Téli sapkák, sálak

Még mindig pótlás: mindenkinek kötöttem sapkát és sálat a télre, már hordják is, úgyhogy fényképem csak ez az egy van arról, amikor Marci felpróbálta a sajátját:

Önmagában az is csoda, hogy Marci elfogadott valamit, amit én kötöttem, sőt hordja is :) Ez a fonal nagyon vastag és pihepuha, zseníliaszerű, és olyan vastag, hogy 8-as tűvel kötöttem és a sapka összevarrását meg az elvarrásokat az ujjaimmal, tű nélkül csináltam. Négy gombóc kék és négy gombóc zöld színátmenetes Chicago-t vettem a fonalam.hu-ról azzal, hogy a kékből Csongornak, a zöldből Regőnek lesz sapka és sál, Marci úgyse hordaná. De ahogy Csongoré készült, úgy láttam, sokkal kiadósabb, nem lesz szükség a négy gombolyagra. Marci meg nézegette, tetszett neki a színátmenet, a puhaság, ráadásul ez a zöld kicsit mintha terepszínű lenne... úgyhogy végül neki kötöttem a zöldből, Csongornak a kékből, Regőnek pedig kék lett zöld csíkokkal és a sál két végén is zölddel. Így fogyott el a nyolc gombolyag, illetve a kicsiknek még megkötő is készült a sapkára, és maradt egy kevés kék, amivel most Marci játszik :) Jó melegek, úgyhogy jöhet a tél!

Ja, mivel rögtön hordásba kerültek, nemcsak, hogy nem fotóztam, de nem is mértem. A nyolc gombolyag 400 gramm volt, a maradék nem számottevő :)

Lusta szett Csongornak

Az utóbbi időben (nagyjából mióta a kötős-horgolós csoport újabb és újabb izgalmas kihívások elé állít) teljesen elfajzottam, és már nem elég az, hogy kötök valamit, aztán szépen befejezem és örülök neki. Nem, egyszerre több mindennek kell kötőtűn lennie, mert amikor épp megunom az egyikben a hosszú sorokat vagy az egyszerű mintát, vagy épp nem inspirál, akkor is kell, hogy köthessek mást. Ez azért is jó, mert így rövid időn belül több dolgot fejezek be, és így olyan, mintha hű de gyorsan elkészülnék egy újabb darabbal, pedig nem, most lebuktattam magam :)

Az elmúlt hetekben ez a szett készült Csongornak a csipkekendő-csereberés lila kendő csipkéinek kipihenésére, kardigán, sapka és sál:

A kardigán nagyon érdekes szabásminta alapján készült, először meg kellett kötni a két elejét és fél-fél ujját, aztán felszedni a nyakkivágás hátsó szemeit és megkötni a másik fél-fél ujját és a hátát, így nézett ki:

Ezt aztán a vállvonalban félbe kell hajtani és összevarrni, így többet kell varrni, mint a teljesen egyben készülő kardigánoknál, de mégis kevesebbet, mint ha külön két eleje, háta, két ujja lett volna.

Először csak a kardigán volt a terv, aztán már annyira el akartam fogyasztani ezt a fonalat, hogy kinéztem hozzá egy sálat is. Ez a minta már korábban is tetszett, de nem találtam róla leírást, magamtól meg nem értettem, hogy készül, itt viszont jól le van írva, és tényleg egyszerű, de nagyszerű, könnyű elkészíteni, mégis látványos és szerintem elegáns, mint egy kis nyakkendő. 

 

A kardigán leírása az Egyszerű kötött holmik kicsiknek c. könyvből való, és amikor a sál után még mindig nem fogyott el a fonal, kiválasztottam ugyanabból a könyvből egy sapkát is. A fazonja perui sapka: elöl-hátul egy egyenes kör, mint egy kis papsapka, hosszú fülekkel. Következésképp nem sokat véd, úgyhogy a homlokára készült egy kis betoldás ugyanabból a kék fonalból, amiből a kardigán gallérja is - mert a nagy igyekezetben persze addigra elfogyott a fonal. Nem baj, szerintem jól állnak neki a betoldások. Ebből kötöttem megkötőt is a sapkára, szintén ugyanebben a könyvben nagyon jó kis leírást találtam ilyen vastag madzag készítésére.

A fonal egyébként a Kisautó nevű a vateráról, Ágitól, a kék pedig valami maradék, talán a Müllerből, már nem is emlékszem rá, mikor, honnan szereztem. 311 gramm, végre valamit megint hozzáadhatok a fonalfalós haladásomhoz - ott ugyanis nagyon elmaradtam, elcsábítottak a szebbnél szebb új fonalaim :) A minta pedig szinte mindenhol csak lustakötés.

Szerintem jól áll Csongornak a szett, aranyos benne, remélem, jól ki is tudjuk használni.

Sorsoltunk!

