Este van, üres a fejem, de addig nem fekszem le, amíg nem írtam összefoglalót a gyönyörű szép és okos és tündér tizennégy hónaposomról. Mert ma kell írni, mert ma van :) (persze ha éjfélig nem írom meg, akkor akár le is fekhetek :D).
Tulajdonképpen a lényeget már össze is foglaltam az első mondatban :) De azért kezdjük a számokkal: 9500 gramm, 80 centi, 10 fog és egy nagy púp büszke, bár ebben a tekintetben talán nem maradéktalanul boldog tulajdonosa.
Sokfogú |
A betegség megviselte, fogyott is, most éppen tíz dekával kevesebb, mint egy hónapja volt, de ennél biztosan többet fogyott, csak a legvékonyabb időszakában éppen nem mértük. De az biztos, hogy már elkezdte visszaszedni, amit leadott, már nem olyan kis poszáta, mint még egy hete is volt, meg amióta egészségesnek van nyilvánítva, azóta fal. Van, hogy többet eszik, mint Regő :) A napi négy-öt étkezés megvan, plusz a szoptatások, abból is négy-öt legalább, de inkább több, számoljunk csak: reggel-este, alvások előtt-után, éjszaka többször. Amúgy nem tartom számon, azért is kell most így számolgatnom :) Megint szívesen rág, talán mert kibújt az első két rágófoga, úgyhogy nincs pépesítés, mindent darabosan eszik. És mindent eszik már, amit egyéves kor felett kaphat, kivéve a tejet, a halat, aprómagvasokat, de a tejtermékek közül szinte mind kipipálva, mézet is kapott már, darált olajos magvakat is. Többé-kevésbé mindent szeret is, van, hogy kiköpi, amit még tegnap szeretett, meg olyan is, hogy megeszi, amit előző nap nem kért. Kedvencet nem tudnék mondani.
Most már csak jár, mászni nagyon ritkán látom, amikor épp úgy adódik, de nem is emlékszem az utolsó alkalomra. A betegség és gyógyulás mellett ez a hónap az ügyesedésé volt: egyre ügyesebben játszik mindennel, golyókat húzogat, autókat tologat és berreg, felállítja és sorba rakja Regő állatait, egymásba rakja a műanyag poharakat... Már a Montessori-tornyot is összerakta, aztán csodálkozott rajta, hogy nahát, ez meg most hogy néz ki :)
Sokat fejlődött megértés és beszéd terén is. Egyelőre még nem nehéz felsorolni a szókincsét: apa, anya (akka vagy aja), mama, baba, cipő (papő) és szerintem Regőt is mond, úgy hangzik, hogy jeje, és Marcira is mondja. Sokatmondó, hogy azt is mondja, hogy 'leesett', bár szerintem kívülálló rá nem jönne, mi akar ez a hangsor lenni. Állathangokat utánoz: ugyanúgy ugat csukott szájjal, ahogy Regő tette ebben a korban, nagyon aranyos :) és most kezd múlni az a korszak, amikor minden állat kutya, helyette van már varjú, aki azt mondja, kár-kár, és medve, aki brummog. A többi még mind ugat, a gepárdtól a kecskén át a kakasig. Dallamokat utánoz, tegnap este a kádban a hinta-palintát énekelte, a hinta szó még nagyjából hasonlított, a többi nem, de a dallam teljesen felismerhető volt. Ahogy nő a szókincs, úgy a megértés is: már érti és meg is csinálja, ha kérünk tőle valamit: hozd ide, vedd fel, add ide, kérem. A kérem-köszönöm játék is nagy sláger volt, most van kikopóban.
