Bujkáló betegség

Bujkált valami mindkét kisebbikben pár napja, Csongorról azt gondoltam, egy-két nap hőemelkedéssel, náthával át is vészelte, Regőről meg, hogy csak taknyos. Aztán este megijedtünk, Regő beverte a fejét, guggolásból állt fel, és a nyitott ajtó élébe ütötte a feje búbját. Utána jól volt, fürdött, meséltem neki, megnézte az esti videóit, semmi gond nem volt vele. Csongor altatásából jöttem ki arra, hogy rá nem jellemző módon a feje búbjáig takaróba bújva fekszik az ágyon, először azt hittem, hogy játszik, még mintha nevetett is volna, amikor kezdtem kibontani, de utólag visszagondolva már lehet, hogy az is nyafogás volt. Hívtam, hogy rakjuk el a kockákat, de azt mondta, nem, fáradt, aludni szeretne. Ez már gyanús volt, de gondoltam, elfáradt, sokat dolgoztak, mozogtak kinn a jó levegőn, hát akartam is vinni aludni, de előtte orrot fújni. Már az orrfújás gondolatára elsírta magát, panaszkodott, hogy fáj a feje - ezt napközben is többször mondta, akkor is, amikor teljesen elevennek, egészségesnek tűnt. Azért hősiesen kifújta, majd kérte a vitaminjait, és ahogy az első bekapta, öklendezni kezdett, és visszajött a vitamin, meg némi vacsora. Itt ijedtünk meg - a fej beütése, fejfájás és hányás együtt riasztó kombináció. Nagyon sírt is, hogy fáj a feje. Átöltöztettem, mosdattam, leültem vele az ölemben, betakargattam, lázat mértem - nem volt - alvós pelust kért meg egy kis vizet, és elaludt ott az ölemben. De ahogy felálltam volna vele, hogy beviszem, felébredt, sírt megint és ahogy letettem az ágyba, kibukott megint egy picike adag belőle. Kihoztam újra, megint leültem vele, Péter meg az internetet bújta agyrázkódás témában. Megvártam, míg mélyen elalszik, aztán lefektettem, akkor már nem volt semmi gond, szépen aludt. Megbeszéltük, hogy figyeljük éjszaka, ha még lesz valami, megyünk az ügyeletre, ha nem, akkor reggel orvos.

Megvártam az éjfélt, addig Csongor is fel szokott ébredni egyszer. Fel is ébredt, visszaaltattam, de Regő is megébredt rá, és kérte, hogy hadd jöjjön át hozzánk, hát átvittem és velünk aludt. Nyugodtan, mélyen aludt, semmi gond nem volt vele éjszaka.

Csongor viszont a mostanában szokásossal ellentétben vagy négyszer felébredt, és mindig nehezen aludt vissza. Ő is náthás még, gondoltam, ezért. Reggel aztán majdnem rosszul lettem, ahogy megláttam, hatalmas, vörös és meleg kiütések borították az egész testét, arcát, hátát, lábát, mindent. Először csak az arcát láttam, és azt hittem, csípés - Regő is ilyennel kelt előző reggel, de neki tényleg csak az arcán volt, és estére el is múlt. Aztán megláttam Csongort, és tudtam, hogy mindkettejüket látni kell az orvosnak.

Nos, a diagnózis: Regőnek valószínűleg pont véletlen volt, hogy épp a fejét is beütötte, influenzaszerű vírusfertőzése van, amivel járhat hányás, hasmenés is. Piros a torka, a szeme, köptetőt kap, torokfertőtlenítőt, ha kell, lázcsillapítót. Lehet, hogy volt egy picike agyrázkódása, de az a valószínűbb, hogy fejfájást, hányást, mindent a vírus okozott.

Csongor még csúnyább lett, mire az orvoshoz értünk, meg még utána itthon is. Jellemző, hogy Regőért aggódtam jobban, és Csongor a betegebb... Neki bakteriális fertőzés, az okozza a kiütést is. Kikérdezett a doktornő arról is, hogy nem találkozhattak-evalami allergénnel, de nem tudtam felidézni semmit, úgyhogyezt nagyjából kizártuk, és mondta is, hogy milyen baktérium okoz ilyet. Szóval neki antibiotikum, köptető, Fenistil csepp, kalcium. Az őszi szünetet meg meghosszabítottuk egy héttel.