mint a másikon, és le kellett bontanom. Vááá.</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: purple;"><b>Marci</b></span>: mostanában egész jóban vagyunk, csak itthoni munkáról vagy rendrakásról ne essék szó. A zeneiskola, kézilabda, angol és matek mellett most önszorgalomból gördeszkázni kezdett, arra akar gyűjteni, ezért szívesen vállalna extra munkákat itthon pénzért, de közben a saját dolgát persze nem csinálná meg. Az iskolába viszont nagyon belejött így az év vége felé, hozza az ötösöket, mindenből javít. Remélem, hogy a matekra jövőre már nem is lesz szükség. A kiskamaszos allűrjei megvannak, sőt, kezdődik az az időszak, amikor nem akar velünk jönni valahova, mert inkább a barátaival lenne - azért ezt későbbre vártam.</div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: purple;">Olvasás: </span></b>Anélkül élni sem tudnék :) Rákaptam Jodi Picoultra, kölcsönkaptam összesen öt könyvét. Az első, az Egyszerű igazság nagyon tetszett, a következő kettőt is élvezet volt olvasni, de a legvégük rossz hangulattal töltött el, nagyon megterhelő volt lelkileg, és bár teljesen értem, hogy nem kell minden regénynek rózsaszín happy enddel befejeződnie, nem is ezt vártam, ezeknek az utolsó fordulatát írói szempontból sem értettem. Mindenesetre adok neki még egy esélyt, és most a Tizenkilenc percet olvasom, de azért két Jodi Picoult között, hogy ne viseljen meg annyira, kiolvastam a Tövispusztát is Kepes Andrásról. Ez úgy lehetséges, hogy éjszaka, elalvás előtt, evés közben meg kötés közben olvasok, külön idő nincs erre.</div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: purple;">Nagyszülők: </span></b>egyre inkább elfogadott Csongor-felvigyázók. És persze a többiekre is vigyáznak egyúttal, csak az már nem újdonság :) A lényeg, hogy hamarosan megyünk a Mátrába Péterrel kettesben, négy napra. Hogy ez zökkenőmentesen sikerüljöm, már márciusban elkezdtem Csongort a mamához szoktatni. Először csak egy délelőttre: elbúcsúztam tőle és bementem Siófokra, kávéztam, sétáltam, délre visszamentem Ságvárra, hogy együtt ebédeljünk és elaltassam. Csakhogy addigra a mama már el is altatta! Úgyhogy a következő alkalmat úgy beszéltük meg, hogy ébredésre érek vissza. Akkor futottam Siófokon 13 kilométert, ebédeltem, megint csak kávéztam, fagyiztam, ültem a téren egy padon és olvastam. Fantasztikusak voltak ezek a szabad órák. De ekkor meg akkorát aludt Csongor, hogy nem ébredt fel, mire hazaértem, csak jó egy órára rá :) sebaj, lényeg, hogy az ottlét és az altatás is működött. Úgyhogy a következő lépcsőfok az elmúlt hétvége volt, amikor is szombat estétől vasárnap estéig voltak a gyerekek a nagyszülőknél, minden remekül ment, csak az alvás volt nehéz, de Marci segített :) Könnyedén ott maradt Csongor, szépen elköszöntem tőle, aztán még egyszer, hogy biztos hallja, de alig nézett fel a játékból. Amikor érte mentem, akkor azért örült, aztán itthon egy óra alatt bepótolták mindazt a zajt és rikoltozást, ami egy napig kimaradt az életünkből :)</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: purple;"><b>Regő:</b></span> ügyes óvodás, akit azonban nagyon fáraszt az óvoda. Szinte minden pénteken itthon tartom, de olyan is van, hogy pénteken és hétfőn is. Szeret ott lenni, csak odamenni nem: felkelni, összekészülődni. De vannak barátai, sőt szerelme is, legalábbis van egy "legszebb kislány az oviban", akire nagyon ábrándos tekintettel tud nézni, és aki "mindig férjeset akar játszani vele", meg egy másik kislány, aki viszont a legjobb barátja, és akivel ő is szeret játszani, nem férjeset. Természetre ő kevésbé simulékony, mint a tesói: sokszor méregzsák, nem ölelős, nem bújós, morgós, visszakiabálós, tehát sokszor nem könnyű vele. Viszont nagyon önállósodik, szépen elvan egyedül a kertben, segít mindenféle munkákban, egyedül öltözik. Számomra nagyon szépen és szívesen rajzol.</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-37400562622104467832014-02-22T17:54:00.002+01:002014-02-22T19:10:35.104+01:00Kaposvár Dombjai Farsangi Félmaraton<div style="text-align: justify;">
<span style="color: lime;"><b>Előzmények </b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ez az egyik olyan verseny, amire azért neveztem idén, mert tavaly kinéztem, de akkor még kicsi voltam hozzá. Ági, a húgom, aki Kaposváron lakik, már tavaly hívott, de a félmaratonról egy éve még nem is álmodtam, sőt, még a váltó távjait is soknak éreztem, mentem helyette két hónappal később a szomszédba, Kaposmérőre 7 km-t futni.</div>
<div style="text-align: justify;">
Viszont már tavaly elhatároztam, hogy akkor idén ott leszek egyéniben a félmaratoni távon. Ha a sok elolvasott információból leszűrtem volna, hogy ez az ország egyik - ha nem "a" - legnehezebb félmaratonja, akkor lehet, hogy nem lettem volna ilyen bátor. Elolvastam mindent a távról és a szintekről, és így utólag azt mondom, ez valójában egy aszfaltra helyezett terepverseny. 21.1 km, a klasszikus félmaratoni táv öt dombon át, összesen 378 méter szintkülönbséggel. Bátran neveztem, hiszen a táv többször megvolt civilben, egyszer versenyen is, és ennél nagyobb szintemelkedést is legyőztem már. Azért nem becsültem le a versenyt, tudtam, hogy kemény lesz.</div>
<div style="text-align: justify;">
A verseny előtti héten megint betegek lettek a gyerekek, ez már a harmadik ilyen alkalom, remélem, nem csinálnak belőle hagyományt... A kötőhártya-gyulladást én is elkaptam tőlük. Aztán napról napra jobban lettek, nem volt kérdéses, hogy megyünk-e, bár én a versenyre virradó éjjel, amikor hajnali négykor csepegtettem a szemembe, hogy ki tudjam nyitni, meg amikor reggel olyan vörös szemekkel keltem, mint egy nyúl, kicsit elbizonytalanodtam... ekkor nem lett volna nehéz lebeszélni, de szerencsére senki sem tette.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: lime;">A verseny előtt</span></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #444444;">Időben érkeztünk, Ágit úgy ébresztettük, mert a korábbi sms-em nem vette észre :) Elnavigált egy közeli parkolóba, és elsétáltunk a rajthoz. Szép a kaposvári sétálóutca aranyos szobrokkal, a gyerekek élvezték, galambot is kergettek. </span><br />
<span style="color: #444444;">Lassan
gyűlt a nép, alakult a hangulat, még a nap is előbújt, sőt a rajtra
kifejezetten sütött a ragyogó kék égen. Volt elég időm alaposan
bemelegíteni, ki is használtam, tényleg sikerült rendesen beindítani a
lábaimat. Még ismerősökkel is találkoztam, olyanokkal, akik most léptek
elő virtuálisból valódi ismerőssé :)</span><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9X2XFMR26yNkqmr9S3ta4NLSDRQAL-1cMCsI9SDXMmGUNV4Uyqm1VGY4bxJL5c_f4ulF2SRS-zoq8tv60Txto9HrUwUVWqvoWSgrFTL0DsPkidyU5KGpKTXEmjV8R0egOV61yhmtNm7sg/s1600/20140209_104325-001.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9X2XFMR26yNkqmr9S3ta4NLSDRQAL-1cMCsI9SDXMmGUNV4Uyqm1VGY4bxJL5c_f4ulF2SRS-zoq8tv60Txto9HrUwUVWqvoWSgrFTL0DsPkidyU5KGpKTXEmjV8R0egOV61yhmtNm7sg/s1600/20140209_104325-001.jpg" height="320" width="180" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mártival a rajt előtt</td></tr>
</tbody></table>
<span style="color: lime;"><span style="color: black;"> </span></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Voltak ott mások is a DK-ból, nem sokan, Ádival találkoztam, és Márti
mondta, hogy volt más is, akinek még nincs pólója. Az enyém is
kölcsönpóló, a hátán lévő felirat szerint Sziszi vagyok :)<br />
A rajtba induláskor Ági még lekapott egyszer, aztán már csak a visszaszámlálás volt hátra, és indulás!<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuGGO4wO4g9YdinEEW01P9UCriKIYQ-mJDhKdyz-Maw9mI7sFlem5u1w4RrL9IjruHQz-_z0r6T1WPMqZt1NscgVAtJxi5aqfMeHSHx4yUdNoGt0ejMXjI_YuUm1vgXAvwGMsJnc2B3Sfp/s1600/1920300_10202453537552276_1359402453_n.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuGGO4wO4g9YdinEEW01P9UCriKIYQ-mJDhKdyz-Maw9mI7sFlem5u1w4RrL9IjruHQz-_z0r6T1WPMqZt1NscgVAtJxi5aqfMeHSHx4yUdNoGt0ejMXjI_YuUm1vgXAvwGMsJnc2B3Sfp/s1600/1920300_10202453537552276_1359402453_n.jpg" height="320" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Dagadt Köcsög visszanéz</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmLHBM1MkuJZ5fNpRdt4lwRYRtIVhpzROyYwOQtMg7t8YH9yqigpKPAm_dhPso8ib24fIyeIVfENPhlw5JD4TiT1oMpyocqJJfvK2P_5XpeH8Ju9cYBQqy_Y1bhBAQDy0kjUph2ldhMkMn/s1600/1625569_10202453547832533_1626275276_n.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmLHBM1MkuJZ5fNpRdt4lwRYRtIVhpzROyYwOQtMg7t8YH9yqigpKPAm_dhPso8ib24fIyeIVfENPhlw5JD4TiT1oMpyocqJJfvK2P_5XpeH8Ju9cYBQqy_Y1bhBAQDy0kjUph2ldhMkMn/s1600/1625569_10202453547832533_1626275276_n.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<span style="color: lime;"><b>A verseny </b></span><br />
<br />
Milyen várakozásaim is voltak? Tudtam, hogy lesz szintkülönbség, lesznek
emelkedők, de arra gondoltam, hogy futottam én már ennél hosszabbat is,
nagyobb szintemelkedésűt is terepen. Második hivatalos félmaratonom,
tehát volt már egy időeredményem, amihez viszonyíthattam magamban. A
szint miatt két és fél órás időt tippeltem magamnak, de belül azért
reménykedtem, hogy annál jobb lesz. Nem vagyok még annyira tapasztalt,
hogy fel tudjam mérni, a Balaton Maraton abszolút sík, kétkörös pályája,
tömegrendezvény jellege a pálya mellett végig ott álló szurkolókkal,
illetve a Kaposvár Dombjai szintes, kisebb versenye, hosszú szakaszokon
külső lelki támogatás nélkül milyen különbséget jelent. Mindenesetre
igyekeztem úgy készülni, hogy okosan nem futom el az elejét, szépen
beállok a saját tempómra, és akkor bírni fogom a dombokat, és marad erőm
a végére is.<br />
Az első dombra még azt mondtam magamban, ó, hát ha mind ilyen lesz, nem
lesz gond. Aztán két, mellettem beszélgető, jobb helyismerettel
rendelkező futó beszélgetéséből kiderült, hogy az még nem az első domb
volt, csak egy kis emelkedő. Az első tényleges dombot valóban nem
lehetett volna összekeverni vele :) Három kilométernél kezdtünk el
felfutni rá, és ahogy széthúzódott a mezőny és kisebb lett az alapzaj,
hallottam meg, hogy a telefonom bemondja, hogy az első három kilométeren
hat perc alatti átlaggal futottam... Én. Ennyit arról, hogy nem futom
el az elejét. Máskor hátrébb kell állnom a rajtban, itt ugye nem volt
szakaszos rajt, és egyszerűen elvitt a mellettem futók tempója, pedig
még így is nagyon sokan megelőztek. Érdekes, hogy nem éreztem keménynek a
tempót, de tudtam, hogy 21 kilométeren át ezt nem bírnám, vissza kell
fognom magam. Ebben persze az emelkedő is segített.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBdG1Tl8jKGtgRPVUKw86vjfTxyXtlBOp0WesMPhcVhVND7tyYt16imcJc2xbD83ivBfEgv8KZ1i3vmM20p0pyth7HAjnP2XsP5O41tcgMv2nMDVs_NRievcKHtl_2uIq0z9Oogn2w1Eja/s1600/2014_0003_01_0454_12.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBdG1Tl8jKGtgRPVUKw86vjfTxyXtlBOp0WesMPhcVhVND7tyYt16imcJc2xbD83ivBfEgv8KZ1i3vmM20p0pyth7HAjnP2XsP5O41tcgMv2nMDVs_NRievcKHtl_2uIq0z9Oogn2w1Eja/s1600/2014_0003_01_0454_12.jpg" height="211" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Első domb</td></tr>
</tbody></table>
Váltók is indultak, háromfősek úgy, hogy az első tagjuk 10 kilométert
futott, a második hetet, a harmadik négyet. Úgy éreztem, szinte az
utolsó vagyok, annyian előztek meg - persze a képeken látszik, hogy ez
nem igaz - a táv második felében ráfogtam, hogy biztosan a frissen
beállt váltótagok előznek :)<br />
Az öt dombot egyébként jól látható, piros, sárga feliratos táblák
jelezték a domb nevével, az emelkedő hosszával és a szintkülönbséggel.
Én ezekből azt hiszem, a negyediket vettem észre először :)<br />
A második domb a 67-es főút hosszan, lassan emelkedő szakaszán vezetett
felfelé, ez egyáltalán nem volt nehéz, és emelkedőhöz képest jó időt
futottam, itt már olyan 6:20 körüli átlagra álltam be, ráadásul
becsatlakozott mellém egy 10 kilométert futó társ kicsit beszélgetni.
Gond nélkül, elég lazán abszolváltuk az emelkedőt, utána jött egy
kellemes, hosszú lejtő, egy intézmény, talán iskola mellett futottunk
el, ahol hangfalakat hoztak ki az út mellé, és egy önkéntes buzdította a
népet. Még azt is bemondta, hogy kedves futók, most egy kicsit
figyeljenek, mert szembejön a négyes busz :)<br />
Nagyon jó volt egyébként a frissítés, sok frissítőpont volt vízzel,
izoitallal, szőlőcukorral, banánnal, később még energiagéllel is.
Eleinte csak vizet ittam, később két-három szőlőcukrot is megettem.
Nagyon tetszett még az, hogy a Rádió Most (91.2 Kaposvár) az egész
délelőttöt a futásnak szentelte, megkérték az embereket, hogy tegyék ki a
rádiókat az ablakba, az autósokat, hogy kapcsolják be a rádióikat, és
futós zenéket sugároztak végig, sőt üzenni is lehetett a futóknak. És
tényleg viszonylag sokan megtették, ez nagyon tetszett :)<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJdh3hgL0-RXyLnk7v6vuN2PAvxPosazs68wEN5tHq009_bb0ovd9Kp-8hR9NBQwI0MTUKukah2U20YPkJm_egEgEu1x-Z2O1njOQxNTHeBH3bZ51ejKUJaVvEvpRsRPoPOg1syK4A_MBO/s1600/1011241_10202453563632928_1434572988_n.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJdh3hgL0-RXyLnk7v6vuN2PAvxPosazs68wEN5tHq009_bb0ovd9Kp-8hR9NBQwI0MTUKukah2U20YPkJm_egEgEu1x-Z2O1njOQxNTHeBH3bZ51ejKUJaVvEvpRsRPoPOg1syK4A_MBO/s1600/1011241_10202453563632928_1434572988_n.jpg" height="320" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Még az elején</td></tr>
</tbody></table>
<br />
A sapkámat hol levettem, hol feltettem, az elején, amikor sütött a nap
és gyors is voltam, szinte égett benne a fejem, aztán amikor feltámadt a
szél, újra felvettem. Jóval melegebb volt, mint az előrejelzés szerint,
egy réteggel kevesebb is elég lett volna rám, de nem okozott gondot.<br />
Még a harmadik domb is megvolt féltáv előtt, ha jól emlékszem, ez volt
az, ami egy lakótelepre vezetett fel játszótér, füves területek, le is
kellett menni az aszfaltról, volt egy kis sár, egy kis maradék hó, és
itt futottunk egy ideig együtt Döncivel, aki szintén facebookos
ismeretség.<br />
Aztán jött a féltáv, hallgatva a telefonom jelentéseit arra jutottam,
hogy életem legjobb tíz kilométerét futottam épp - bizony, 1:01:58,
eddig a Vivicittás 1:06 volt a legjobb. Hát, azért félmaraton felénél,
három domb után nem rossz :)<br />
Tíz kilométernél, meg több ponton is ott volt Ági, valahogy megoldotta,
hogy autóval szállítsák ide-oda, drukkolt meg fényképezett :) én meg
integettem meg vigyorogtam, meg meglepődtem :)<br />
14 kilométer előtt egy kicsivel befutottunk a <a href="http://www.somogymuzeum.hu/muzeum.php?product=kaposvar_kaposvarripplronaiemlekmuzeum_rippl-ronaiemlekmuzeumroma-villa">Rippl-Rónai Emlékmúzeum</a>
kertjébe, megkerültünk egy szobrot és a Fotózás! Mosolyogj! táblát,
majd kifelé menet integettünk a hivatásos fotósnak, és szembefutottunk a
mögöttünk jövőkkel :) szeretem az ilyet, jó szembemosolyogni, hajrázni
egyet a többieknek, látni őket, nem csak az előtted futó hátát :)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjj9RuK27_YZ5rTATSqvkAx9eL_eIAwDhjr0QyuxOSD2HiJspfMM1KXa9QMDcki6L82CrSCNSmzyYW4vZiJI7Py9SJYFaGslhDlqXiqp_9X1_XUTp8T8ePOZcVYtE0XoQdbKJTIO8qTZ8Xo/s1600/2014_0003_01_2293_12.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjj9RuK27_YZ5rTATSqvkAx9eL_eIAwDhjr0QyuxOSD2HiJspfMM1KXa9QMDcki6L82CrSCNSmzyYW4vZiJI7Py9SJYFaGslhDlqXiqp_9X1_XUTp8T8ePOZcVYtE0XoQdbKJTIO8qTZ8Xo/s1600/2014_0003_01_2293_12.jpg" height="320" width="211" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgudbae11U-7MO4IJklAUx5wB4q2m0-1UHHun3hKYVAGYC5eTmwvg8jf43a9_-s_03CDtugi2VT2wbJbpU-H7H-dkJlnu-AQC-VMXRoj-QB80rLEBSQVLXMVuM6YA2zF0kko12fOOU1mxsS/s1600/2014_0003_01_2294_12.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgudbae11U-7MO4IJklAUx5wB4q2m0-1UHHun3hKYVAGYC5eTmwvg8jf43a9_-s_03CDtugi2VT2wbJbpU-H7H-dkJlnu-AQC-VMXRoj-QB80rLEBSQVLXMVuM6YA2zF0kko12fOOU1mxsS/s1600/2014_0003_01_2294_12.jpg" height="320" width="211" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Aztán néhány kis mellékutca után jött a negyedik domb, itt már sokan
belesétáltak, én azt mondtam magamban, kemény vagyok, terepfutó vagyok,
én bizony ezen még felfutok. Sikerült is, apró léptekkel, nem gyorsan,
egy gyaloglót megelőztem, de igazából nem voltam gyorsabb egy tempós
gyaloglásnál, de mégiscsak futómozgás volt legalább. Az órámon itt már
nem igazán figyeltem az átlagos időmet, csak az összidőt, még elégedett
voltam, de már éreztem, hogy azért ez a félmaraton bőven elég lesz mára,
vagy akár a következő pár napra is. És még visszavolt az ötödik,
legrövidebb, de legmeredekebb emelkedő, ami már nem is volt messze.
