2013. január 10., csütörtök

Helyzet

Túlestünk Péterrel egy könnyebb hasmenős víruson. Csak onnan tudjuk, hogy vírus volt és nem gyomorrontás, mert ahhoz képest meglepően legyengített engem is, őt is. Lehet, hogy Regőnek is ez volt, mert ő meg még vasárnapra virradóra hányt egyet, de aztán semmi, ennyi volt az egész, elkönyveltem rejtélynek. Mondjuk ahhoz túl sok idő telt el, hogy ugyanaz legyen: én szerda délután lettem rosszul, Péter meg tegnap. Azóta kb. gyümölcsön meg folyadékon élünk, ma már ettünk egy kis natúr sült csirkemellet is. A gyerekek szerencsére nem kapták el, az említett Regőn kívül, már ha az az volt, de azt hiszem, ezt nem ragozom tovább :)

Az említett Regő egy világ leghisztisebb kisdinoszaurusza. De nagyon érdekes vagy ő maga, vagy a másodikgyereksége - Marci totálisan ki tudott akasztani és az önuralmam peremére taszítani a dackorszakában, Regőnél meg már úgy látom, ezt is annyira édesen csinálja, hogy igazán komolyan nem lehet rá haragudni. Persze van, írtam itt is, amikor szakad a cérna és kiabálok vele, meg popsira csapás is előfordult már, amit utólag is bánok, de az általában miattam, az én idegességem, türelmetlenségem miatt van. Ha sikerül megállnom és ránéznem egy pillanatra, akkor látom, milyen tündéri, inkább megsajnálom, és könnyebben meg is oldódik az aktuális konfliktus. És amiben ő nagyon nagy: le tud állni akarattal! Nem mindig megy neki, de sokszor előfordul, hogy ha kérem, szépen mondja, így nem értem, ügyesen hagyja abba a hisztit, hüppög még kettőt, nagy levegőt vesz, és teljesen higgadt hangon szólal meg. Csak lesek, mekkora akaraterő kell ehhez egy ilyen kicsi emberben?
Azért dinoszaurusz, mert ő mondja, hogy az :) Sokszor úgy jövünk haza az oviból, hogy ő dinoszauruszkiáltásokkal kerget engem, én meg szaladok :) De más állat is sokszor: elkezd mászni a padlón, és kérdezi, hogy ez milyen állat? Ma épp tehén volt, és hozott nekem tejet, meg egy ceruzával a szájában mászkált: szénát evett.
Az oviban ügyes, eleven, fiús, de sokszor meséli például, hogy főzött a babakonyhában. Tegnap Klaudiának gombát :) Az evése okoz gondot, nálunk nem jött be, hogy majd az ovival ugrásszerűen javul, de én annak is örülök, ha időnként megeszik egy levest vagy főzeléket.
Mostanában a kedvence A kíváncsi kiskutya című mesekönyv, ez olyasmi, mint  a Kisvakond, ugyanaz a rajzoló. Két mese van benne, karácsony óta szinte mindennap ezt meséljük, már tudja is kívülről, sőt, néha velünk is eljátszatja. Mese után apával szokott vicces rövid videókat nézni, többnyire állatosakat, aminek az a feltétele, hogy fürdéskor ne úsztassa el a fürdőszobát. Na, ma bejött, amikor zuhanyoztam, és látta, hogy a függöny alatt kicsit kiment a víz. Rögtön mondta is, hogy akkor nem videózhatok :)

Marci állandóan témazárókat ír, jön a félévzárás, kemény időszak ez, de jól veszi. Nagyon nem kell külön készülnie rájuk, de a matek hármas lett... Kétszer írták meg, mert elsőre nagyon rossz lett úgy nagyjából az egész osztálynak, neki mindkétszer hármas, de másodszor közelebb a négyeshez. Viszont ahogy elsorolta, hogy mennyi feladat volt, hát kíváncsi vagyok, hogy én meg tudnék-e oldani ennyit 45 perc alatt. Ezzel együtt is négyesre áll, jó lesz a bizonyítványa: humán tárgyakból ötös, matek és környezet négyes. Nagyjából ez szokott lenni, mióta vannak tantárgyai. Vele is küzdök, sajnos nála már nem aranyos, ami Regőnél még az, nehezen is éli meg, hogy ő a nagy, és olyankor mesélek neki arról, amilyen akkor volt, amikor ő volt ennyi idős. Hogy akkor egyedül ő volt nekem, és csak az övé volt minden figyelmem, és a tesóinak ez már, akármennyire is szeretném, nem juthat. (És mindig eszembe jut, hogy amikor ő ekkora volt, mint most Regő, éppen szakítottunk az apjával... szóval nem volt minden szempontból olyan irigylésre méltó. De a pozitívumokat akarom erősíteni benne.)
Közben viszont olyan szeretetteljes, bújós, okos, érdeklődő, hogy öröm ám vele. Neki most a Tüskevárat olvasom, pár napja kezdtük, hát, nem tudom, hogy a könyv miatt vagy csak a mesélés hangulata miatt, de mindig többet kér...

Csongorról meg már meséltem :) Azóta is gyakorol, 3-4-5 lépéseket megy naponta többször, és rettentően örül magának. Mi meg neki :)

1 megjegyzés:

Emese írta...

Marci is mindig állat :) Ma üvöltő cica volt :)