(Á, itt gondolkozom, és mindjárt éjfél... )
Írok még a napirendről, ami most nem olyan fix, mert a betegség összezagyválta, de alakul az új. Betegen újra kétszer aludt nappal Csongor, bár előtte már elkezdte elhagyogatni a délelőttit, de ezt a szándékát teljesen elfelejtette. Most jutott eszébe újra, ma például nem is aludt délelőtt, de ez a része az a napnak, ami még képlékeny. Kezdjük a reggelnél, mostanában sokszor van olyan szerencsém, hogy a hat óra előtti szopinál még visszaalszik, és fél hétkor ébred Marci órájára. Vagy szoptatom, vagy nem attól függően, hogy milyen messze volt a legutóbbi alkalom, reggelizik. Készülődünk, mióta jól van és emberek közé is engedi az orvosi döntés (tehát még csak e hét óta) megint gyalog és együtt megyünk oviba, ezzel megvan a reggeli séta is. Ha hazajövünk, kilenc körül vagy alszik, vagy nem, ha nem, akkor tízóraizik, előtte-utána játszunk, teszem a dolgom és ő molyol körülöttem, mamát látogatunk. Délben ebéd, utána alvás, a hossza nagyon függ attól, hogy aludt-e délelőtt, mennyit, és amúgy milyen volt a napja. Ma például jó nagyot aludt, déltől háromig, de ma kimaradt a délelőtti alvás. Három-négy között megyünk Regőért, alvástól és időjárástól függően jön Csongor is, napi második séta pipa. Hazaérve uzsonnázunk, aztán megint játék, és most már mozgalmas, tesós, hangos. Hat óra körül kapnak vacsorát, fürdenek, Csongor és Regő mostanában együtt. Pár napig utálta a fürdést, most is először sír, ha beleteszem, de ha elkezdek játszani, énekelni, akkor már élvezi, és sokáig elpancsolgat. Aztán öltöztetem, megkapja a napi homeopátiáját, viszem apához köszönni (integet, puszit dob) és megyünk szopizni és aludni. Éjjel mostanában négyszer-ötször ébred, az első alvása hosszabb, amikor persze én még ébren vagyok, aztán szaggatottabb.
A testvéreivel - nem is tudom ezt jól megfogalmazni - egyik jobban imádja, mint a másik. Marci már emeli, cipelgeti, sokszor segít is, huncutkodik, birkózik vele. Nagyon szereti, ha Marci kipörgeti a peonzáját, és ő figyelheti, ahogy forog, és elkaphatja. Regőtől tanul játszani, az ő autóit, kockáit, plüsseit, állatait használja, persze ebből vannak konfliktusok, és Regőnek is kell még finomodni. De az igazi csúcs az a pillanat volt, amikor a hétvégén először játszottak igazán együtt: Regő kis mágneses betűket szállított markolóval, Csongor tologatta a dömpert, Regő beleborította a szállítmányt.
Ez is eljött :)
Még ma reggel a védőnőnél az is kiderült, hogy a Csongor lábfején található foltok ekcémásak. Ezt eddig nem emlegettem, kisebb gondunk is nagyobb volt, most került előtérbe. Megvannak vagy egy hónapja, még akkor lettek, amikor puhatalpút hordott és mászott, ezért azt gondoltam, a cipő belseje kidörzsölte, majd elmúlik. De nem múlt kenegettem popsikrémmel és kecsketejes szappannal, utóbbit úgy láttam, jót tesz, de el nem múlt. A doktornő szerint is a cipőtől van, de nem simán kidörzsölte, hanem valamilyen anyagra - cserzőanyagra, festékre - érzékeny lehet, ezért lett ilyen ekcémás kiütése. Elocomos krémet írt rá, ki is váltottam, de ha amúgy nem zavarja, nem viszket, akkor még egy ideig maradok a kecsketejjel való kenegetésnél, és csak ha muszájnak érzem, akkor kenek rá szteroidot. Azt a cipőt pedig már nem hordja.
Éjfél múlt egy perccel :) Csongor 14 hónapos múlt egy perccel, komolynagyfiú :)
3 megjegyzés:
Igen, komoly nagyfiú, ahogy mondod. :)
Nem beleszólás, hanem tapasztalatmegosztás: a lábfején a foltot kend inkább az elocomossal, mert ott nagyon könnyen felülfertőződik, és továbbterjed. Inkább egy kis szteroid ezen a kis területen, mint később akár az egész törzsén. (bár, ezzel a szteroiddal kapcsolatban nekem megvannak a magam tizennégy éves tapasztalatai.. sem bőrelvékonyodást, sem egyebet nem észleltünk.. igaz, csak ott és akkor használjuk, amikor nagyon kell)
Csongor meg egy igazi komoly nagyfiú lett...elnézve az együtt játszós képet, milyen jó kis nyaratok lesz :)
Szia.
Eddig némán olvastam a blogodat, de most megszólalok :)
Nálunk mindkét gyermeknek van/volt ekcémás folt a bőrén, és mi Elidel nevű krémet használunk orvosi javaslatra. Nem tartalmaz szteroidot. Bár a tájékoztató szerint 2 éves kortól adható, mi már korábban is használtuk, szintén az orvosunk javaslatára. Semmi gondot nem okozott, viszont használt! A kislányomnál, ha beteg vagy jön valamelyik foga (gyengébb immunrendszer), mindig kijön, mindig ugyanott, bekenem ezzel a krémmel (ált. reggel, este) és 2-3 nap múlva nyoma sincs. Én csak ajánlani tudom. Esetleg kérdezz rá az orvosodnál, vagy keress rá a neten.
Üdv. Adrienn
Megjegyzés küldése