Nekifutottam ennek is, az elhatározás megvolt, hogy én bizony felfutok,
aztán a lábam nem így gondolta. Nem történt semmi baj, se sérülés, se
fájdalom, egyszerűen az akaratomtól függetlenül, automatán gyaloglásra
váltottam, ahogy mindenki körülöttem. Ez az Ivánfahegyre vezetett fel,
földes mélyút volt, igazi terep, amúgy nagyon tetszett, csak felfutni
nem sikerült rajta :) A tetején egy kis kápolna várt, és rögtön indult
is lefelé az út, itt már ment volna a futás, de a sáros út miatt
összetorlódtunk, aztán lépcső következett. Az útra leérve viszont
felszabadultan tudtam már futni, ráadásul a közelben várt Juci mama és
Tóni papa kockacukorral, sőt Tóni papa törkölypálinkával - azt nem
tudom, melyik futó vállalta be, de a cukorból elvettem kettőt a
gyerekeknek. Az egyiket sajnos elejtettem, de a másikat Regő megkapta
később :)<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEKZJzFAuE8yBJSwMqkr-3q5ks-zh2ScqX0qchOb0EkrJIWIMMav_IwGZfbrLR8aWFjhKBQ2J-1iKQ8VPcAdHcz7ETW_PFB1rvDSCpJTM_3SxX1tVNNGIZ7fX5O1cujxuJiPwt1zIuiWhl/s1600/2014_0003_03_1193_12.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEKZJzFAuE8yBJSwMqkr-3q5ks-zh2ScqX0qchOb0EkrJIWIMMav_IwGZfbrLR8aWFjhKBQ2J-1iKQ8VPcAdHcz7ETW_PFB1rvDSCpJTM_3SxX1tVNNGIZ7fX5O1cujxuJiPwt1zIuiWhl/s1600/2014_0003_03_1193_12.jpg" height="320" width="212" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Utolsó dombról lefelé</td></tr>
</tbody></table>
16 kilométernél, kellemesen megpihenve a lejtőn még azt gondoltam, már
csak öt kilométer, annyit bármikor futok, most már csak be kell érni a
célba. Aztán nem sokkal később alig vártam a 17 kilométeres váltópontot,
ahol reméltem, hogy frissítés is lesz, és nagyon jól is esett, mégis,
18-nál már egyáltalán nem akartam nemhogy versenyezni, de még futni se,
semmilyen formában, semmilyen tempóval, sehova. Könyörögtem magamban,
hogy jöjjön már a 19-es tábla, aztán a 20-as. 19-nél már tudtam, hogy
két kilométert aztán már tényleg, féllábon is, bármikor... aztán már
kerestem a főtér tornyait, tudtam, hogy közeledik a belváros, megláttam a
vasúti felüljárót, amin fel kell futni, már jöttek szembe éremmel a
nyakukban a futók, akik már teljesítették a távot... magam is
meglepődtem rajta, de sikerült felfutnom a felüljárón, aztán kicsit
zavart a belvárosi utcák erős gyalogosforgalma, mégis bele tudtam húzni,
és olyan lendülettel futottam be a célba, hogy szinte a nyakába estem
egy éremosztogató lánynak :)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7m0gIro_TPrBLCiK-SAEE0ld1Q1Dth3qFKOgvG7CFi_8LT6XSkj7jdUZH_y2-ruxFSnA-FPcAvMtB9kibw3sCxKKhB_mXzCoWaZUMyfGH-nauCSA8k8Ys7lCh0NcN0vfh6sM_bQBDfnxB/s1600/2014_0003_02_2551_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7m0gIro_TPrBLCiK-SAEE0ld1Q1Dth3qFKOgvG7CFi_8LT6XSkj7jdUZH_y2-ruxFSnA-FPcAvMtB9kibw3sCxKKhB_mXzCoWaZUMyfGH-nauCSA8k8Ys7lCh0NcN0vfh6sM_bQBDfnxB/s1600/2014_0003_02_2551_12.jpg" height="211" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
Az én órám szerint 02:21., a hivatalos eredmény 02:21:21, a két és fél
óránál sokkal jobb :) A 157 női egyéni indulóból 115. hely, a
korosztályos kategóriámban 61 indulóból 42. hely :) Az átlagom 6:49
perc/kilométer lett, amivel nem igazán voltam elégedett. A Balaton
Maratont 6:20 körüli átlaggal csináltam végig. Aztán Péter azt kérdezte:
terepen? és ez rögtön más megvilágításba helyezte ezt a számadatot,
hiszen bár a nagy része aszfalt volt, a 378 méter szintemelkedéssel akár
egy könnyebb (mert a talaj nem nehezítette a futást) terepversenynek is
tekinthető, és ott bizony igencsak jónak gondolnám ezt az átlagot. Ezt,
hogy ez az időeredmény nekem bizony igen jó, az is alátámasztja, hogy
ahogy beértem és nyakamba akasztották az érmet, lerogytam az első padra,
és csak pihegtem - szóval tényleg kifutottam magam, mindent beleadtam.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGapRpsGXp97VKoStzsunDIGcObsluSZTu-bjoYkFJXxqgE5jy8c4f6IjSZ_vCe4tg21XOswoJIcwmDg7klx5YI7OVakqaxfpzFvKI0l37IMs77o7-Bg5iBAYDrL7onWqpYaRTtmijaYG-/s1600/1655839_10202453575313220_1884058415_n.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGapRpsGXp97VKoStzsunDIGcObsluSZTu-bjoYkFJXxqgE5jy8c4f6IjSZ_vCe4tg21XOswoJIcwmDg7klx5YI7OVakqaxfpzFvKI0l37IMs77o7-Bg5iBAYDrL7onWqpYaRTtmijaYG-/s1600/1655839_10202453575313220_1884058415_n.jpg" height="320" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Éremmel a padon</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiv0SOqDfeDG16HAh-di2rid-HPD16YWgTkks1SyOTtKvNjyUrSRvZyd0Ep-IE61UWqi2GX271GHxsoeNFTR2jerKdMWIYnUwIgoO4_6or0w2l7BMMUpGdobdMIPc9HF6qFUKx9QJYRgMfU/s1600/20140209_132450-002.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiv0SOqDfeDG16HAh-di2rid-HPD16YWgTkks1SyOTtKvNjyUrSRvZyd0Ep-IE61UWqi2GX271GHxsoeNFTR2jerKdMWIYnUwIgoO4_6or0w2l7BMMUpGdobdMIPc9HF6qFUKx9QJYRgMfU/s1600/20140209_132450-002.jpg" height="320" width="180" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Azért felálltam egy mosolygós célfotóhoz :)</td></tr>
</tbody></table>
Valahonnan rögtön előkerült Ági és vele most már Gábor is, kaptam egy
meleg teát, az nagyon jólesett, aztán készült ez a két fotó, és már csak
a családomat akartam megkeresni. Felhívtam Pétert, a gyerekek az
autóban aludtak, tehát a parkolóba mentünk. Felkereshettük volna a
Virágfürdőt is zuhanyozáshoz, átöltözéshez, de mivel a gyerekek aludtak,
az eredményhirdetésre úgyse tartottam fontosnak menni, úgy döntöttünk,
hogy másfél óra múlva otthon lehetünk, addig meg meleg autóban vagyok,
majd átöltözöm otthon. Így esett, hogy valahol jó pár faluval később
esett le, hogy magammal hoztam a chipet... de ez már egy másik történet
:)</div>
</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-86596089113016503932014-01-22T17:10:00.004+01:002014-01-22T17:10:41.978+01:00Vonzások<div style="text-align: justify;">
Hiszek a vonzás hatalmában, a gondolatok erejében, a kimondott szavakban. Hiszek Istenben is, és szerintem a kettő nem zárja ki egymást. Úgy gondolom, hogy ki univerzumnak nevezi azt a valamit, aki/ami válaszol vagy meghallgatja az éterbe kiküldött gondolatainkat, ki Istennek, ki valamilyen fensőbb erőnek hite szerint, a lényeg ugyanaz. Valahol a modern spirituális gondolkodás és az istenhit egy tőről fakad. Nekem többször működött már, akár szuggerációnak nevezem, akár kiküldött pozitív gondolatnak vagy bevonzásnak, akár imának, hogy kérnem kellett és megadatott. Például egy apróság: amikor Marcival kettesben laktunk albérletben, autóval vittem oviba és mentem dolgozni, majd érte és haza, akkor a lakásunk alatt egy kicsi, zárt parkoló volt, kevesebb hellyel, mint ahány autó lakott arrafelé. Miután párszor nem volt helyem, elkezdtem délutánonként arra koncentrálni, hogy "lesz parkolóhelyem, lesz parkolóhelyem" és szinte mindig lett is. És egy nagyobb dolog: hosszas várakozás után ugyan, de így lett Regő is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A legutóbbi posztban futólag említettem, hogy az idei év egyik nagy célja az álláskeresés. Az a tervem, hogy nyáron elkezdek komolyan keresni, önéletrajzokat kiküldeni és reményeim szerint interjúkra járni, és fél év alatt, 2014 végére találok úgy állást, hogy Csongor ovis beszoktatása után, január közepén tudok majd kezdeni. Az álmom egy érdekes, pörgős munka logisztikai területen Fehérvár innenső végén vagy a közelebbi kistelepüléseken. Van is pár konkrét cég, amikre naponta gondolok, és küldöm a pozitív gondolathullámokat: az egyikre rálátok a szomszéd utcából, még futva is tudnék dolgozni járni :) a másik csúcs az lenne, ha a Decathlon pont akkor keresne futásbolond logisztikust a fehérvári üzletükbe. Aztán van még pár multinacionális cég, ami szimpatikus és talán nem teljesen emberevő. Az álláskereső portálok olvasásán kívül egyelőre ez alkotja az álláskeresési tevékenységemet, és hiszem, hogy ez is számít. Ja, és a csúcsok csúcsa egy hatórás pozíció lenne... szóval ha valaki tud ilyet, ami jövő januárban szabadul fel, ne fogja vissza magát! :)</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-89728546527841820932014-01-21T17:32:00.000+01:002014-01-21T17:36:13.933+01:00Na most gyorsan<div style="text-align: justify;">
Elkapott az inspiráció meg az ihlet, úgyhogy most gyorsan írok, amíg van belőle. Nem fogalmazgatom és nem válogatom, hogy mit is hagytam ki, írom, ami eszembe jut, jó?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szóval volt a karácsony. Valamiért idén nagyon rápörögtem a rendre, a tisztaságra, csak csodálkoztam magamon, hogy hogy tudtam én ezt két éve úgy megcsinálni, hogy még egy szülést is közbeiktattam? Azt a választ találtam, hogy valószínűleg csak úgy, hogy igazából nem is csináltam meg azt mind, amit idén, és a szülés meg az arra való készülés sokkal fontosabb volt. Most meg tisztára stresszeltem, hogy jajmilesz, ha nem lesz meg ez vagy az, sose voltam még ilyen. De végül nagyjából minden meglett, csak én voltam feszültebb, mint szoktam. Idén Marci itthon volt szenteste, és már Csongor is akkora volt, hogy kezdte felfogni, élvezni az ünnepet. Itthon nem sok fotó készült, nem is tudok jókat a karácsonyfa derengő fényében, meg szívesebben nézem és veszek részt igazán benne, minthogy fotózzak. Volt öröm, játék, móka és kacagás, jól sikerült a karácsonyunk szerencsére. A gyerekekkel kapcsolatban az egyszerűséget céloztuk meg, nem szeretnénk ezerféle különböző játékot, aminek a halmán ülnek majd és nem is tudják elfoglalni magukat, hanem kiválasztottuk, hogy pl. gyűjtjük a duplót, így Regő kapott egy farmot, Csongor egy autós készletet, ezt aztán jól kombinálják a meglévőkkel. Plusz készítettem egy ikeás székből játékkonyhát nekik. Marcinál is maradtunk a legónál, és kapott még mindenki könyvet is, azt mindig.</div>
<div style="text-align: justify;">
Azért pár képet mégis találtam :) </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZrD9l45o3_pqyX8Vi3itMu2xXUcW_iAynTVtVZtZydY6GVGP7CC6VlSkpd6jkhciu-QGrHzCXHgaF9U72k0j5msJh33l9bsyOAQINdnsAck2ycWDay9LnWCPVRN0urvIlwODyQs8P_MS6/s1600/kiskonyha.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZrD9l45o3_pqyX8Vi3itMu2xXUcW_iAynTVtVZtZydY6GVGP7CC6VlSkpd6jkhciu-QGrHzCXHgaF9U72k0j5msJh33l9bsyOAQINdnsAck2ycWDay9LnWCPVRN0urvIlwODyQs8P_MS6/s1600/kiskonyha.jpg" height="320" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2nsIdoCBQDK7QnyFEH1vG08lgDZKTf51Loys_FlGFGMUBH5oFnugTkORtktBKRxAdpSH-lJ1h9x0ajvOzyQmh-6_Efq7GyVOSzwyc0QWWqo4OI9j3Cu2WQhOUfbKV_Lk4KN2bmBGsPYXV/s1600/DSCN7616-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2nsIdoCBQDK7QnyFEH1vG08lgDZKTf51Loys_FlGFGMUBH5oFnugTkORtktBKRxAdpSH-lJ1h9x0ajvOzyQmh-6_Efq7GyVOSzwyc0QWWqo4OI9j3Cu2WQhOUfbKV_Lk4KN2bmBGsPYXV/s1600/DSCN7616-001.jpg" height="307" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizUE9c4gHT3qXiFp9kB_fwJ0CDAWkgeEjGeRQftyLJRnYpP2t3pKP3cvFd7ueV-P15PIwrprZl198rV-FhB48A8qNhdhj_nhP_HrK0mhmrPR5Hbkq6MgyUFjUF0UcSb8MMU-V4XPopAPDc/s1600/DSCN7620-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizUE9c4gHT3qXiFp9kB_fwJ0CDAWkgeEjGeRQftyLJRnYpP2t3pKP3cvFd7ueV-P15PIwrprZl198rV-FhB48A8qNhdhj_nhP_HrK0mhmrPR5Hbkq6MgyUFjUF0UcSb8MMU-V4XPopAPDc/s1600/DSCN7620-001.jpg" height="320" width="253" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg83k2ZGhlgYloTS1fxnNuvtIZLvQ0V7ifW4t278oDroPwQgl-Y4yb40EWBlsIvZdMRutKZqJj7sY8Tl5bTf3615rzRE3KLP__G45mw0LVFmwAh9Gfm80-YLH8vbnSiVNOgs0xobNTXXADQ/s1600/DSCN7602-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg83k2ZGhlgYloTS1fxnNuvtIZLvQ0V7ifW4t278oDroPwQgl-Y4yb40EWBlsIvZdMRutKZqJj7sY8Tl5bTf3615rzRE3KLP__G45mw0LVFmwAh9Gfm80-YLH8vbnSiVNOgs0xobNTXXADQ/s1600/DSCN7602-001.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
26-ától Ságváron voltunk, szokás szerint odajött az egész család, ott is karácsonyoztunk, meg szülinapot is köszöntöttek. Mert hát Csongor időközben kétéves lett :) Építkezéses tortát készítettem neki, pár nappal a nagy nap előtt anyukámék is eljöttek, Ancsáéktól meg postán kapott ajándékot, szóval Ságvárra már csak Ágiék maradtak, volt pár köszöntés :)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGueS69mwWO4Q8Bvpi8Ec62KshOQ0bi01HlNAx49l7fxrQR99LFwvlBIeQN_eMtnUtOuT-ApD6EMfAgt_PREvCN9oAv58WiTEvd9ah4LQunOXms2rKzlWG3xxqFg68JoMmUyN6Pj9VXVRF/s1600/DSCN7442-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGueS69mwWO4Q8Bvpi8Ec62KshOQ0bi01HlNAx49l7fxrQR99LFwvlBIeQN_eMtnUtOuT-ApD6EMfAgt_PREvCN9oAv58WiTEvd9ah4LQunOXms2rKzlWG3xxqFg68JoMmUyN6Pj9VXVRF/s1600/DSCN7442-001.jpg" height="255" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQU_9PH3BPpFAQr2HWR6uJx71IG1KnEx1il1gQ1fR8_y1dhcG4U03_926CTZMC9z9D2zpqcW4vqicszk2SQ_fJWOYJn6-NGs9fH-v2hEhhyphenhyphencdCbgSBm_yXHxal37KuvEE6Tf3mKEXfQEu4/s1600/DSCN7500-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQU_9PH3BPpFAQr2HWR6uJx71IG1KnEx1il1gQ1fR8_y1dhcG4U03_926CTZMC9z9D2zpqcW4vqicszk2SQ_fJWOYJn6-NGs9fH-v2hEhhyphenhyphencdCbgSBm_yXHxal37KuvEE6Tf3mKEXfQEu4/s1600/DSCN7500-001.jpg" height="320" width="251" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A kis kétévesem még mindig tündér, a napokban olvastam egy cikket az origon, amely szerint a legidősebb testvér komoly, a középső a legnyitottabb, a legkisebb gyerek fegyvere pedig a báj. Ez így is van, kedves, bájos, mindenkit elbűvöl amellett, hogy természetesen nála is megvan a dackorszak. Vannak jobb és rosszabb napjai, néha nem könnyű vele, de valamivel mindennap elolvaszt. Szépen fejlődik, majdnem 12 kiló és 87 centi volt a kétéves státuszon, ügyes, motorozik, a babakocsi észrevétlenül kikopott a mindennapjainkból, és egyre szebben beszél - de legalábbis egyre többet és színesebben. Énekel, mondókákat is tud, épít, rajzol, most nagyon látom a kis korkülönbséges gyerekeimen azt, ami Regőnek nem volt meg: hogy a nagyobbacska mennyire húzza maga után a kicsit. Regőnek a hat évvel idősebb Marcit nem sok esélye volt utánozni. </div>
<div style="text-align: justify;">
