Reggel hajat mostam, épp a vizes hajamat bontogattam, amikor ő, frissen ébredve, még álomittasan azt mondja:
- Olyan a hajad, mint a pelikánosban!
- Hogy hol? Pelikánosban?
- Igen, a népmesés könyvemben! - és megmutatja A pelikánmadár című mesében egy gyönyörű, hosszú hajú királylányt :)
A kertben jön felém a kis műanyag fűnyíróval, amiről kiderül, hogy az most valójában fagyiskocsi:
- Hoztam neked fagyit!
- Köszönöm, milyet hoztál?
- Málnásat, meg túrósat, meg kérgeset.
- Köszönöm, azok nagyon finomak! (főleg a kérges... :) ) Elkezdem enni a tenyeremből a kapott fagyit, mire rám szól:
- Most nem szabad! Majd ebéd után! :)
Ebéd előtt nézett egy kis mesét, amiben az elefánt az ormányával tolta a buszt. Ebéd közben azt mondja:
- Anya, én egy elefánt vagyok, akinek kicsi az ormánya. De ha megitta a vizet az elefánt, akkor a Regő oroszlán lesz.
- Anya, szedtem Neked virágot!
- Tényleg? De aranyos vagy, szedtél nekem virágot?
- Igen, meg is puszilhatsz!
- Anya, szedtem Neked virágot!
- Tényleg? De aranyos vagy, szedtél nekem virágot?
- Igen, meg is puszilhatsz!
3 megjegyzés:
:)
Annyira tudom imádni az ilyen hamisítatlan, csak gyerek szájából hallható cukiságokat! :-)
Édes cukorfalat, olyan jó szövege van neki is :))
Megjegyzés küldése