Tegnap Marci hathatós segítségével kisorsoltuk a fonalimpiás sál nyertesét. Íme a képes dokumentáció:

A nevek cetliken

Stílszerűen a Fonalfalón nyert horgolt dobozkámból húztunk

Csukott szemmel...

Ezt húztam, de még nem mutatom meg!

And the winner is... Lina!

Lina, sok szeretettel gratulálok, remélem, örömmel fogod viselni a sálat :) Írj egy privit vagy egy e-mailt, és egyeztetünk :)

A többieknek is nagyon köszönöm a részvételt és az olvasást, lesz még játék, nagyon inspirál, hogy ennek a mostaninak ilyen sikere volt :)

Duplán hullámos sál és az új fonalak

Készen van a fonalimpiás sál :) Igaz ugyan, hogy az olimpiának vége, de legalább a paralimpia még nem kezdődött el...

Eredetileg kétméteresre terveztem. Aztán amikor három gombolyag már benne volt, olyan hosszúnak tűnt, meg bevallom, egy kicsit untam is már a mintát, hogy be akartam fejezni. Aztán csak nekiduráltam magam, és a negyedik gombolyagot sokkal gyorsabban kötöttem bele, mint az előzőt. Hétfő éjjel, illetve inkább már kedd hajnalban lett kész, tegnap blokkoltam.

Előzetes becslések alapján úgy számoltam, valamivel 180 centi felett lesz négy gombolyagból. Aha... Úgy blokkoltam tegnap, hogy a kétméteres matracon kénytelen voltam visszahajtani a végét, mert nem fért el. Gyorsan le is mérem: pontosan 201 centi blokkolás után lazán mérve, a szélessége 40 centi, a súlya pedig 208 gramm. Logikus: négy gombolyag, plusz a nyolc gramm az ötödikből, az utolsó mintaegység befejezéséhez. 

És akkor íme a fotók:

Blokkolódik...

Minta közelről

Színek még közelebbről

Az esése

Vállfán

Azért a korábbi képen nem látszott, hogy ez lesz belőle :) És hogy miért duplán hullámos? Az egyik hullámot a csipkeminta adja. És mivel a fonal szakaszosan festett, a színek is csíkmintát adnak ki, de a függőleges hullámok hol össze-, hol széthúzzák őket, így lett duplán hullámos. Itt lehet megnyerni!

És amit még mutatni akartam, ha már fonalak és fényképek:

Ezt kaptam a szülinapomra anyuéktól, olyan szervezésben, hogy kiderítették a fonalam.hu-s lányok és Ercsu segítségével, hogy minek örülnék, aztán Ercsu bevitte Pécsre a nővéremnek, és ő hozta el Ságvárra. A kiderítés meg úgy zajlott, hogy Fonalam.hu Bettyvel leveleztünk az előző rendelésem kapcsán, mutattam neki egy kardigánmintát, hogy olyat szeretnék Regőnek az egyik fonalukból. Ő a Soft Springet ajánlotta, és kifaggatott, hogy milyen színekből szeretném...? Micsoda véletlen, pont barnás Soft Springek érkeztek a dobozban :) Az egy gombóc kéket meg már a lányoktól kaptam hozzá ajándékba, mert az összes nyereményjátékukon azt akarom megnyerni :) Egészen meghatott a dolog, ezúton is köszönöm!

És még egy elmaradt pulcsi...

... aztán azt hiszem, több elmaradásom nincs :)

A múlt héten, szinte pillanatok alatt - mindenestül mondjuk három nap - kötöttem ezt a vastag, meleg pulcsit Regőnek. A fonal neve Játszótér, szerintem nagyon találó :) szokás szerint Ágitól. Ez is 50% gyapjú, 50% akril, de egyáltalán nem szúrós, olyan selymes, mint a zsenília. Nagyon vastag, 5-ös tűvel kötöttem, így jó szoros lett, kicsit talán még merev is, viszont tényleg jó vastag, igazán meleg téli pulcsi.

Ezt most nem leírás alapján kötöttem, hanem Regő egy meglévő, 92-es pulcsijához mértem, lassan talán belejövök az egyszerűbb darabok leírás nélküli kötésébe is. Egyszerű simakötés, így érvényesül legjobban a színe, a fonal mintája. A szegélyek dupla patentkötéssel készültek.

Ez most nem megy a  fonalfalóba, a szeptemberi kezdés után vettem a fonalat, de nem bírtam neki ellenállni :) Jó nagy haladás lenne pedig, meg is lepett: azt hittem, a 64 deka fonalamból akár két ilyen kis pulcsi is kijön. Ehhez képest a súlya, a vastagsága miatt csak egy gombolyag és egy pici maradék maradt, annyi, amiből gyorsan megkötöttem még a pulcsi fölött látható kis sálat. Ezt már 8-as tűvel, hogy lazább legyen, és kiadósabb ez a kis maradék fonal.