A szobatisztaság egyelőre annyiban érdekli Csongort, hogy tudja, hogy a nagyok a vécébe pisilnek, rá is ól sokszor, kéri, hogy ültessem fel, akár ruhástul is, mindegy, eljátssza, és ennyi. Szerintem majd nyáron szobatiszta lesz. Van viszont egy 17. foga, és lassan, lassan, de halad az éjszaka átalvása felé, már elő-előfordul egy átaludt éjszaka is, az általános most az, hogy valamikor hajnali négy felé ébred egyszer, aztán utána korán kel, hat óra felé. És márciusban ovis ismerkedő délutánra megyünk, aztán április-májusban beíratom óvodába! Közhely, de hihetetlen.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán újév lett, a szilveszterünk csendes volt, Marci apjáéknál bulizott, itthon a gyerekek normális időben lefeküdtek, Csongor úgy ébredt, hogy a visszaaltatásból épp éjfélkor léptem ki a gyerekszobából, és visszaaludt, pedig volt komoly durrogtatás itt is. Mi meg filmet néztünk, iszogattunk, megbeszéltük, hogy mik a terveink 2014-re. És hogy mik ezek? Sok futás, több terepfutás. Lefutni a maratont. Állást találni. Ezek a fő célok, a mindennapok ép ésszel való túlélése, lehetőleg élvezete mellett, és persze sok kisebb is van.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Marcinak holnap bizonyítványosztás, ha minden igaz, legalábbis ma szedték be az ellenőrzőjét ezzel a céllal. Van egy viszonylag éles visszaesés az eredményeiben az alsó és a felső tagozat közötti váltásból adódóan, nem gondoltam, hogy ekkora lesz a különbség, nehezen is rázódott bele év elején a szigorba. Aztán ez sikerült, bár addigra már beszedett pár egyest hanyagság miatt, amit azóta is javít. Az már látszik, hogy biztosan nem kémikus lesz, mint ahogy kiskora óta hangoztatta, abszolút humán érdeklődésű. A magyar, történelem, nyelvek és a zene jól megy, a matekra, biológiára, földrajzra kell nagyobb figyelmet fordítani. Matekból, ahogy már írtam is korábban, valami logikai hiányosságot érzékelek inkább, mint a tudás vagy a megértés hiányát, olyan, mintha csak meg kéne találni egy kaput a fejében vagy átfordítani egy kapcsolót, és megvilágosodna. Ezt egyébként a mindennapi életben is érzékelem, például ha megkérem, hogy vigyen be három dolgot a szobájába, biztos, hogy egyesével, három külön fordulóval viszi be, és közben többször elterelődik. Most volt a második matek különórája, remélem, segíteni fog, a jegyei érdekelnek kevésbé - most hármas lesz, ami még nem is olyan szörnyű - az jobban, hogy ez a képessége fejlődjön, ez szükséges lesz a későbbi életében is. Amúgy a zeneiskolában ügyes, holnapután vizsgázik, és kézilabdában is. Bírja a terhelést is, az iskola-zeneiskola-sport háromszöget, bár csütörtök estére már általában elfárad, de akkor szerencsére már csak egy laza pénteket kell kibírnia, és jön a hétvége, amikor könnyen regenerálódik. Közben változó erősséggel kiskamaszodik, neki is korszakai, jobb és rosszabb napjai vannak, mint Csongornak - meg persze nekem is, hogy mikor hogy bírom őket. Van, amikor teljesen maguk alá temetnek a mindennapok, van, amikor meg elég jó energiával élem meg.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Na most hirtelen jó sokat írtam gyorsan, remélem, gyakrabban is fogok :)</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-30779474904504886922013-12-31T19:23:00.003+01:002013-12-31T21:23:26.266+01:002013<div style="text-align: justify;">
Régen nem írtam már. Mindenféle dolog elvont, nem mentegetőzöm, de tény, hogy nem írtam se Csongor szülinapjáról, se arról, hogy milyen ő kétévesen, se a karácsonyunkról, se hogy mit olvastam, mit kötöttem a legutóbbi óta. Ezeket majd pótolom. Viszont amit semmiképp se akarok kihagyni, az a kérdés-válaszos hagyományos beszámoló a 2013-as évről, nem mintha fontosabb lenne bármelyik fentinél, de hátha ha ezt megírom most, szilveszterkor, akkor jövőre többet fogok blogolni :)</div>
<br />
<div class="post-header">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;"></span>
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>Mi olyat tettél 2013-ban, amit eddig még soha?</b><br />
Sok ilyen volt idén, és a legtöbb (talán mind) a futáshoz kapcsolódik. Futottam versenyeken, terepen, sőt terepversenyeken, futottam tíz kilométert és félmaratont, a legtöbb 28.2 km volt. </span><span style="font-size: small;"><b> </b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>Betartottad az újévi fogadalmaidat? Fogadsz valamit 2013-ra?</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Igen :) Azt fogadtam, hogy tavasszal lefutok egyben tíz kilométert. Sikerült. Idénre nem nevezném fogadalomnak, de szeretnék októberben maratont futni, és összesen 2014 kilométert futni 2014-ben.</span><span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><br />
<b>Született valakinek gyereke a környezetedben?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Igen, az unokatesómnak, a faluban több ismerősömnek és virtuálisan ismert barátnőknek is :)</span><span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><br />
<b>Halt meg valaki, aki közel állt hozzád?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Igazán közeli szerencsére idén nem.<br />
<b>Milyen országban jártál 2013-ban?</b></span><span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"> </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Ez a válasz eddig minden évben ugyanaz volt: Csak itthon :) <br />
<b>Mit szeretnél 2014-ben, ami hiányzott 2013-ban?</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Csendet :D <br />
<b>Melyik 2012-es dátum marad örökre az emlékezetedben?</b></span><span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"> </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Április 20. Vivicitta, szeptember 14. Baradla Trail, október 12. Mecsek Trail, november 17. Balaton Maraton. Idén azt hiszem, ezek voltak a legnagyobb élmények.<b> </b><br />
<b>Mi volt a legnagyobb sikered 2012-ben?</b></span><span style="font-size: small;"> <span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">A Balaton Maraton, életem első verseny-félmaratonja sokkal jobb idővel, mint előtte elképzeltem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>Mi volt a legnagyobb kudarcod?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Ilyen most nem jut eszembe... <br />
<b>Volt komoly betegséged vagy sérülésed?</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Nem komoly, de nagyon hosszú kiesést okozott az anyajegyműtétem, majd' egy hónapig nem futhattam.<b> </b><br />
<b>Mi volt a legjobb dolog, amit vásároltál?</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Terepfutócipő, futónadrágok és pólók, fonalak, minták, egy-két könyv.<br />
<b>Kinek a viselkedése érdemel elismerést?</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Emié, nem szűnök meg csodálni, ahogy kezeli a gyerekei egészségi problémáit.<b> </b>A húgomé és a párjáé. Az én páromé, ahogy segít és támogat engem, ritkaság az ilyen! A DK Team összes tagjáé, a Suhanj!-osoké.<br />
<b>Kinek a viselkedése háborított fel?</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Csak kisebb felháborodások voltak, múló viták. <br />
<b>Mire ment el a legtöbb pénzed?</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Redőnyökre és ennél jóval kisebb nagyságrendben fonalakra, futócuccokra.</span><span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b> </b><br />
<b>Mi az, amitől nagyon-nagyon izgatott lettél?</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Balaton Maraton :) <br />
<b>Melyik dal fog 2013-ra emlékeztetni?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">ByeAlex: Kedvesem</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"> <b> </b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>Tavaly ilyenkorhoz képest…</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>boldogabb vagy szomorúbb vagy?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;">Ugyanolyan boldog vagyok, azt hiszem.<b> </b></span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>Híztál vagy fogytál?</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Híztam, legalábbis a mérleg többet mutat, de remélem, hogy ennek egy jó része izom :)</span><span style="font-size: small;"> <b><br /></b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
<b>Gazdagabb vagy szegényebb vagy?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Pillanatnyilag jövedelmileg szegényebbnek számítok, ugyanis 11 napja gyesen vagyok, már nem gyeden. Viszont rengeteg élménnyel, egy igazán színes évvel meg gazdagabb lettem.<br />
<b>Mit szerettél volna többet csinálni?</b></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Még egy kicsit többet futni :) Tök jó lett volna évi 1000 kilométert elérni, ha a nyarat jobban bírom és november-decemberben nincs egy hónap kihagyásom, akkor talán sikerül is. Több alvást, pihenést és több időt kettesben Péterrel, illetve a gyerekeimmel külön-külön.</span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>Miből lett volna jobb kevesebbet csinálni?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Veszekedésből, kiabálásból. <b> </b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
<b>Hogy töltötted a karácsonyt?</b></span>
<br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">A
szentestét itthon, hatan voltunk Marika nénivel. Másnap Marci elment, este visszajött és 26-án Ságvárra utaztunk három napra, Marci a másodikon megint elment az apukájával, de ezzel együtt idén is hangos és mozgalmas volt az ünnepnek ez a része. A szüleimtől fantasztikus ajándékot kaptunk!</span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>Mi volt a kedvenc tévéműsorod 2013-ban?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Jóbarátok, de nem tévében, dvd-n. Ugyanígy a Másfélmillió lépés Magyarországon. A tévében A dalt néztem rendszeresen.<b> </b><br />
<b>Van olyan, akit most utálsz, de tavaly ilyenkor nem utáltad?</b></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Még mindig nem utálok senkit. <br />
<b>Mi volt a legjobb könyv, amit idén olvastál?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">A Futni születtünk, a legutóbbi ilyen élményem pedig Kocsis Noémi: A dajka.<b> </b><br />
<b>Ki volt a legnagyobb zenei felfedezetted az idén?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">ByeAlex.<br /><b> </b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
<b>Mi az, amit kértél és meg is kaptad?</b></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Kirakó, könyvek, futókiegészítők.<br />
<b>Mi az, amit kértél, de nem kaptad meg?</b></span>
<br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Fonal :)<br />
<b>Mi volt a kedvenc 2013-as filmed?</b></span><span style="font-size: small;"> <span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"><b> </b></span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Szupercella, két év után az első mozi. <b> </b><br />
</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>Hány éves lettél az idén, és mit csináltál a szülinapodon?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">34, és felfutottam a velencei Bence-hegyre :)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><b>Mi az az egy dolog, amitől sokkal jobb lett volna az éved?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Kicsit több békesség. <br />
<b>Hogy írnád le az öltözködési stílusodat ebben az évben?</b> </span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Farmeres, kényelmes, sportos.</span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
<b>Mi segített józannak maradni?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Ez nekem nem olyan nagy gond... Föld jegy vagyok, néha túlságosan is szilárdan állok két lábbal a földön. <br />
<b>Melyik ismert ember jött be idén a legjobban (mint pasi/csaj)?</b> </span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Brad Pitt forever, idén 50 :)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
</span>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
<b>Ki hiányzott a legjobban?</b></span><span style="font-size: small;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">Az év első felében Péter, amikor sokat volt külföldön. <br />
<b>Ki volt a legszuperebb ember, akit idén ismertél meg?</b></span>
<br />
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">DK Gergő és Szilvi<b><br /></b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;">
<b>Mi az a tanulság, amit le tudsz vonni 2013 történéseiből?</b><br />
Többre vagy képes, mint gondolnád.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace; font-size: small;"><br />
<b>Mindenkinek örömökben, szeretetben gazdag, boldog új évet kívánok!!!</b></span></div>
<br />Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-70068050922972194542013-12-01T16:47:00.002+01:002013-12-01T16:48:48.964+01:00Olvastam is...<div style="text-align: justify;">
... de már rájöttem, hogy képtelen vagyok az összes könyvnek egy olyan teljes, saját bejegyzést írni, amilyet megérdemelne. Úgyhogy csak címszavakban, augusztus közepe óta:</div>
<div style="text-align: justify;">
- <i>Sally Bedell Smith: Erzsébet, a királynő</i> - monumentális életrajzi dokumentumregény, aki szereti az ilyet, annak tetszeni fog. Nem az az igazi, olvasmányos életrajzi regény, de teljesen élvezhető, nagyon szép kiállítású könyv, és anélkül nyújt betekintést a brit királyi család életébe, hogy pletykálna, abszolút hiteles, sok mindent meg lehet érteni általa, elsimít bulvárhírekből és innen-onnan származó értesüléseket, történeteket. Közben sok helyütt azért sztorizgat, anekdotázik, ezzel lazítja a politikai, történelmi vonalat.</div>
<div style="text-align: justify;">
- <i>Ken Follett: Az idők végezetéig</i> - A katedrális folytatása, előtte újraolvastam az első részt is, mert az akkora monumentális mű volt, ez pedig nem közvetlen folytatás, hanem százötven évvel későbbi, tehát nem ártott újra képbe kerülni. Eleinte nem nagyon tetszett a második kötet, vagy csak nehéz volt beleélnem magam a helyzetbe: sokat változott a történelmi kor, nyilván ennyi évvel később egészen mások a szereplők is, a kolostor és a falu, sőt város helyzete is. Amit az első rész kapcsán kritikaként fogalmaztam meg, az most szinte hiányzott: ott nagyon feketék vagy fehérek, jók vagy rosszak voltak a főszereplők. Itt nem, sokkal árnyaltabb jellemek születtek, de szinte hiányzott egy annyira egyértelműen és határozottan jó, még a bűneit is a kolostor javára fordító vezéregyéniség, mint A katedrálisban Philip prior. Aztán olvasás közben mindez leülepedett bennem, élveztem és izgultam, és amikor az ezeroldalas regény végére értem, legszívesebben azonnal kezembe vettem volna a folytatást. </div>
