Betegek

Dokumentálom most már magamnak is, mert nem tudom követni és hétfőn elmondani a doktornőnek. Még múlt hét szerdán ébredt Regő sírva, először nem is tudtuk, mi baj, csak sírt a karomban, míg végül megértettük, hogy a nyaka fáj. Láza nem volt, de kapott fájdalomcsillapítót, miután vagy félórán át sírdogált. Amúgy csak taknyos volt, az se vészesen, szóval aggasztott ez a nyakfájás. El is mentünk orvoshoz: a fejbiccentő izma gyulladt be a náthavírus mellékhatásaként. Melegítsem, kenjem, kapjon gyulladáscsökkentőt, és az orrfolyásán dolgozzunk erősen, mert rosszabb, mint ami kívülről látszik. A héten ne menjen oviba, hétfőn ünnep, keddig kapott igazolást.

Jól van, tök nyugodt voltam, csak egy nátha, pár nap alatt jól lesz, oké. Erre másnapra betaknyosodott Csongor is, és neki hőemelkedése is lett. Itt már kezdtem aggódni: vasárnap futóverseny Keszthelyen, addigra meg kellene gyógyulniuk! Vagy hogy legyen? Ha egyedül mentem volna, lemondom, de páros félmaratoni váltó volt a terv Anikóval, a szomszéd lánnyal, neki az első versenye, nagyon lelkesen készült és ez motiválta a futás újrakezdésében. Vagy maradjanak itthon a gyerekek és csak én menjek el? Hát nem tudom... mennyivel jobb két beteg kicsinek az anyjuk nélkül majd' egy napig? 

Végül abban maradtam magammal, hogy figyelem őket és meglátjuk, mi lesz. A náthán és Csongor hőemelkedésén túl nem volt semmi, így végülis belevágtunk vasárnap a keszthelyi utazásba. És mire hazaértünk, mindkét gyerek lázas volt :( Nem is akárhogy, Csongor 38 fölött, Regő 39 fölött, ki is dőltek szegények.

Hétfőn ünnep, keddre terveztem az orvost, de a kis betegek hajnalban fél hatkor felkeltek, aztán délután átaludták a rendelési időt. Úgy gondoltam, most az alvás jobbat tesz nekik: kedden délután van a rendelés, szerdán reggel, ha olyan gyógyszer kell nekik, ami nincs itthon, maximum este helyett reggel kapják, a lázcsillapítás, köptető és a többi meg megy addig is. Regő naponta kétszer-háromszor produkálta a 39 feletti lázakat.

Tehát szerdán orvosnál voltunk, és kiderült, hogy valójában Csongor betegebb, mint Regő: zörög és sípol a tüdeje, neki antibiotikum kell. Pedig alacsonyabb lázakkal kevésbé volt elesett, mint a kis bátyja. Regőnek vírusos a dolog, az okoz ilyen magas lázakat. Mindkettőnek hörgtágító meg az eddigiek, plusz Csongornak antibiotikum, hétfőn menjünk vissza.

Ma van szombat, Csongor ma kapta a negyedik, utolsó adag antibiotikumot. Tegnap azt gondoltam, legyűrtük a bacit és maradt a vírus, mert este ő is 39.7 volt... Regő magas lázai megmaradtak ebben a négy napban, de azért a láztalan időszakaiban egyre jobban lett, és ma délelőtt már nem is volt láza - ezt lekopogom. Begyulladt viszont a szeme, homeopátiás cseppel csepegtetem, olyan piros, mint egy nyúlnak.

Közben mi is elkaptuk, nálunk láz nincs, de a felnőttek is köhögnek meg taknyosak, mind a hárman. Marci tartja a frontot, remélem, ő nem is kapja el. Hétfőn megyünk vossza az orvoshoz, remélem, a hétvégén egyre jobban alakulnak majd!