2013. július 24., szerda

Regőségek

Reggel hajat mostam, épp a vizes hajamat bontogattam, amikor ő, frissen ébredve, még álomittasan azt mondja:
 - Olyan a hajad, mint a pelikánosban!
 - Hogy hol? Pelikánosban?
 - Igen, a népmesés könyvemben! - és megmutatja A pelikánmadár című mesében egy gyönyörű, hosszú hajú királylányt :)

A kertben jön felém a kis műanyag fűnyíróval, amiről kiderül, hogy az most valójában fagyiskocsi:
 - Hoztam neked fagyit!
 - Köszönöm, milyet hoztál?
 - Málnásat, meg túrósat, meg kérgeset.
 - Köszönöm, azok nagyon finomak! (főleg a kérges... :) ) Elkezdem enni a tenyeremből a kapott fagyit, mire rám szól:
 - Most nem szabad! Majd ebéd után! :) 

Ebéd előtt nézett egy kis mesét, amiben az elefánt az ormányával tolta a buszt. Ebéd közben azt mondja:
 - Anya, én egy elefánt vagyok, akinek kicsi az ormánya. De ha megitta a vizet az elefánt, akkor a Regő oroszlán lesz. 

 - Anya, szedtem Neked virágot!
 - Tényleg? De aranyos vagy, szedtél nekem virágot?
 - Igen, meg is puszilhatsz!

3 megjegyzés:

julcsi írta...

:)

Gabka írta...

Annyira tudom imádni az ilyen hamisítatlan, csak gyerek szájából hallható cukiságokat! :-)

Lina írta...

Édes cukorfalat, olyan jó szövege van neki is :))