<div style="text-align: justify;">
- <i>Földes András: Erőss Zsolt - A Himalájánál magasabbra</i> - érdekes, ezt a könyvet akkor vettem meg Péternek, amikor újonnan megjelent, és Erőss Zsolt még bőven életben volt. Aztán csak akkor vette elő és olvasta el, amikor eltűnt... Utána pedig én is. Nagyon jó könyv, ebből is sokat megért a hegymászástól távol álló olvasó. Azokat a kérdéseket, amik a halála kapcsán felmerültek a médiában és különböző vitafórumokon, kommentfolyamokban, most szinte belülről lehet átgondolni. Van szó a családról is, a kockázatvállalásról is, sikerekről, balsikerekről, gyászról és konfliktusokról... Nem riportkönyv, hanem a mászótárs szemszögéből írt beszámoló, elbeszélés, sokszor közvetlenül Erőss Zsolt szavaival is. </div>
<div style="text-align: justify;">
- <i>Avery Corman: Tökéletes válás</i> - elvált szülőként nagyon érdekes olvasmány volt. Avery Corman könyveit eddig is szerettem, mindig érdekes és érzékeny témákat dolgoz fel. Itt most az az alapszituáció, hogy a jó körülmények között élő, de ezért nagyon sokat dolgozó amerikai szülők, akik mindent megtesznek azért, hogy a gyerekük minél jobb iskolákba járhasson, elválnak a fiuk kiskamaszkorában. A gyerek aztán egy elég jó, ugródeszkának számító magán középiskolába jár, ahonnan komoly előzetes felkészülés után bekerül a lehetőségei közül az egyik legjobb főiskolára. Aztán az első félév után otthagyja. Dolgozni kezd, barátnője lesz, önálló lakást tart fenn. Eleinte egyik alkalmi munkából a másikba vándorol, de aztán talál egyet, ami már tényleg hosszútávúnak és jónak tűnik. A szülők persze őrlődnek: biztosan a válás az oka... Kudarcnak érzik, csalódottak, magukat vádolják. Ekkor már mindkettejüknek új kapcsolata van, az apa házas is... és majdnem rámegy a helyzetre mindkét kapcsolat. Nem tudom eldönteni, hogy a könyv akarja azt sugallni, hogy a válás az oka mindennek, vagy csak a fülszöveg, vagy amit máshol olvastam róla? Mert szerintem a fiú lépése amellett, hogy sokk, végülis büszkeségre ad okot, rájött, hogy nem neki való, amit csinál, és vállalta a felelősséget a döntéséért, felnőtt módon viselkedett. A szülők kapcsolatának pedig sok más aspektusát is leírja a könyv, szerintem egyiknek a válságát sem önmagában a fiúnak ez a döntése, vagy a benne való csalódás okozza. Viszont a válsághelyzet közelebb hozza egymáshoz az elvált szülőket is - együtt ugyan már nem lesznek, ez nem is cél a könyv ezen pontján, de talán jobban figyelnek egymásra is, az immár felnőtt gyerekükre is a jövőben.</div>
<div style="text-align: justify;">
- <i>John Irving: Fohász Owen Meanyért</i> - Zseniális könyv, az irodalom csúcsa, ha valaha író lennék, így akarnék írni, mint Irving. Eddig is szerettem az ő könyveit is, a bizarr témáival és szarkazmusával együtt, de ez a csúcs. Mégse az a kategória, amit mindenkinek ajánlok, szeretni kell hozzá ezt a stílust. De ha valaki az írásról, a fogalmazásmódokról, mondatszerkesztésről vagy egy egész regény megszerkesztéséről akar többet tudni, akkor olvassa el akkor is, ha maga a történet távol áll tőle. Hozzám pedig nagyon közel állt a fiú története, aki nem nagyon nőtt meg, aki a jövőbe látott, aki szinte úgy élt, mint egy angyal vagy egy új megváltó, a maga kis világának megváltásáért, megálmodott életcéljáért; és a barátja története, aki elmeséli az eseményeket gyerekként, majd felnőttként v isszaemlékezve. Az év nagy felfedezése, olvasmányélménye volt ez a könyv, jó sokáig kitartott.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán kiolvastam még a három első Harry Pottert újra, mert Potterolvashatnékom volt, erre a könnyed, sci-fis, kamaszos, varázslatos, kalandregényes olvasmányra. És végül ma fejeztem be <i>Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor</i> című gyereknevelési könyvét, ami szintén egy zseniális gyereknevelési alapmű, nagyon okos dolgokat mond, csak szerintem kissé nagyon amerikai alapokon. (persze amerikai gyerekekről és helyzetekről íródott, szóval ez nem meglepő és nem is rossz). Az alapgondolat - nyilván már a címből is feltűnik - az, hogy egyszerűsítsük le gyerekeink életét, adjuk vissza nekik a gyerekkorukat. Azért gondolom, hogy kicsit túl amerikai nekünk, mert amennyire én látom, nálunk azért nincsenek ennyire elárasztva tárgyakkal, információkkal és tevékenységekkel a gyerekek, mint a könyv szerint, bár azért sok család nem áll távol ettől. Én konkrétan amúgy is igyekszem behatárolni a játékok, kütyük, apróvackok számát, a tévézés és számítógépezés idejét, a gyerekekre zúduló inger- és információtömeget, de azért nekem is mondott újat, adott jó tanácsot, tartalmazott hasznosítható gyakorlati ötletet. Ezt a könyvet tényleg minden szülőnek ajánlom! Röviden összefoglalva nem szól többről, mint arról, hogyan adjunk gyerekeinknek hasonló gyerekkort, mint amilyen - jobb esetben - a miénk volt, amiről a neten keringő nosztalgikus írások szólnak, több valódi szabadsággal, önállósággal, felelősséggel, kevesebb felesleges döntéshelyzettel, stresszel, nagyobb harmóniában.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem ígérem, hogy mostantól megint minden könyvről egyesével fogok írni. De az jó, hogy kipucoltam végre az összes piszkozatomat :)</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-70683058863556736882013-12-01T15:35:00.000+01:002013-12-01T15:36:27.557+01:00Összefoglalás<div style="text-align: justify;">
Nagyon érett már egy ilyen bejegyzés, ugyanis hét piszkozat csücsül a megfelelő mappában, és még akkor amit elfelejtettem... </div>
<div style="text-align: justify;">
Sok minden történt októberben és azóta, például még a hónap elején voltunk egy talin Csongorral és Regővel, a Csongorkorú fészbukcsoportos babákkal, illetve már nem is annyira babákkal, majdnemkétévesekkel. Többekkel most találkoztam először, de nagyon jól sikerült, a gyerekek is jól érezték magukat és én is. Kicsit tartottam tőle, mert át kellett autózni Óbudára, de ügyesen megtaláltam a házat, és minden oké volt. Mutatok pár képet:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWpc79JN0IFltt750n6d67lm9pZzSOjqIFMV4efOrTFLv8s6iMQ7n_LQSmZ6MAPOzdNp5priT82jKe0HEQox3LfzkRCOcsxpQaGyFSayy4-I9q-BDRaVI60mIIC-iuGlPkw7P_ND19DxeF/s1600/DSCN6884.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWpc79JN0IFltt750n6d67lm9pZzSOjqIFMV4efOrTFLv8s6iMQ7n_LQSmZ6MAPOzdNp5priT82jKe0HEQox3LfzkRCOcsxpQaGyFSayy4-I9q-BDRaVI60mIIC-iuGlPkw7P_ND19DxeF/s320/DSCN6884.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR_hkv5zq9A5NiRLJwIJ99f_Xo3qGLMsKshSaI8aXefdhM3p-DfA0SfTAPofOlSNqMeEbgbIlRWP2zVky6X45drl-NfmiTsG1FRBMo-7XlMpyTWIVqSYUr5tz_9Ql7CjisPBeimkGj1rJc/s1600/DSCN6889-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR_hkv5zq9A5NiRLJwIJ99f_Xo3qGLMsKshSaI8aXefdhM3p-DfA0SfTAPofOlSNqMeEbgbIlRWP2zVky6X45drl-NfmiTsG1FRBMo-7XlMpyTWIVqSYUr5tz_9Ql7CjisPBeimkGj1rJc/s320/DSCN6889-001.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7IUwgP_WrD7cDodqm8L7NoBU-Bj0v7aRaqvKfD1LG-NChXm4ZMGWCyVMlIkElj2RIxjnZ5JTQm9q1mMny93869E2ylCVTBoPN12zOlmEOpJgwxkXhGqUGsbBYAB8COUfsceQ57zY09-bo/s1600/DSCN6931-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7IUwgP_WrD7cDodqm8L7NoBU-Bj0v7aRaqvKfD1LG-NChXm4ZMGWCyVMlIkElj2RIxjnZ5JTQm9q1mMny93869E2ylCVTBoPN12zOlmEOpJgwxkXhGqUGsbBYAB8COUfsceQ57zY09-bo/s320/DSCN6931-001.jpg" width="224" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Igen, ez itt Csongor első csókja (Bogival :) )</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW1Aw_nZi9OUp7f5mRo_35QUZ-xm9RUYxnR3MoVm3ZgPcpbE3RGxITR49yKs5LGqOK84hN-eASK4Rj1hTCnnokj4Fv5Ctz1XxIaeCOBQSp6qb4ehOQmvLnkElE7GDijzqDKIK7j85Ydg68/s1600/DSCN6947-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW1Aw_nZi9OUp7f5mRo_35QUZ-xm9RUYxnR3MoVm3ZgPcpbE3RGxITR49yKs5LGqOK84hN-eASK4Rj1hTCnnokj4Fv5Ctz1XxIaeCOBQSp6qb4ehOQmvLnkElE7GDijzqDKIK7j85Ydg68/s320/DSCN6947-001.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Azt sem mutattam meg, hogy kötöttem három kis mellényt Emi fiainak:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhT1gzH9cPgTx9yEBtFlOFuL9_NON70-X5iBw-50zzi7SjBuTXetCl0N9dxI73bsztpifHh2UKQb9wtCIVLzOan0Z78ZUtlVs2nL1Kcec_IHqAKrTjUuHQ2FE6QPkWii39ld3t4dJu-hl26/s1600/DSCN6600.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhT1gzH9cPgTx9yEBtFlOFuL9_NON70-X5iBw-50zzi7SjBuTXetCl0N9dxI73bsztpifHh2UKQb9wtCIVLzOan0Z78ZUtlVs2nL1Kcec_IHqAKrTjUuHQ2FE6QPkWii39ld3t4dJu-hl26/s320/DSCN6600.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Nem is gondoltam, hogy mennyire örülni fognak neki, főleg Dani, fel kellett hívjanak Angliából (!) hogy megköszönje, teljesen meg voltam hatva. Az övé a piros, Emi szerint napokig le se akarta venni :) </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQf72zFr3k5Au3lUtkyajW9BHqAAcWIfmw4yD70JfvvmcTdnPfhAcCdLVXpkgnvZski0X9RIK5m_7ZLHlk2vSnhmRtcosNtC8icqGaP94HSkdtCNxsB4DHs9c-HlqLuxnLFNX2whUH1iSI/s1600/1422380_497975520301253_8019565_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQf72zFr3k5Au3lUtkyajW9BHqAAcWIfmw4yD70JfvvmcTdnPfhAcCdLVXpkgnvZski0X9RIK5m_7ZLHlk2vSnhmRtcosNtC8icqGaP94HSkdtCNxsB4DHs9c-HlqLuxnLFNX2whUH1iSI/s320/1422380_497975520301253_8019565_n.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Kötöttem még azóta ezt-azt: magamnak két sapka-nyakmelegítő szettet is, Regőnek egy sapkát, ami végül inkább Csongorra lett jó (meg Regő nem is akarja hordani, pedig ő kért piros sapkát) ajándékba még egy sapkát meg egy szettet, Márknak is egy sapit, készül még Bencének is, és a lila szettem sokakat megihletett, szóval abból kötök még párat, és közben nyakig vagyok egy kendőtesztben újra, rég kötöttem már kendőt, most megkívántam megint. Ez a lila szettem:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7q1M6iMzGALupMntzPZFLDEZZRPP7DaaT4oEk-ABuPMQ052huZ9uFcu5rA-uS9P93V68dGxg5zJkXHtLL7r9XZeNfm4WNlrsFHmtL-ONsS-X-QvbPKcSpQCwTfn4qMel-UJZ8m3Q9eETA/s1600/DSCN7250-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7q1M6iMzGALupMntzPZFLDEZZRPP7DaaT4oEk-ABuPMQ052huZ9uFcu5rA-uS9P93V68dGxg5zJkXHtLL7r9XZeNfm4WNlrsFHmtL-ONsS-X-QvbPKcSpQCwTfn4qMel-UJZ8m3Q9eETA/s320/DSCN7250-001.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Ez pedig a féligkész kendő aktuális állapota: <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXRawA5dDu5lozOdI0zMaKLMpaDTA5RRBX2fP-LGvIRkRsj95YhStRe0Z8Y3vDlevp84-DbaQiOaVbb6Gcu-F_bUgA-2QU3aPplviOa_bjLFNxeBMy-SRJOACVZwS0ElZCS6iD6a20RiwJ/s1600/DSCN7349.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXRawA5dDu5lozOdI0zMaKLMpaDTA5RRBX2fP-LGvIRkRsj95YhStRe0Z8Y3vDlevp84-DbaQiOaVbb6Gcu-F_bUgA-2QU3aPplviOa_bjLFNxeBMy-SRJOACVZwS0ElZCS6iD6a20RiwJ/s320/DSCN7349.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán eljött az őszi szünet, és mi elmentünk Ságvárra. Nem az egész szünetre, de szerdától hétvégéig. Már nem is tudom, hogy volt - aktuálisabban kéne blogolni - de Péternek pont előtte volt anyajegyműtéte, itthon lábadozott, Ancsáék nyaraltak egy kicsit, mi meg unokatesóztunk, volt ötgyerekes nagymamás és ötgyerekes egyedülanyás napom is. Bence és Márk nem voltak teljesen egészségesek, első éjszaka Márk többször felsírt, hogy fáj a füle, végül melegítettem neki sót, másnap már nem fájt. Bence meg taknyos is volt, köhögött is, kapta a gyógyszereket, én meg drukkoltam, hogy az enyéim ne kapják el. Első nap <a href="http://terepnyul.blogspot.hu/2013/11/az-ismeretlen-sagvar.html">futni is voltam</a> a környékbeli erdőkben a délutáni alvás alatt, nagyon jó volt! Hétvégére már jóval korábban lebeszéltük, hogy valaki - nagyszülők vagy Ancsa - vállalják a gyerekeket pár órára délután vagy lefektetés után, és mi Péterrel kettesben (!) elmehetünk moziba. Rövidke kettesbenprogramunk volt néhány, de moziban a Csongoros babavárás utolsó napjai óta nem voltunk. Mindenkivel egyeztetve végül szombaton, fektetés után sikerült elmennünk, és bár Siófokon is van mozi, a választható filmek - ha már két év után eljutunk, nem mindegy, mit nézünk - és időpontok miatt eljöttünk Fehérvárra moziba, csak húsz perc autópályán. Késő esti film volt, előtte még egy kávéra, fagyira is volt időnk, <a href="http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=140150">a film</a> is nagyon jó volt, igazi jutalomjáték, tényleg mindenkinek ajánlom. Az meg, hogy a lovagom hazavitt, és a szülői ház előtt búcsúzkodtunk az autóban - hát lehet, hogy az lett volna az igazi, ha egy helyre megyünk haza és együtt alszunk, de ez a verzió meg visszavitt szerelmünk hajnalára, és annyira romantikus volt... :)</div>
<div style="text-align: justify;">
Őszi szünet után már a november jött, amit úgy kezdtem, hogy Diával találkoztam, őt is facebook-csoportból ismerem, és amikor említette, hogy pszichológus, és szokott segíteni karriertanácsadásban is, rögtön rákérdeztem, hogy hogy is van ez. Kiderült, hogy a szülei Fehérváron laknak, úgyhogy sikerült összehoznunk egy talit, és nagyon jót beszélgettünk kávé és süti mellett. Sokat megtudtam magamról, sok mindent új értelmezésben láthattam, és nagyon jólesett rájönni, hogy egyáltalán nem vagyok én ezzel a logisztikusi szakmával rossz helyen, csak ha majd újra keresgélek (ami nincs is messze) akkor próbáljak olyat, ahol emberekkel kell foglalkozni. Volt is már ilyenem, amikor vevői kapcsolattartó voltam.Ilyesmi lenne megint az ideális, vagy egy olyan munka, ami félúton van a logisztika és a HR között, vagy például ha új dolgozók betanításával foglalkozhatnék... és persze mindezt hat órában. (És ha az egész a decathlonban lenne, az lenne a csúcs :) ) Szóval mostantól ezeket a vágyakat küldjük az univerzum felé, és akkor így is lesz!</div>
<div style="text-align: justify;">
