A Kilenctüskéjű a farsangon

Eljött ez is, Regő életének első farsangja :)

Jó előre megkérdeztem, hogy mikor lesz, hogy tudjunk készülni, jelmezt készíteni meg amúgy is. Szerintem kiscsoportban még talán kicsit korai a farsangolás, főleg, akinek  nincs ovis nagytestvére, így nem látta korábban. Persze Regőnek iskolás nagytestvére van, akit látott farsangolni, de az nem ugyanaz, egész más a hangulat, és hát Marci sem az a kimondott társasági ember, aki farsangi lázban égne vízkereszt óta. Szóval ő nem igazán volt képben, hogy mi ez, mi a lényege, hiszen ő farsang és jelmez nélkül is át tud lényegülni bármivé. Persze az óvodában is meséltek róla sokat, én is próbáltam terelgetni itthon, és amikor állandóan dinoszauruszt játszott, világos volt, hogy mi lesz a farsangon. Hogy aztán hogyan csinálok dinoszaurusz-jelmezt, arról fogalmam sem volt... Innen is köszönet érte Gyöngyinek és Annusnak, Gyöngyi megmutatta az ő Marcija jelmezét, Annus meg pár szóban rávezetett, hogy hogy is kell ezt, meg biztattak, és tényleg, onnantól egészen egyszerűnek tűnt. Szereztem anyagot, csak aztán közbejött Csongor betegsége, így aztán a pénteki farsang előtt szerdán álltam neki szabni-varrni. 

Közben Regő, ahogy meghallotta, hogy neki dinoszaurusz-ruhát kellene ölteni, rögtön tiltakozott. Először semmi sem akart lenni, aztán kitalálta, hogy farkas (mert a legjobb barátja, Döme farkas lesz :) ) hát, mondtam neki, hogy akkor zöld farkas leszel, mert az anyag már megvan :) Aztán kitalálta, hogy pöttyös dinoszaurusz lesz, végül pedig eljutott odáig, ami az eredeti elképzelés is volt, hogy tüskés dinoszaurusz, szuper. Szerdán megvarrtam magát a ruhát, akkor már rajongott, a lelkemre kötötte, hogy másnap varrjam ám rá a tüskéket :) Végülis csütörtökön este 11-kor lett kész a jelmez.

Aztán pénteken jöttek a bonyodalmak... Szinte az összes kisgyerek sírt, sokan nem akartál felvenni a jelmezüket, az óvó nénik meg kicsit félelmetesek voltak, nem tőlük ijedtek meg, de a síró és belém csimpaszkodó gyereknek nem volt ideális egy ijesztő jelmez :) Végül a dadus néninek adtam át, ő szakácsnak öltözött. Siettem haza Csongort lefektetni, aztán vissza, mert kilenctől tízig nyílt volt a farsang. Szorongtam, megnyugodott-e, milyen lesz neki? És ha ott leszek egy órát, utána vajon hogy tudok hazajönni?

Aztán minden szorongásom elszállt :) Egy vidám, lelkendező kisdinoszauruszt találtam, aki ügyesen és csuda aranyosan farsangolt :) Úgyhogy most elárasztalak képekkel és videókkal:

Bevonulnak

Megtapsolja a többieket

Megvigasztalja a Pókembert

Dinoszaurusz vagyok! :)

Jelmez

Sütizés

Táncol a babával

Főz nekem :)

Szóval, igazán jó volt, teljesen feldobva jöttem haza, és büszkén :) Innentől rutinos farsangolók leszünk, jövőre már simán menni fog minden :)