November első hétvégéjén lefutottam a <a href="http://terepnyul.blogspot.hu/2013/11/feher-var-palota-25.html">Fehér-Vár-Palota</a> teljesítménytúra 25 kilométeres távját, és azóta nem is futottam terepen. Sajnos. De fogok még, télen is! Aztán jött Marci névnapja tésztaliba-sütéssel, ajándékozással, ovis táncházzal és fáklyás felvonulással, amit az eső és erős szél miatt a tornateremben tartottak meg, de ott is jót vonultunk :)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOtZlYIboeoYVN8RgekjcYz6au-O1SE1ch958GNP2MSyqlggBhK-i657Jw1MvsUR7q6xowH9weQb63-XMqePlk_OQ0OsdWWu5htI1NBvtTKS9FPqnJyboD3byKnldZ4v-3xhUidssOoGv9/s1600/DSCN7256-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="264" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOtZlYIboeoYVN8RgekjcYz6au-O1SE1ch958GNP2MSyqlggBhK-i657Jw1MvsUR7q6xowH9weQb63-XMqePlk_OQ0OsdWWu5htI1NBvtTKS9FPqnJyboD3byKnldZ4v-3xhUidssOoGv9/s320/DSCN7256-001.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKM8y_dLRyEQoG-xGXgA_8GpnoZuqAghqGBcxRfcj066DJPiGKV8VTty4BYsc-3fGILSYs_tTxHkE0DR66z0LXb8E4MWLXyyyVNmSwfw0n2gi18hkB5y53EZrOJTPRdSf5EjVQL2ci9Xsr/s1600/DSCN7280.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKM8y_dLRyEQoG-xGXgA_8GpnoZuqAghqGBcxRfcj066DJPiGKV8VTty4BYsc-3fGILSYs_tTxHkE0DR66z0LXb8E4MWLXyyyVNmSwfw0n2gi18hkB5y53EZrOJTPRdSf5EjVQL2ci9Xsr/s320/DSCN7280.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
És aztán elkezdődött az, ami most is tart: november 14-én, csütörtökön reggel Csongor negyvenfokos lázzal kelt, majd pénteken Regő folytatta. Szerencsére hétvégén annyival jobban lettek, hogy a félmaratonra el tudtunk menni, de az utána következő héten Regő végig itthon volt, a köhögése nehezen múlt el. Majdnem két hetet hiányzott az oviból, e hét szerdán mehetett, erre kedden Marcit küldték haza az iskolából magas lázzal: tüszős mandulagyulladás. Aggódtam miatta is, meg az épp meggyógyult kicsik miatt is, vissza ne kapjanak valamit. Szerdán Regő elment oviba, három napot járt, pénteken volt adventi gyertyagyújtás a templomban, nagyon szép volt. Szombat délelőtt, azaz tegnap pedig belázasodott, a fejét fájlalta, és amennyire meg tudtam ítélni, szédülésre panaszkodott. Ma már jobban van, viszont mára virradóra Csongor is lázas lett. Most nem tudom, mi van, reggel az orvosnál kezdünk, remélem, Marci igazolást kap, a kicsiknek meg semmi komoly...</div>
<div style="text-align: justify;">
Közben 22-én, múlt pénteken nekem is levették egy anyajegyemet, úgyhogy a félmaraton óta először időjárás, beteg gyerek és későig dolgozó apa kombinációja miatt nem futottam - egy tornára eljutottam, az nagyon kemény volt! - aztán meg a varrat miatt. Az operáló sebész azt is felfedezte, hogy köldöksérvem van és szét van nyílva a hasizmom, nem is kicsit - mivel ő egy magán plasztikai sebész, nyilván műtétet javasolt, de azért én egy kicsit jobban körbejárom ezt a kérdést.</div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán megérkezett az advent, egy egész picit sikerült lakást is csinosítanom. Takarítani nem nagyon a hol itt, hol ott kidőlő lázas gyerekek miatt, de a konyhát a nappalitól elválasztó parapetfalon van egy szép vászonterítő és az adventi koszorú, és egy ilyet is sikerült varrnom:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNz8O0Se0rx5HbWWdnbmjRMsXM1YipSgGb5YzZ4DtZRiet2Nmo7myo7EGDnX1ZPbjkqTtZTtMzlJjtwwLFG-_psz5wC4c9by5XoV9wxW4isgMJ1oiZ7g9-y3XiMpC3pHO95S_Oar0H3xg_/s1600/DSCN7336-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNz8O0Se0rx5HbWWdnbmjRMsXM1YipSgGb5YzZ4DtZRiet2Nmo7myo7EGDnX1ZPbjkqTtZTtMzlJjtwwLFG-_psz5wC4c9by5XoV9wxW4isgMJ1oiZ7g9-y3XiMpC3pHO95S_Oar0H3xg_/s320/DSCN7336-001.jpg" width="243" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ma már találtak is benne ezt-azt a gyerekek, bár majdnem elfelejtették :) </div>
<div style="text-align: justify;">
A naptáram tele tennivalókkal, ezt megcsinálni, azt beszerezni, megrendelni, elintézni... el kéne jutni fodrászhoz nekem is és a gyerekeknek is, nekem kozmetikushoz, az ajándékok már majdnem mindenkinek beszerezve, de azért van még mit kitalálni, elkészíteni. Pörgősnek érzem, de nem stresszesnek, mert időben kezdtem és jól haladok... csak a gyerekek ne legyenek betegek.</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-17134687867152038792013-11-19T09:22:00.002+01:002013-11-19T09:25:33.121+01:00Félmaratonképek<div style="text-align: justify;">
Van köztük hivatalos BSI-s, van, amit Hortobágyi Gyula készített, a mosolygósak pedig Strémen Judit kezét, szemét dicsérik. Köszönöm :)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Valahol az első frissítőpont környékén, egyszerre sírok és nevetek: </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibXP1GZ_H9Q-okrXnMuED_Aqf5d2SwQFkWuqpb_MXbeYBFvsYjTq53RZbwYz0kRaceZTSgEP6wTJZD-p4yM6GwdZn6fdtonDcuEnfhmT-rHUhss6aWaloArDErklwDOz4TZzBjg_T7txga/s1600/1374883_663441513689153_778602540_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibXP1GZ_H9Q-okrXnMuED_Aqf5d2SwQFkWuqpb_MXbeYBFvsYjTq53RZbwYz0kRaceZTSgEP6wTJZD-p4yM6GwdZn6fdtonDcuEnfhmT-rHUhss6aWaloArDErklwDOz4TZzBjg_T7txga/s320/1374883_663441513689153_778602540_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicgWal4Oz59IdbmuQArbCvnK5MUSvac0Mxi3HdZxmyCj4Xzll61OzM7oeNVWLqrtkCftnuBluQpl-81wXWUHdpvaNaqkaaiILDmFsjesbTrUWZqppVfDAOmqNV_hvkq2D9SkS9YYSw5X0n/s1600/1470137_663441423689162_1762346433_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicgWal4Oz59IdbmuQArbCvnK5MUSvac0Mxi3HdZxmyCj4Xzll61OzM7oeNVWLqrtkCftnuBluQpl-81wXWUHdpvaNaqkaaiILDmFsjesbTrUWZqppVfDAOmqNV_hvkq2D9SkS9YYSw5X0n/s320/1470137_663441423689162_1762346433_n.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Féltáv:</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsBiV7mBMHOm73ma11zLzeMG90gf6FOZDOEL3AXIKPWzRqJtnKo0tAL9j0NWJtoWowPfl0fmlK4jiayk4yTBQXtJ4K66QxJykP_8Gj1TyDkyhHmbKb_B9ljORPaOlICznug8yuPwfj5CIm/s1600/1454647_663447187021919_470357151_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsBiV7mBMHOm73ma11zLzeMG90gf6FOZDOEL3AXIKPWzRqJtnKo0tAL9j0NWJtoWowPfl0fmlK4jiayk4yTBQXtJ4K66QxJykP_8Gj1TyDkyhHmbKb_B9ljORPaOlICznug8yuPwfj5CIm/s320/1454647_663447187021919_470357151_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">érkezik...</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYw0T88MJncFC7YlM-kA6OBnqCdI8HwDNv1StdbVAvkjEyGmNEqMazkH-uaKGedBdiwQqHjl07Xrj-0CBacsqB0uexcvcK2vIcMH3jzGfk6iGGjFOirDepodixKS-gJJMrMsN_59SId84L/s1600/1425691_663447207021917_51257456_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYw0T88MJncFC7YlM-kA6OBnqCdI8HwDNv1StdbVAvkjEyGmNEqMazkH-uaKGedBdiwQqHjl07Xrj-0CBacsqB0uexcvcK2vIcMH3jzGfk6iGGjFOirDepodixKS-gJJMrMsN_59SId84L/s320/1425691_663447207021917_51257456_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">...meglátja a fotóst...</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYIUUKyxeMEn3-FzY1yVPQu1hhjR1ypmx6Is0Gx-l9ATyhobPPizgMkndpkifA6OI8LV5Om5lkEaDN6EQlerKrTY3Fwq_c4BRLrKp8kg_qKDAmPumHCCeK5iCSLtNUfLC_v-xEGS9DPWaU/s1600/1451434_663447227021915_887947501_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYIUUKyxeMEn3-FzY1yVPQu1hhjR1ypmx6Is0Gx-l9ATyhobPPizgMkndpkifA6OI8LV5Om5lkEaDN6EQlerKrTY3Fwq_c4BRLrKp8kg_qKDAmPumHCCeK5iCSLtNUfLC_v-xEGS9DPWaU/s320/1451434_663447227021915_887947501_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">...továbbfut :)</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
17 km körül:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxe2iadHJR4wjMXIZaO18Zbrp9PSUVw6gVU4_UuYP775IFFP2UJYC9wMv2-IQtziJra934o-WWwu68jGaaJ5x-UcxliZncwAkHGi0aQn4D3ZY53UqYVA2za2NwMm5LT1py19k5xCvrocxW/s1600/1452060_10200987492190718_502136243_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxe2iadHJR4wjMXIZaO18Zbrp9PSUVw6gVU4_UuYP775IFFP2UJYC9wMv2-IQtziJra934o-WWwu68jGaaJ5x-UcxliZncwAkHGi0aQn4D3ZY53UqYVA2za2NwMm5LT1py19k5xCvrocxW/s320/1452060_10200987492190718_502136243_n.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Célbaérkezés. Na ez már nem mosolygós, hanem fújtatós, szerintem jól látszik, hogy mindent beleadtam:</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEqnMC6L8xJqcbhGSnHsyFxgGVY34O6C1lTp2sy53KIl_WvtjME9VT3yOtvek8jWra-977umkc_nnG81Zp6bHr0eklX1cWwyRwshmLr_PVonIJGLCsDWliDxde_haKKABBoXWiojho3gPV/s1600/1374766_663454097021228_644512223_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEqnMC6L8xJqcbhGSnHsyFxgGVY34O6C1lTp2sy53KIl_WvtjME9VT3yOtvek8jWra-977umkc_nnG81Zp6bHr0eklX1cWwyRwshmLr_PVonIJGLCsDWliDxde_haKKABBoXWiojho3gPV/s320/1374766_663454097021228_644512223_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">rohan... (bal szélen, piciben, a korláton áll fekete pulcsiban, kék csíkos sapkában és hátrafelé néz, na az Marci, mellette a világos folt Ági)</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOqPx7jcD-6E2ctCqNZGN0cVZy1VbRc3ujZOiaDa5VeFcw1uSR4qhdoeUu5Q8o_BAJ67UiYES-tDiA72yZkXU5vwcAuU9bYJULzbSLYu9vNFlz9y31-hE7RgJa7F6RqCCOxkYEc2cPGZc0/s1600/1469982_663454190354552_103574828_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOqPx7jcD-6E2ctCqNZGN0cVZy1VbRc3ujZOiaDa5VeFcw1uSR4qhdoeUu5Q8o_BAJ67UiYES-tDiA72yZkXU5vwcAuU9bYJULzbSLYu9vNFlz9y31-hE7RgJa7F6RqCCOxkYEc2cPGZc0/s320/1469982_663454190354552_103574828_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">...közelít...</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2Zp43Y6kHd8EXRRLNk8-VoED6Fd_hpx67jUzUZ1ZUwEuI9EvlThJ18W5_7aS6bfbWYnMUdmNukcclJABTXZ69fAqLsNZg6MFQdMpl6Oui1PcAqnXO6ybieqSsb7qEnFp5ecBggPLoVLR7/s1600/1441235_663454213687883_692147176_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2Zp43Y6kHd8EXRRLNk8-VoED6Fd_hpx67jUzUZ1ZUwEuI9EvlThJ18W5_7aS6bfbWYnMUdmNukcclJABTXZ69fAqLsNZg6MFQdMpl6Oui1PcAqnXO6ybieqSsb7qEnFp5ecBggPLoVLR7/s320/1441235_663454213687883_692147176_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">...fújtat...</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRqxh-TfryE2IL818OhyDy2KeEOTRYp5_YagTo9cqlI29kPlA8gMjGoty2yhrC8PP-KRsD7p2iK8gP7FsyFvmxVbIVd1bTrUpLBCFKh-icamRvk5ymQpLs2vliTie-ZecG72BIInKW7ijk/s1600/1459719_663454240354547_612657245_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRqxh-TfryE2IL818OhyDy2KeEOTRYp5_YagTo9cqlI29kPlA8gMjGoty2yhrC8PP-KRsD7p2iK8gP7FsyFvmxVbIVd1bTrUpLBCFKh-icamRvk5ymQpLs2vliTie-ZecG72BIInKW7ijk/s320/1459719_663454240354547_612657245_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">...mindent belead...</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAd2Y_asVPiqDzbpwlMfnYb8Lp-MJE6jZk0cRi2JiMSelpH0urA8h8RqfcDwPJXgxsT9EBUEUm5jfqNKFtw0VfT0zrep3Kmhd0wtf9rZvGjLAoNxMdZFFJlNfRrbBk2PoweQWjd0VnxXwJ/s1600/999298_663454260354545_1234128720_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAd2Y_asVPiqDzbpwlMfnYb8Lp-MJE6jZk0cRi2JiMSelpH0urA8h8RqfcDwPJXgxsT9EBUEUm5jfqNKFtw0VfT0zrep3Kmhd0wtf9rZvGjLAoNxMdZFFJlNfRrbBk2PoweQWjd0VnxXwJ/s320/999298_663454260354545_1234128720_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">...fel a kar...</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyYG71q1CMsBZmUJnBJkPsNYtU3Yyfdt6kUovFgJxpncUrzqV-Q5mFUd3NZFHdzciXmqXQs8R4uR8EpW75i2ohCQhJ5MxQVdWoKVijzaoG3759QoajnBa6yts71vL_-sXl_FwBFoj7fMWM/s1600/1466091_663454330354538_2010833135_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyYG71q1CMsBZmUJnBJkPsNYtU3Yyfdt6kUovFgJxpncUrzqV-Q5mFUd3NZFHdzciXmqXQs8R4uR8EpW75i2ohCQhJ5MxQVdWoKVijzaoG3759QoajnBa6yts71vL_-sXl_FwBFoj7fMWM/s320/1466091_663454330354538_2010833135_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">...huhh...</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIEa_3q0q6OC1OK6S9FJBu3eZ0Xoi83C1iw5ypfEkfO33HNdg3vKWWg6c-ZHoqqUEHHu5EUHNxO8akTscFcxIS3xHbgGOOk6YBpc4KELHEPguCgqAjZ2o9dkGlBos-VBqCgL-5TJNbRb53/s1600/ppic_Intersport_Balaton_Maraton2013_21km_befuto_bal_1588.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIEa_3q0q6OC1OK6S9FJBu3eZ0Xoi83C1iw5ypfEkfO33HNdg3vKWWg6c-ZHoqqUEHHu5EUHNxO8akTscFcxIS3xHbgGOOk6YBpc4KELHEPguCgqAjZ2o9dkGlBos-VBqCgL-5TJNbRb53/s320/ppic_Intersport_Balaton_Maraton2013_21km_befuto_bal_1588.jpg" width="213" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">és átrepül a célon :)</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-62308119031840952492013-11-18T15:28:00.001+01:002013-11-18T15:28:36.015+01:00Balaton FélMaraton<div style="text-align: justify;">
Lehetne a cím, hogy A szelektív kukáktól a félmaratonig :) Ez az út, bejárva, teljesítve, 2012 augusztus 12-től 2013 november 17-ig, immár bő ezer kilométerrel a cipőmben.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: #3d85c6;">Előzmények</span></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Csak röviden: a Vivicitta és a Keszthelyi kilométerek után mertem nevezni félmaratonra, jó messzire, fél évre ezek után a tavaszi versenyek után, novemberre, mert a szülővárosomban, Siófokon akartam lefutni életem első hivatalos félmaratonját. Előtte azért az egyéves futóévfordulómon lefutottam itthon, 2:37 alatt, és azt hiszem, akkor neveztem ténylegesen, amikor már láttam, hogy meg tudom csinálni. Azóta futottam már 25, sőt 28 kilométereket is, de terepen, vagy legalábbis emelkedős pályán, amikor nem ciki belesétálni, de versenyen, meg hivatalosan, és végigfutva ez a verseny az első.</div>
<div style="text-align: justify;">
A közvetlen előzmények meg úgy néztek ki, hogy már amikor minden részlet kialakult, jött a húgom is, anyukám is ráért aznap, és úgy volt, hogy ott lesz az egész családom, meg a <a href="http://dagadtkocsog.blog.hu/">DK csapat</a>, meg a facebookos baráti csapatból is négyen lányok, és átrakattam egy anyajegyműtétet, mert két hetet ki kellett volna hagynom miatta a verseny előtt, szóval akkor péntek reggel a legkisebbik kisfiam negyvenfokos lázzal ébredt, szombaton meg a bátyja harmincnyolccal. Hát, temettem magamban a versenyt, még sírtam is, de aztán, legalábbis láz tekintetében olyan rohamosan javultak, hogy mégis felcsillant a remény. Azért hosszas dráma volt a péntek és a szombat, rájöttem, hogy jóval fontosabb nekem ott belül ez a verseny, mint gondoltam, de ha a gyerekeknek én kellek vasárnap tizenegy órakor, akkor velük leszek. Az utolsó pillanatban, szombat este döntöttük el Péterrel, hogy mégis megyünk, azzal, hogy a vasárnap reggeli állapotok alapján még mindig visszamondhatjuk - de erre nem volt szükség. Arról kellett lemondanom, hogy Péter ott legyen a rajtban és a célban, mert így ő a gyerekekkel maradt Ságváron.<br />
És megvoltak a kötelező felkészülési elemek, úgymint DK póló kölcsönkérése Szilvitől, körmök megfelelő színűre festése, azok telefonszámainak elmentése, akikkel találkozni szeretnék... </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #3d85c6;"><b>A verseny napja</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Vasárnap délelőtt fél tíz felé érkeztünk Siófokra. A meghatódás és emlékek idézése ott kezdődött, hogy a versenyközpont a Hungária szállodában volt, ahol évekig dolgoztam nyáron. Átvettem a rajtcsomagot, aztán Marcival sorbaálltunk a vécéhez, itt történt az első találkozás: jó tizenegy év virtuális ismeretség után Évával, a Kismama volt főszerkesztőjével, egykori fórumtárssal, mai facebook-ismerőssel. Aztán megjött a húgom, összefutottunk az unokatesónkkal meg a férjével, láttam DK Gergőt is, aztán kimentünk a partra, és ott találkoztunk Zsófival, aki Dániából jött haza - na nem kizárólag ezért a versenyért, de azért nem véletlen az időzítés :)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ0d6DdJltqWK8RpaglINlJVcJF55w2EY-4KzUif_h0DIEGHMYi9E-yPzE3tbxesRxF6G3yuZUYj1NfzKIKCp1rflLXWDkcn-_kLG90lrl7jG_85Ega3iJwvhpfcAqkbebIJwgbRSelvf4/s1600/20131117_101610.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ0d6DdJltqWK8RpaglINlJVcJF55w2EY-4KzUif_h0DIEGHMYi9E-yPzE3tbxesRxF6G3yuZUYj1NfzKIKCp1rflLXWDkcn-_kLG90lrl7jG_85Ega3iJwvhpfcAqkbebIJwgbRSelvf4/s320/20131117_101610.jpg" width="180" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
Aztán nemsokára csatlakozott hozzánk Szilvi (egy másik Szilvi, nem az, aki a pólót adta :) ), neki a férje futott, ő szurkolni jött a kislányával. A negyedik, Viki sajnos nem jött el, neki pont tegnapra lett beteg a babája.<br />
Közben szembejött Judit a DK-ból, váltottunk pár szót, mondta, hogy 10:45-kor csapatfotózás, ami aztán vagy előbb lett, vagy lekéstem, pedig úúúgy szerettem volna :) mindenesetre bementünk még melegedni a szállodába, ott szembejött Andris, akinek nagyon megörültem, tudom, hogy legalább olyan fontos volt neki ez a félmaraton, mint nekem, és azt is, hogy mennyire drukkolt, hogy ott lehessek... Zsófival még bohóckodtunk meg táncoltunk kicsit a rajtvonalnál, ez volt a belemegítés, amikor a Let's twist again és hasonló számok mentek, aztán hátramentünk és megkerestük a helyünket a rajtban. Ott is volt pár DK-s, Andris is odajött köszönni. <br />
<br />
<span style="color: #3d85c6;"><b>A verseny</b></span><br />
<br />
És akkor elindult az eleje. Mi hátul szép lassan rajtoltunk, nyolc perc is eltelt, mire átjutottunk a kapun, nem baj, így legalább nem lehet elfutni az elejét. Köd volt, olyan 7 fok, teljes szélcsend, nyugalmas, szép novemberi idő. Úgy éreztem, nagyon kellemes tempóban futok, jó lesz ez így. Nem annyira érdekelt az idő, inkább az, hogy végigfussam, élvezzem, jólessen, és ha mindez megvan, akkor legyen még egy olyan idő is, amivel elégedett lehetek. Sokan kérdezték előtte, mi a célom, általában azt mondtam, hogy első félmaraton, tehát maga a teljesítés a cél, de azért, ha meg kéne jelölni egy célidőt, 2:20 körül már boldog lennék, 2:15 körül meg nagyon boldog.<br />
Az elejét le se tudom írni... Integettem Áginak meg Marcinak, hallottam mindenhonnan a tapsot, kereplőket, hajrázást és drukkokat. És közben ismerős utcákon futottam, persze időközben ezt-azt átépítettek, lezártak, sétálóutcává alakítottak, de akkor is: itt bicikliztem dolgozni reggelente, itt vettem kiflit reggelire, ide jártunk koncertre, itt a park, a hajóállomás, utána, ha nem lett volna köd, ráláttam volna a Sión át a nagypapám házára. Mindez a nagymamám halálának évfordulóján. És akkor minden sarokról bekiabálnak egy-egy Hajrá DK!-t... Négy kilométernél ott áll Monspart Sarolta, aki egyébként tegnap ünnepelte a születésnapját, drukkol és biztat - engem. Egy Monspart Sarolta. Hihetetlen. Tegnap volt 69 éves. Utolér egy DK pólós, Csabesz felirattal, hajrá DK-val köszön, picit beszélgetünk, ő is kérdi, mi a cél, mondom, hogy 2:20-szal boldog leszek... azt mondja, hű, annál sokkal gyorsabban futsz! És bemondja az aktuális tempómat, már nem emlékszem a számokra, de arra igen, hogy jól meglepődtem rajta. Kicsit meg is ijedtem, még csak négy kilométer, visszavan 17, fogom-e bírni? De úgy döntök, ha most így jó, így megy, beszélgetni is tudok közben, akkor most így fogok futni, majd ha úgy érzem, hogy kell, akkor visszaveszek. Meg épp majdnem sírtam az érzelmi vihartól,a helytől, a drukkolástól, Saroltától, és hogy egyáltalán itt lehetek, amikor néhány órája még egyáltalán nem gondoltam, hogy itt leszek... és azt is mondtam Csabesznak, hogy nem fogom én ezt bírni idegileg :)<br />
A Galerius fürdő után, az Aranypart kempingen át fordulunk, és nem sokkal később, olyan nyolc kilométernél kiabálnak hátulról, hogy húzódjunk le baloldalra: nagyjából egy gepárd tempójával megelőz al első helyezett, aki már a második kör célegyenesére fordul, 19 kilométernél tart, amikor mi nyolcnál, lenyűgöző a látvány. Az első öt-hat helyezett leköröz, mire mi is elérjük újra a rajtkaput, itt a bő 10 km, a negyedmaraton, az első kör vége, féltáv. Meglátom Ágiékat, integetnek ezerrel, én is, és itt megint nagyon feldob a drukkolás.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjf2Untg6RToelpb8EKMZhyphenhyphendOE4Ot_9lgPJPzEiqpDd2OiY1LFuEHfXiwJylW_BfwPKgHaCIHquGaddS-r8xLVX2-S4bVCDjPeQgsXvZZ39_SadybIT3bSHxa87ZmLmMX8YzdLe9gYBtmgE/s1600/ppic_Intersport_Balaton_Maraton2013_21km_utvonal_0458.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjf2Untg6RToelpb8EKMZhyphenhyphendOE4Ot_9lgPJPzEiqpDd2OiY1LFuEHfXiwJylW_BfwPKgHaCIHquGaddS-r8xLVX2-S4bVCDjPeQgsXvZZ39_SadybIT3bSHxa87ZmLmMX8YzdLe9gYBtmgE/s320/ppic_Intersport_Balaton_Maraton2013_21km_utvonal_0458.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">7-8 km körül, vigyorogva, takarásban :)</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Nem sokkal később az egyik kanyarban Pásztory Dóri áll a szép kis kismamapocakjával, és drukkol, hajrá Suhanj, hajrá DK! A <a href="http://suhanj.hu/">Suhanj!</a> és a DK közösség nagyon közel áll egymáshoz, amerre mentem, mindkettő tagjai mindkettőnek drukkoltak, a futók meg visszakiabáltak a szurkolóknak, szinte köszönéssé vált a hajrá Suhanj, és rá válaszul a hajrá DK, vagy fordítva. Újabb érzelmi zűrzavar...<br />
Erre 13 kilométer táján utolér egy bácsi 60+ feliratú pólóban, rámköszön, hogy helló Sziszi, mivel a kölcsönpóló hátán ez a név szerepel, és azt mondja, hogy kb. a tizedik kilométer óta üldöz (a képen mögöttem piros pólóban, sapkában) és ezt szokta csinálni, hogy kinéz maga előtt egy lányt, és kitűzi célnak, hogy meddig éri utol, így gyorsul :) nagyon jó! Én meg mondtam neki, hogy nekem meg ez a célom, hogy 60+ után is itt legyek... Aztán kinéztünk egy Krisztina feliratú lányt, hogy 15-ig utolérjük, de végülis a bácsi gyorsabb volt, mint én, és kicsit elhúzott. Ez lett az egyik leggyorsabb kilométerem, amíg ő húzott magával... :)<br />
A tizenhetedik kilométer előtt van egy pici forduló, be kell kanyarodni egy utcába, és ugyanott vissza, itt megláttam szembejönni Zsófit, és rájöttem, hogy akkor már csak nagyon kicsivel van előttem. Alapvetően ő jóval gyorsabb futó, mint én, de pár hete elesett futás közben és megsérült a térde, az se volt biztos, hogy indulni tud, úgyhogy nem jogos tök szupernek éreznem magam, amiért utolértem, de azért mégis örültem :) Picit beszélgettünk, mondta, hogy a hatodik kilométer óta fáj, látszott is rajta, kitartást kívántam, meg hogy vigyázzon magára...<br />
Ez már a Balaton-parton volt, és itt volt egy-két kilométernyi mélypontom, utólag látszik is, hogy a leglassabb kilométereim voltak - még mindig gyorsabbak, mint itthon, edzésen általában! - két jó kis kizökkentés volt benne, sőt három. Egyszer csak ott volt Ági meg Marci a pálya két oldalán, Marcival pacsizni is tudtam :) a másik megint Monspart Sarolta, ő úgy tűnt fel a pálya különböző pontjain, mintha ugrált volna ide-oda, itt vele is sikerült pacsiznom, és egy hálás mosolyt küldenem felé - erre igyekeztem figyelni, annyit vigyorogtam jobbra-balra, ha fotóst láttam, ha drukkert láttam, ha DK-st láttam, még ha kicsit erőltetett is volt már, de lássák, hogy hálás vagyok. Erre Saci néni azt mondja, hajrá, hajrá, aki mosolyog, az nem fáradt! Ezt belevéstem a fejembe, meg Péter szavai is ott visszhangzottak, miszerint az a lényeg, hogy fussam ki magam, érezzem úgy a végén, hogy mindent beleadtam. Hát igen, bele kéne húzni, de mégiscsak van még három-négy kilométer, és vajon bírni fogom-e? Nincs most erőm belehúzni, itt egy szakaszon olyan egyedül éreztem magam, jajj, ha itt lenne valaki, és drukkolna...<br />
És erre a kanyarban egy láthatósági mellényes pályabiztosító tapsol, hajrázik mindenkinek, biztat, már csak három kilométer, már a cél felé kanyarodtok! Jaj, nagyon kellett ez most, úgy megdob, akkora erőt ad!<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH0jq8x4rwdt0G1ulAXiPGWpPXVSbmnt3Byxa_gJMPyXOZT05ZwU4bFhA7nBhEw9bDBvk6Elf8Is5keQKJlFDAdgLL-tlRBXZHKiFVKN7t2nc2ADd83YMNDGIbx3ZY8L8eM3y9uoTisVwm/s1600/P1100454.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="239" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH0jq8x4rwdt0G1ulAXiPGWpPXVSbmnt3Byxa_gJMPyXOZT05ZwU4bFhA7nBhEw9bDBvk6Elf8Is5keQKJlFDAdgLL-tlRBXZHKiFVKN7t2nc2ADd83YMNDGIbx3ZY8L8eM3y9uoTisVwm/s320/P1100454.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az utolsó frissítőpontnál</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Úgy érzem, kicsit összeszedtem magam, gyorsulok, vagy talán körülöttem lassulnak, mindenesetre embereket előzök meg. De nagyon messze van az a tizenkilences tábla, aztán meg a húszas! Várom nagyon, hogy célegyenes legyen, hogy egyre több ember legyen az út két oldalán, hogy a drukkolásukkal vigyenek a hátukon. És ahogy megkapom... hát komolyan szárnyakat is kapok vele. Az utolsó kilométeremet hat perc és egy másodperc alatt tettem meg. Úgy éreztem, repülök, olyan sprintet nyomtam, még a szememet is becsuktam, még a húgom meg a fiam se vett észre, és a szpíker se mondott be, észlelési küszöb alatt repültem be a célba :) pedig úgy szerettem volna tudni, hogy kívülről milyennek láttak? Tényleg repültem? :)<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgo2FG43itfJDGSbXVPEKxwbqmyYP61JRBzDnNSFIZtEM8ytiv3dOYKfUg6R6U27fOPszdpV-v9QZ7I7pCfbTLEzMJ5XN2wX0kvCvHlUTg0BdJuZ2L75lK4SbTplnY_3unxFb1C9PGXPeV6/s1600/ppic_Intersport_Balaton_Maraton2013_21km_befuto_bal_1588.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgo2FG43itfJDGSbXVPEKxwbqmyYP61JRBzDnNSFIZtEM8ytiv3dOYKfUg6R6U27fOPszdpV-v9QZ7I7pCfbTLEzMJ5XN2wX0kvCvHlUTg0BdJuZ2L75lK4SbTplnY_3unxFb1C9PGXPeV6/s320/ppic_Intersport_Balaton_Maraton2013_21km_befuto_bal_1588.jpg" width="213" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mindent beleadtam</td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán valahogy leálltam... Tényleg levegőt is alig kaptam, és a befutócsomagért elsétálni is nehezemre esett. Mindent kiadtam magamból, örültem. A telefont gyorsan megállítottam, azt mondja, 2:14, hűha! Ha 2:15-tel lettem volna nagyon boldog, akkor ez most mi...? Chipleadás, éremfelvétel, de hogy mit érzek, azt igazából akkor tudom meg, amikor Péter hangját hallom a hátam mögött... a nyakába borulok és bőgök. Nem tudtam, hogy itt tud lenni, ez így együtt, ez az igazi boldogság. Katarzis.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj42kzeCxqD2x3OwHu8_GXIkQBmHclt5IQdgOJVleifjMIE5hbu10Yaxv4HKdpAZUogwV-HhjcsbF3n0hx66hmvINWjCQ0EaVjKlH51X-QdJ1CJZZK7eWlyZb5w319Qg8JoS7Gk8Vu4t2eR/s1600/ppic_Intersport_Balaton_Maraton2013_21km_eletkepek_0018.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj42kzeCxqD2x3OwHu8_GXIkQBmHclt5IQdgOJVleifjMIE5hbu10Yaxv4HKdpAZUogwV-HhjcsbF3n0hx66hmvINWjCQ0EaVjKlH51X-QdJ1CJZZK7eWlyZb5w319Qg8JoS7Gk8Vu4t2eR/s320/ppic_Intersport_Balaton_Maraton2013_21km_eletkepek_0018.jpg" width="212" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Épp szerelem le a chipet</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Sétálunk a szálloda felé, egyszer csak utánam kiabálnak, hogy Timi! Andris az, ott van a családjával, most látom csak, hogy a pálya mellett többször látott Hajrá Apa! lepedő neki szólt :) Gratulálunk egymásnak. Hívom Ágit, azt kérdezi, te beértél...? Abszolút lemaradtak rólam :D Odajönnek ők is, aztán én elmegyek zuhanyozni, másra sem vágyom jobban, mint egy forró zuhanyra, de csak hideg víz és cicamosdás jut, az is valami, száraz ruha, egy fésülködés, egy forró tea... és battyogunk a parkoló felé. Félmaratont futottam!<br />
Délután megnézem: a hivatalos eredményem 2:13:15. Este pedig a DK csoportban élményt élményre halmozunk. Hát, akármennyire is a terep az én terepem, azért bizony ennek is megvan a hangulata és a helye az életemben! </div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com10tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-16297651247769212762013-10-31T08:00:00.000+01:002013-10-31T08:00:03.815+01:00A smaragd románca - titkos MKAL kendőteszt<div style="text-align: justify;">
MKAL, jaj de rég szerettem volna, ha ez a betűszó szerepel egy bejegyzésemben, rég akartam már ilyet kötni. Pláne tesztben, ez már a játékok netovábbja. MKAL azt jelenti, hogy mystery knit-along, titkos közös kötés. Ilyenkor nem látunk fotót a kész munkadarabról, és a mintát csak részletekben kapjuk meg, menet közben alakul, hogy milyen is lesz. Most július van, ez a bejegyzés csak valamikor októberben fog megjelenni, szóval én egyelőre jövő időben írom, hogy majd szeptemberben lesz egy ilyen játék, és most zajlik a minta tesztkötése. Mivel ravelryn nem nyithatok neki projektoldalt, nem tehetek fel képeket és nem jegyzetelhetem a haladást, ahogy szoktam - nehogy meglássák azok, akik nem tesztben, hanem élesben akarnak majd játszani - gondoltam, itt írom piszkozatban, aztán majd ha lement az egész, akkor közzéteszem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Június 26.</b> Elkezdtem a kendőt, gyönyörű, vibráló, magában színátmenetes smaragdszínű Barka Esti mese fonalból, Nina festette nekem. Gondban voltam a kötéspróbával, az Esti mesét eddig mindig vastagabb tűvel kötöttem, de most csak hármassal jött ki szépre, úgyhogy azzal álltam neki. Van egy A minta, aztán egy B, amit nekem háromszor kell ismételnem, mert a legnagyobb méretet kötöm. Az első B mintáig meglepően haladós, még aznap el is jutottam odáig.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Június 28.</b> A kendő kétféle színből lesz, ezt lehetett tudni előre, a test egy szín és a szegély egy másik. Ma megjött a szegélyhez rendelt fonalam, de nem vagyok elégedett vele. Szintén Esti meséből a Mágus színt választottam, de meglepett, hogy ez pontosan ugyanaz, mint az Ottocapi fonal Padlizsán színe, amiből már kötöttem, és most inkább valami újat akartam kipróbálni. Ez még önmagában nem lett volna baj, de ez a smaragd alapszín annyira izgalmas, hogy nem ér fel hozzá ez a szegélyszín, tehát nyakamba vettem az internetet, és kerestem mást. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Július 1.</b> A játékban az is jó, hogy ahányan vagyunk a tesztelős csoportban, mind megvárjuk, amíg mindenki elkészül egy-egy résszel, és csak utána mutogatunk fotókat. Most jött el az első fázisfotó ideje, az A és a B minták után:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUP-cvKEq63r8yzOGGjaZxzpgLihH_tki0PMFyVTjXwkz2YRLSuo_UKFX9QWlJBrXazsyE0ZiDrFcIzy9oZ554bP-QAujdQ4-3BcH4DcnzzTP10BplPlT0SClsT9CaE-5z9Q390q7_OiNO/s1600/DSCN4024-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUP-cvKEq63r8yzOGGjaZxzpgLihH_tki0PMFyVTjXwkz2YRLSuo_UKFX9QWlJBrXazsyE0ZiDrFcIzy9oZ554bP-QAujdQ4-3BcH4DcnzzTP10BplPlT0SClsT9CaE-5z9Q390q7_OiNO/s320/DSCN4024-001.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhROnyh5y1Q86nnSzoovzl-xEibY2vU9Bj7UqQvRcx0_NoFAnpwmW7yc7SPL-9VrgfqoQHGamW_Ql6sTCHPtBO3YgA1buOpdsiKCHe307wxqzQhTvVVU6l1hiPI52G-AdhQQtahyyWXLjk/s1600/DSCN4026.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhROnyh5y1Q86nnSzoovzl-xEibY2vU9Bj7UqQvRcx0_NoFAnpwmW7yc7SPL-9VrgfqoQHGamW_Ql6sTCHPtBO3YgA1buOpdsiKCHe307wxqzQhTvVVU6l1hiPI52G-AdhQQtahyyWXLjk/s320/DSCN4026.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Valamiért nem sikerült színhelyes fotót készítenem a teljes kendőről, de az alsó képen látszik a smaragd! Csavartas, csipkés minta, szerintem nagyon mozgalmas és látványos. Egyúttal megkaptuk a minta második részét is, nincs megállás :) Ja, és közben megtaláltam az ideális fonalat a szegélyhez. Ez is lila, de nem padlizsán, világosabb és magában átmenetes, méltó párja a smaragdnak. Természetesen Ninánál találtam :)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>Július 8</b>. (na jó, már 9-e hajnal volt pár perce :) ) elkészültem a C minta második ismétlésével. Jó nagy már a kendő, már 400 szem feletti, és még van D és E minta is, és csak aztán jön a szegély :)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9xByJtaO7n8D_9DjWisB7B_df3APwKuzX524J5tDmmreIa0bBsPtMw07rZhUEW0AupptnjftC7V2dVKphxP3uXcSaR5SApdGq6r7mNaD4mynEuESjQvioZ6XK1I6GYTrzfogTdd3QL5h9/s1600/DSCN4512.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9xByJtaO7n8D_9DjWisB7B_df3APwKuzX524J5tDmmreIa0bBsPtMw07rZhUEW0AupptnjftC7V2dVKphxP3uXcSaR5SApdGq6r7mNaD4mynEuESjQvioZ6XK1I6GYTrzfogTdd3QL5h9/s320/DSCN4512.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Már nem tudom kisimítani a tűn, ezért csak így részletekben fotózom :)<br />
<br />
<b>Július 11</b>. Tegnap késő este, a D minta 11. sorában elfogyott az első motring fonal :) Ez három gombóc Esti mesének felel meg. Tudom, hogy nagyon hosszúak a sorok, és a D minta hátralevő 11 sora, aztán az E minta 10 sora sok fonalat fog falni, de azért ezt biztató jelnek veszem arra nézve, hogy marad még ilyen szép zöldem.<br />
<br />
<b>Július 16</b>. A hétvégét Ancsáéknál töltöttük, egyáltalán nem kötöttem, és bár nagyon igyekeztem még előtte legalább a D mintát befejezni, az utolsó sor már kifogott rajtam, egyszerűen belealudtam. Kivárta a hétvégét, és tegnap este elkezdtem az E-t. Ma pedig megkaptuk a szegélymintát, alig várom, hogy elkezdhessem!<br />
<br />
<b>Július 24</b>. Hát, nem írtam fel, úgyhogy nem tudom pontosan megmondani, mikor lett kész az E és kezdtem el a szegélyt, bár a facebook csoportból visszakereshetném. Mindenesetre már túl vagyok az utolsó csavarásokon, a sorok hosszához képest meglepően gyorsan haladok, és már csak három sor és a leláncolás van vissza!<br />
Az E minta után: <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh23ldrsLU-W6Fnf9qiIUwvFuAMVIMGpFYUMg-WvggToFYDkY7DgNqtFHO_Fx4wd0okOtGEJA5I7MkX-PuZoT91SCD8-dvFl6fo7BMFkIiSnzjMcnV2H7W3XsLfvsztWqW5j0NbsCDTxoTh/s1600/DSCN4932.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh23ldrsLU-W6Fnf9qiIUwvFuAMVIMGpFYUMg-WvggToFYDkY7DgNqtFHO_Fx4wd0okOtGEJA5I7MkX-PuZoT91SCD8-dvFl6fo7BMFkIiSnzjMcnV2H7W3XsLfvsztWqW5j0NbsCDTxoTh/s320/DSCN4932.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN7laPkIhMldsqHcz4Z6cLkDQeeN2sPaqXn4TEV_qkY28ApCJzELWsWb67udUguWc-lSyX4fFV3nVG-Ekzn4qEM5HKr9udYgy1N8IFAnH5uRy5vGlvF6SiYB68umSiJVH_zfVJJmm4O35x/s1600/DSCN4933.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN7laPkIhMldsqHcz4Z6cLkDQeeN2sPaqXn4TEV_qkY28ApCJzELWsWb67udUguWc-lSyX4fFV3nVG-Ekzn4qEM5HKr9udYgy1N8IFAnH5uRy5vGlvF6SiYB68umSiJVH_zfVJJmm4O35x/s320/DSCN4933.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
És egy kép, ami tegnap készült, a mintából nem sok látszik rajta, de imádom, a fotót is meg a színkombinációt is. A virágot Regőtől kaptam :)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqHK6mYR_xzuQQbSFEjIdnuZfci6hC7JI7Rt5kKF1bFNfGdB0SJ-ZDyg6xuh4FQRBd_MvV5YjfgRz6P7eJ2GGaVxyP0aZvymN_q13MF7puwgFPQk-6PlBgOluur1Oc5SbhuPc8TQy0DAmy/s1600/DSCN5002.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqHK6mYR_xzuQQbSFEjIdnuZfci6hC7JI7Rt5kKF1bFNfGdB0SJ-ZDyg6xuh4FQRBd_MvV5YjfgRz6P7eJ2GGaVxyP0aZvymN_q13MF7puwgFPQk-6PlBgOluur1Oc5SbhuPc8TQy0DAmy/s320/DSCN5002.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
A kész kendő:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikJ6Yk8wYvVSs3SfiI3IL3VPAMbOfYWku3Ne_cuTINLS7Pjg3C075142Jbvm1VQ4ZzkRtyjo6YlB8uw7FzoWUmWZXZ_wXiIFciAyDObYu-kXNMiSd4sJONLsnfMfc8bNNU3SkgR3y5H89G/s1600/DSCN5074.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikJ6Yk8wYvVSs3SfiI3IL3VPAMbOfYWku3Ne_cuTINLS7Pjg3C075142Jbvm1VQ4ZzkRtyjo6YlB8uw7FzoWUmWZXZ_wXiIFciAyDObYu-kXNMiSd4sJONLsnfMfc8bNNU3SkgR3y5H89G/s320/DSCN5074.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh5njzdI4am-DSA-w5mqn8pfMhjsMea8g70gnGHuc2AWNERc33msqsp-YMDE0_R_WUbAoewRJZ_Fhh1zaNSp9j0XT0EWDwzh5UllD_wOsCJxf-AIdmhGXIyLDgrjTTDKpP_-q2q8mNZnP5/s1600/DSCN5155-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="230" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh5njzdI4am-DSA-w5mqn8pfMhjsMea8g70gnGHuc2AWNERc33msqsp-YMDE0_R_WUbAoewRJZ_Fhh1zaNSp9j0XT0EWDwzh5UllD_wOsCJxf-AIdmhGXIyLDgrjTTDKpP_-q2q8mNZnP5/s320/DSCN5155-001.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn6UfDI7FVto_5Jq2Aaof35xKs2ZipkvRstIGdGh9grESuGhb1WmxfcqNn0PP5OzVufsN4srgyXuOmT1d3yrl7lOUqziMpFca5VLKDvdoVWcQpQjFRjejzTzQmHSB6T5_Wsx931hIhwulM/s1600/DSCN5159.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn6UfDI7FVto_5Jq2Aaof35xKs2ZipkvRstIGdGh9grESuGhb1WmxfcqNn0PP5OzVufsN4srgyXuOmT1d3yrl7lOUqziMpFca5VLKDvdoVWcQpQjFRjejzTzQmHSB6T5_Wsx931hIhwulM/s320/DSCN5159.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Ruhámat-frizurámat stb. nem ér nézni, családi medencézés után fotóztunk :) <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKvzrG2R4StAM9mZl-aHV0jTkw7m-olJSE1ZpsbzeSc6Q93Wcnovt0LNahhMSV4-b_5NGzuNuqyPymT5RtX244nKtflAj_QZm82PzXQ202ITs4TL-Y6YLsjWjYRmuZkSxb2s6CA68aRRDf/s1600/DSCN5166-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="195" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKvzrG2R4StAM9mZl-aHV0jTkw7m-olJSE1ZpsbzeSc6Q93Wcnovt0LNahhMSV4-b_5NGzuNuqyPymT5RtX244nKtflAj_QZm82PzXQ202ITs4TL-Y6YLsjWjYRmuZkSxb2s6CA68aRRDf/s320/DSCN5166-001.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsigNQOxFQLwkHf9zcP-sTzp-I68RxmZqBQRjzy8fLGw9wye94hM5qG1pQgqCGsxsYY9pVEeQWH5iGmjJwxYxa0mKmk2D_2GZd8ni7d-Ui6MhufgFTCrlG8sMXBhtrDTqOqptC4uNwDj6w/s1600/DSCN5168-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="283" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsigNQOxFQLwkHf9zcP-sTzp-I68RxmZqBQRjzy8fLGw9wye94hM5qG1pQgqCGsxsYY9pVEeQWH5iGmjJwxYxa0mKmk2D_2GZd8ni7d-Ui6MhufgFTCrlG8sMXBhtrDTqOqptC4uNwDj6w/s320/DSCN5168-001.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwzHvxUAO6ZAgee4rTKgoaE2zI-8xAmNIu1OihOBw11TIS8RJluOf23hQN2Gx5pNzPRxILB9_uCdIQXlaEVkQCoHBnA7o5CufuDBteEkYN55sy5IojQzgI9-jPly6c3kiuknpxbdWIShSw/s1600/DSCN5169-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwzHvxUAO6ZAgee4rTKgoaE2zI-8xAmNIu1OihOBw11TIS8RJluOf23hQN2Gx5pNzPRxILB9_uCdIQXlaEVkQCoHBnA7o5CufuDBteEkYN55sy5IojQzgI9-jPly6c3kiuknpxbdWIShSw/s320/DSCN5169-001.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1SWblOo6hWM_DILG497HNDc82694yplYEPXe1moNDSKw8FemHDXYc0CV7XWrYAZl-OitBPVszysUg6O0v3ZkvJBlZXTfahSdYcijfAA-zilmfx6au8lt9rm-6pjPn2h3LzYzop_qWTzCQ/s1600/DSCN5171-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1SWblOo6hWM_DILG497HNDc82694yplYEPXe1moNDSKw8FemHDXYc0CV7XWrYAZl-OitBPVszysUg6O0v3ZkvJBlZXTfahSdYcijfAA-zilmfx6au8lt9rm-6pjPn2h3LzYzop_qWTzCQ/s320/DSCN5171-001.jpg" width="319" /></a></div>
<br />
Amint a képeken is látszik, hatalmas a kendő (ja, még le is kéne mérnem...) imádom, gyönyörű, puha, meleg, beburkolózós, feldobnak a színei, rendszeresen hordom és nagyon szeretem. Nagyon jó választás volt :)<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;">Lemon Thyme (<a href="http://www.ravelry.com/patterns/library/lemon-thyme-mkal">minta</a>: Kutas-Keresztes Ági)</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;">Fonalak: Emerald Rain (Barka Fecske / Esti mese, kézzel festve by <a href="http://betweencrosses-sale.blogspot.hu/2013/06/yarns-by-ninaninocska.html">Nina Ninocska</a>) 185 g / 625 m a testhez és Sweet Damson (Daytime Sport szintén Nina által festve, 135 g / 417 m a szegélyhez. </span></div>
</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-33450934215839334492013-10-24T15:01:00.002+02:002013-10-24T15:02:31.375+02:00Marci<div style="text-align: justify;">
Tíz és fél éves, és főállású kiskamasz. A végletek embere, hol simulékony és kedves, hol annyira vidám, hogy csak úgy pörög, de egy pillanat alatt képes mélységes kétségbeesésbe zuhanni, és úgy sír, mint egy kisbaba. Általában nagyon büszke vagyok rá, és azt hiszem, minden rendben, aztán időnként derült égből villámcsapásként hatalmasat csalódok.</div>
<div style="text-align: justify;">
Sokkal jobban kell figyelnem rá, hogy kész van-e az összes leckéje és bepakolt-e mindent a táskájába, mert ilyen kis hanyagságok miatt hozott már egyest. Pedig azt hittem, négy év munkája most beérik, és ügyes, önálló ötödikes nagyfiam lesz, akinek ezek már nem okoznak gondot. És persze ügyes és önálló, mert egyedül buszozik a városba, most már nemcsak zeneiskolába, hanem kézilabdára is, és eddig még mindent megoldott. Csak egy kicsit szétszórt... (azt hiszem, láttunk már ilyet olyan huszonéve...)</div>
<div style="text-align: justify;">
A memóriája nagyon jó, könnyen tanul olyan tantárgyakat, amiket csak meg kell jegyezni, de a logikus gondolkodás nem az erőssége. A mindennapi életben sem, amikor valamit végig kellene gondolni, a végére járnni, de például a matematikában sem. A múltkor kifejezetten megijedtem, hogy ötödikben nem érti az osztás alapjait, és ez minden évben előjött, mióta tanulták. Újra és újra azt hittem, sok gyakorlással helyrehoztuk, már ért mindent, aztán amikor megint ráépülő tananyag jön, megint azt látom, hogy nem tudja. Tervezem elvinni egy matektanárhoz, szerintem kis segítséggel könnyen ráérezne.</div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon ügyesen zenél, én nem értek hozzá, de jó hallgatni, és szerepel is iskolai ünnepségen, falusi ünnepségen. Kedden klarinétozott az október 23-i ünnepen délelőtt az iskola, délelőtt az egész falu, sőt távolabbról érkezett vendégek előtt is.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAbjBoWPLNpau15SPVoEXWQAf_vEjuWF8FMyNt7Hh2zbOejcRF5GnSBILbPdNQhBbys4_iXfiMhXSmyjrQ_g2txMXkKIqrrmzXcVkdlkJOqZzErz41m3v-6IAuII93YGkjerfJRrGHysah/s1600/DSCN7131.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAbjBoWPLNpau15SPVoEXWQAf_vEjuWF8FMyNt7Hh2zbOejcRF5GnSBILbPdNQhBbys4_iXfiMhXSmyjrQ_g2txMXkKIqrrmzXcVkdlkJOqZzErz41m3v-6IAuII93YGkjerfJRrGHysah/s320/DSCN7131.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Általában megy a veszekedés itthon a rendrakáson, a kamaszos "mit hol dobtam el" viselkedésmódon. Sokszor eldurran az agyam estére, mire mindent ezredszer mondok el, és olyankor nehéz arra koncentrálni, hogy máskor meg milyen ügyes. Mert például a múlt hétvégén megjött a fánk, és Marci az egész délelőttöt azzal töltötte, hogy segített Péternek betárolni, igazán keményen dolgozott. Máskor diót szedett, levelet söpört.</div>
<div style="text-align: justify;">
A kedvenc időtöltése, mióta újrakezdődött a tanév, a a barátaival való időtöltés. Bicikliznek, tekeregnek a falu körül, bunkereket építenek és fedeznek fel. Ezzel összefüggésben tegnap fordult elő először, hogy indultunk kirándulni, és ő azt mondta, inkább itthon maradna, mert ha velünk jön, akkor nem tud találkozni a barátaival. Ez is eljött... Megengedtük neki, azzal a feltétellel, hogy maga után rendet rak, mielőtt elmegy, és az összegereblyézett levelet a fa alól elszállítja a tűzrakóhelyhez. És ha nem vagyunk itthon, Marika néni a főnök. Kicsit néha aggódtam a délután folyamán, de mire hazaértünk, már ő is itthon volt, pontosan hazaért fél hétre, ahogy mondta, a levelek elszállítva, a dolgai rendben. Ilyenkor meg azt érzem, talán beérik a gyümölcs...</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-56159557119400758452013-10-24T14:29:00.003+02:002013-10-24T15:04:46.700+02:00Regő<div style="text-align: justify;">
Két hónappal múlt négyéves, és rajzol! De még hogy, én csak bámulok. Nekem ez az első, Marci soha nem rajzolt - és most nem a gyerekek hasonlítgatásáról van szó, sosem gondoltam azt, hogy egyformán ügyesnek kell lenniük mindenben, semmi gondom nem volt azzal, hogy Marci nem rajzolt. Ezzel együtt olyan jó, hogy Regő felkel, és kitalál, lerajzolja, nekem rajzolja le, vagy épp apának vagy a mamának, hozza büszkén, és tesszük a hűtőre. Akárhogy is, egy álmom valósult meg azzal, hogy végre gyerekrajzok díszítik a hűtőszekrényemet - és már el se férnek. Tájképeket rajzol, állatokat - tevét, elefántot, zebrát, lovat - szivárványt, egyszer rajzolt egy fürdőkádat, egyszer meg Csongort és saját magát is lerajzolta, ahogy az ágyukban fekszenek, ez az első emberábrázolása - kerek fej, nagy pocak, pálcika kezek-lábak. Van, hogy szép színeset rajzol, van, hogy kiválaszt egy színt és mindent azzal, legjobban a filctollat szereti. </div>
<div style="text-align: justify;">
Ez az egyik legszebb rajza szerintem:</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMjGtB2cEAfwp70FEvMf9Xv1Jz4o3nLoBxdX2TQu3Peni8In0Urhp2WjHQ1QolbH43SATAEZnSayU8qsuQ35AkvzleG_p4-CiiUP_UXcD0ndq0IyzCpeDmpjiDGi5ilYNiLZAliTI6tpfB/s1600/DSCN6954.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMjGtB2cEAfwp70FEvMf9Xv1Jz4o3nLoBxdX2TQu3Peni8In0Urhp2WjHQ1QolbH43SATAEZnSayU8qsuQ35AkvzleG_p4-CiiUP_UXcD0ndq0IyzCpeDmpjiDGi5ilYNiLZAliTI6tpfB/s320/DSCN6954.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Ma reggel meg tengert rajzolt, a tengerből fák nőttek ki ágakkal, a fán odú, az odúban lakik egy mókus :) Ilyenek vannak a kis fejében.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezen kívül a duploépítésben alakult ki még nagy fantáziája, ötletes tornyokat, lépcsőket, csúszdákat, bonyolult épületeket épít kerítésekkel, fákkal. Meg versenyautókat, szállítójárműveket, állatkertet, kutyaházat, de nem ám valami kulipintyót, hanem valódi kutyapalotát, fel- és lejáratokkal, etetőhellyel, kerttel és mindennel, ami csak egy duplokutyának kellhet. Most épp egy ilyen épül itt mellettem a padlón, nagyon élvezem figyelni :)</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-32416531555180421972013-10-24T14:14:00.001+02:002013-10-24T14:14:42.680+02:00Csongor<div style="text-align: justify;">
22 hónapos, nem tudom, mekkora, majd megmérjük. Megtanult motorozni pár napja, már csak a sebességen kell kicsit javítania - aztán majd győzzem utolérni :) Imádja az autókat és mindenféle járművet, szerintem ő az a kisfiú, aki háromévesen már kívülről fogja fújni az autómárkákat. De odavan a munkagépekért, traktorokért, kukásautóért, buszokért is. Játszani is ezekkel szeret a legjobban, azonkívül labdával, lufival, ráülős autóval (ex-bébitaxi), kockákból épít, próbál a duplóból is. Szeret képeskönyvet nézegetni, és most már azt is szereti, ha én mesélek neki. Sokszor játszik párnákkal, takarókkal, megágyaz magának, lefekszik, mondja, hogy tente, eljátssza, hogy alszik vagy pihen. Vagy épp elevenében van és ugrál a párnán, birkózik vele, gyűri.</div>
<div style="text-align: justify;">
Egyre jobban beszél, most már ritka a halandzsa és kifejezetten sok az értelmes beszéd, szó, rövid mondat. A leghosszabb mondata az volt, hogy "Mama, ég a lámpa!" de ragoz is, igyekszik mindent megérteni, és annál még sokkal többet megért.</div>
<div style="text-align: justify;">
Szereti, ha énekelek neki, de nem mindegy, hogy mit. Ezzel szoktam pelenkázás közben nyugalomra bírni, és ha épp akkor nem tetsző dalt választok, heves fejrázás következik, meg menekülés az öltöztetés, pelenkázás elől, és muszáj valami szimpatikusabbat keresnem a repertoáromból. Ő is énekel már, számomra legalábbis felismerhetően: a Hinta-palintát, az A part alatt címűt, a Lóg a lábát. A második sorukig még nem jutott el... :)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggBXxsYHfdVEFZN7HhAezA_PM1DyEinGJedkLfw1SyXKotz8B31mOpApKlif_NbWG3Ri5Dst7im2MmCT-JA8-ylUwFAdCf8Df91krwI33s_xGYZLcBnJ_NjKKiIQnlrdScdLQRRcrOIfw3/s1600/DSCN7122.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggBXxsYHfdVEFZN7HhAezA_PM1DyEinGJedkLfw1SyXKotz8B31mOpApKlif_NbWG3Ri5Dst7im2MmCT-JA8-ylUwFAdCf8Df91krwI33s_xGYZLcBnJ_NjKKiIQnlrdScdLQRRcrOIfw3/s320/DSCN7122.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Apránként alakul a szobatisztasághoz vezető út: már szól, hogy "kakis", olyan is volt, hogy "pisis", és tegnap reggel pizsamában mászott a vécére, hogy ő pisil. Gyorsan levetkőztettem, gőzöm sincs, hogy tényleg került-e valami a vécébe, de nem is ez a lényeg.</div>
<div style="text-align: justify;">
Az étvágya nem nagy, keveset eszik, de sokfélét, Regőhöz képest mindig csodálkozom rajta. Szereti a zöldséget, a gyümölcsöt, a boltban nem a kekszet veszi le a polcról, hanem a banánt. Azért persze a kekszet sem veti meg. Kifejezetten szereti a leveseket, a borsóleves-mákos tészta ebéd után visszaadja a tésztás tányért, és mutat a leveses fazék felé, hogy "ebéd".</div>
<div style="text-align: justify;">
Szopizik még az alvásokhoz biztosan, plusz néhányszor, csak hogy egzakt számokat mondjak. A cumi is megvan, most már kordában tartva: alváshoz jár, vagy ha baleset történik és nagy a sírás, vagy amikor a délelőtt-délután végén már nagyon fáradt. De cumival a szájban nem játszik, nem megyünk így utcára, autóban is csak alváshoz kapja már. Igyekszem úgy kezelni, ahogy az ujjszopós nagyobbik fiaim kezelték az ujjukat.</div>
<div style="text-align: justify;">
Van dac is, hiszti is, sajnos sokszor úgy fejezi ki a dühét, hogy letérdel, és a földbe ütögeti a fejét, vagy ha rám mérges, akkor nekem jön, és a combomnak üti. Remélem, ez elmúlik nála... Nem nehezen kezelhető egyébként, vagy csak én veszem már könnyedebben a harmadik dackorszakot? Biztosan lesz még ilyenebb is kétéves kor után.</div>
<div style="text-align: justify;">
Az alvása nem rossz, van egy-egy átaludt éjszaka, egy-egy egyébredéses, most a legutóbbiak épp nehezebbek voltak, gondolom, a betegség miatt. De látszik, hogy tartunk a felnőttbarát alvás felé. Amióta pedig megkezdődött az iskola, és ha van hajnali visszaalvás, az is legfeljebb fél hétig tart, azóta hosszabb a délutáni alvása, van, hogy három óra is. Most is ezt használom ki épp :)</div>
<div style="text-align: justify;">
Fenntartom, hogy ő az én jutalombabám, és így, hogy lassan kinő a babakorból, ez már szerintem így is marad :)</div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1122695176950407007.post-47418249989999033702013-10-21T22:08:00.000+02:002013-10-21T23:17:57.516+02:00Sukoró messze van<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: x-small;">(Ez nem terepfutás, ezért írom ide. Alapvetően az volt a célom a terepfutós bloggal, hogy oda írom majd az összes terepedzést, mert az mind élmény, meg a versenyeket. Ide meg azt, ami úgy általában a futásban nagy eredmény, vagy egy-egy aszfaltversenyt, vagy ami egyben családi kirándulás is. Ha ez így zagyva lesz, akkor majd meglátom, mi lesz :) )</span></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Tegnap elfutottam Úrhidáról Sukoróra. 28.19 km - ezt így pontosan csak utólag tudtam meg, úgy indultam neki, hogy bő 25 km lesz, odaérve meg 27-nek tippeltem. Az előzmény az, hogy engem olyan fából faragtak, hogy ha készülök valamilyen versenyre, eseményre, mérföldkőre, azt muszáj előtte versenyen kívül is teljesítenem, hogy ezzel csökkentsem az izgalmi faktort: tudjam, hogy meg tudom csinálni. Most a Balaton Maraton félmaratoni távjára készülök, úgyhogy addig terveztem - és még tervezek is - futni pár félmaratoni távot, vagy kicsit többet. Már rajzoltam egy útvonalat Abára, de annak egy része ismeretlen, be kellett volna járnunk először autóval vagy biciklivel, és az most nem fért bele. Péter ötlete volt, hogy fussak el Pákozdra, az kb. 25 km, és végig ismerős az útvonal. Kinéztem a pákozdi emlékművet, másodlagos célnak ott volt még a Gémeskút étterem, tudtam, melyik a pont, ahol el kell döntenem, hogy az egyikre vagy a másikra futok be. Megpakoltam a futós övemet vízzel, mandulás szelettel, gyümölcszselével, csokival, szőlőcukorral, sajnos sós dolog nem volt nálam, így előtte jól megsózott gyerekadag rántott húst és sült krumplit ettem, és reménykedtem, hogy nem futok ki a sótartalékból, illetve tudtam, hogy át fogok futni Fehérváron, és szinte bárhol vehetek majd egy zacskó ropit.</div>
<div style="text-align: justify;">
Délután kettőkor indultam, hát az eleje szenvedős volt. Mosolyogtam magamon, mert elvitt a rutin: kezdetnek lefutottam a szokásos bemelegítő körömet, ami 1420 m, pedig ez nem volt beleszámolva, és nem is volt szükséges, hiszen bőven ráértem volna az útvonal során bemelegedni, de sebaj.</div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon meleg volt, szidtam is eleget. Sok-sok vizet ittam, az utóbbi hosszabb utaimon sosem fogyott ennyi. Amíg ittam, sétáltam is pár lépést mindig. A hosszú ujjú technikai felsőm volt rajtam, és a láthatósági mellényem, öt-hat kilométernél már nagyon éreztem, hogy ez sok lesz, úgyhogy a pentelei erdőnél a kerékpárútra kiérve le is vettem a mellényt, és az öv köré gyűrtem. A sapkával is bajlódtam: úgy gondoltam, szükség lesz rá a nap és a szél miatt, de amikor égett alatta az arcom, azt gondoltam, leveszem egy kicsit, megszellőztetem a fejem - akkor a frissen mosott hajamat fújta mindenfelé a szél, képtelen volt megállni a fülem mögött, plusz rögtön éreztem is, hogy forrón süti a nap a fejemet. Sapka vissza, valamit valamiért...</div>
<div style="text-align: justify;">
Megváltás volt beérni Fehérvárra, a hosszúnak tűnő országút melletti futásról járdákra váltani. Tök jó érzés, olyan nagy dolognak tűnik így visszamenőleg, hogy átszeltem Fehérvárt keresztben... :) Jó volt benne, hogy a városi utcák rövidebb szakaszok, jól lehet érzékelni, hogy milyen messze eljutottam már. De azért, ha egyszer maratont szerveznék Fehérvárra, nem pont ezen az útvonalon vinne, az is biztos :) Volt némi lakótelep, Spar háta mögött, aztán kertesházas övezet, aztán négysávos, aztán vasúti híd alatt át, aztán megint lakótelep, vasútállomás, aztán kellemes lakótelepes sétálós, sok család volt kint játszótereken, görkorizni tanították a gyerekeket és hasonlók.</div>
<div style="text-align: justify;">
Már egy ideje nézegettem, hol tudnék majd kulacsot tölteni, mert lassan el fog fogyni a vizem. Szerencsére sok kocsma, kisbolt és hasonló nyitva volt, végül az Erzsébet utcai <a href="http://www.viniczaicukraszda.com/">Viniczai cukrászdá</a>ba tértem be, ahol szívesen és ingyen kaptam vizet, hálás vagyok nekik érte. Irány tovább, kerültem a kórházat, és végül kiértem a Budai útra. Innentől aztán kerékpárúton és járdán, később országút szélén már csak egyenesen kell futni Pákozdig.</div>
<div style="text-align: justify;">
Itt, a Budaira kiérve számolgattam, hogy hány kilométerre is lehetek, itt futottam pont 100 perce, ha tartom a kitűzött tempót, akkor 14 kilométernél kéne tartanom. Ezt csak utólag, otthon tudtam megnézni, egészen pontosan számoltam akkor! Szóval félútig tartottam a nagyjából hétperces kilométereket. </div>
<div style="text-align: justify;">
A Budai út jó hosszú, sok idő és három-négy kilométer kellett hozzá, hogy kiérjek a városból. Ekkor jöttem rá újra, hogy az én terepem a terep :) nem is vettem észre, hogy frusztrál a város, csak azt, hogy mennyire megkönnyebbültem, hogy felszabadult a lelkem, amikor kitágult a tér, dombokat és őszi színeket láttam magam körül, és közeledtem a Velencei-hegységhez. Kell már nekem az az új telefon, annyit tudtam volna fényképezni... A legkellemesebb, legkönnyebb szakasz jött el Kisfalud és Pákozd között, már 19 kilométer után, emelkedőn, magam is meglepődtem, milyen könnyedén futok. Kerékpárúton, gyönyörű hegyek és erdők felé, már nem olyan melegben, mögöttem a lassan óaranyba váltó fényű Nappal... </div>
<div style="text-align: justify;">
Még valahol Fehérváron eldöntöttem, hogy nem az emlékműhöz, hanem a másodlagos célponthoz, a <a href="http://www.gemeskut.com/">Gémeskút étterem</a>hez megyek. Ugyanis ha odaérek az emlékműhöz, akkor mi van...? Se egy mosdó, se egy vécé, bár a látogatóközpontban van, de ki tudja, október vége felé közeledve, vasárnap naplementekor nyitva lesz-e... Ennivalót venni pedig biztos nem lehet. Az étteremben meg megmosakodhatok, és ihatok egy hideg sört, sőt akár ehetek egy tartalmas levest. Onnantól az egyik, ami éltetett, az volt, hogy milyen leves legyen :)</div>
<div style="text-align: justify;">
Szóval Pákozdon teljesen keresztül kellett futni, autós emlékeimből nem is rémlett pontosan, hogy milyen messze is van az emlékműhöz vezető bekötőút, ahol ugye akkor én nem kanyarodom be. A bicikliút sajnos Pákozd után lekanyarodik az országútról, nem merek vele menni, mert szerintem nem arra megy tovább, amerre nekem kell, úgyhogy az út további részét útpadkán teszem meg. A dombok még mindig gyönyörűek, már látom Sukoró házait, és lassan már kezdem azt gondolni, hogy azért jöhetne az az étterem... Kinézek egy épületet Sukoró szélén, de az nem az, itt majdnem elsírom magam, hogy hol van már....? Kicsit csüggeszt, hogy hát ez nem is Pákozdon van! Furcsa, mert tudtam, hogy már az emlékműhöz is túl kell menni a falun, és azt is, hogy az étterem a bekötőút után van, és mégis nehezemre esett látni, hogy még ez sem az és ez sem az.</div>
<div style="text-align: justify;">
És akkor dudálva elhúzott mellettem a Sukoróra vezető úton a családom :) Új erőt adtak, hát még, hogy megálltak Sukoró első fájánál, és mutatták, hogy merre menjek, le az országútról. Péter szerint még két-három kilométer az étterem. Innen már tényleg a jóakarat is bevisz, futok a sukorói járdán, és tudom, hogy mindjárt ott vagyok. Végtelenül fáradt vagyok, de mégis, annyira fejben dől el minden... Azt érzem, hogy ha kéne, ha kiderülne, hogy az éttermet hirtelen arrébb építették két kilométerrel, én elfutnék odáig is. Menne. Szenvednék, de ha eddig eljöttem, hát elmennék addig is. </div>
<div style="text-align: justify;">
De szerencsére nem kell :) Ott van végre az étterem, a fiúk a parkolóban várnak, Regő elémszalad és én megérkezem... Boldogan és Péter szerint ibolyaillatúan. Hát, biztos... :) Mindenképpen ennem-innom kell valamit, majdnem négy kulacs vizem elfogyott, a magammal vitt energiatartalékokból csak egy szem szőlőcukor, egy kocka csoki, egy gyümölcszselé. Megmosdom, Csongorral bemegyünk az étterembe, Péter és Regő a játszótérre, és hát végül úgy sikerül, hogy a sör mellé komplett vacsorát rendelek. Sietősen megesszük, és hazafelé csak azon csodálkozom, milyen marha messze van Sukoró Úrhidától, még autópályán is.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDrmbryd38dvfnNMGGqkojeVUcH1h9T7MNpO7uob-jvGjbi4mzmKIlGdVqjelt53LIGFY6cg5XUuoLnI7q-PClNU-L9oVENaTNNVgx3ZrZHmDlgE9JAhmVVNSJJn0e1KgsoXZBp0WwMQ9x/s1600/%C3%9Arhida-Sukor%C3%B3+2013.10.20..jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDrmbryd38dvfnNMGGqkojeVUcH1h9T7MNpO7uob-jvGjbi4mzmKIlGdVqjelt53LIGFY6cg5XUuoLnI7q-PClNU-L9oVENaTNNVgx3ZrZHmDlgE9JAhmVVNSJJn0e1KgsoXZBp0WwMQ9x/s320/%C3%9Arhida-Sukor%C3%B3+2013.10.20..jpg" width="320" /></a></div>
Timihttp://www.blogger.com/profile/00960243243861386199noreply@blogger.com2