Tudom, csapongok :) Egy terhességes bejegyzés, egy gyerekszáj, egy abszolút témájában ezekhez nem illő könyv. De ez az összevont blog előnye - legalábbis én előnynek tartom, remélem, az olvasók is.
Nos, mielőtt bárki meglepődne, hogy miket olvasok én a nagy szülésre hangolódás közben, megmagyarázom. Amikor a múlt héten az érzelmi hullámvasúton ültem és sokszor féltem meg bizonytalankodtam, elővettem több kismamás könyvemet is, és utánanéztem a szüléses részeknek. Ettől nem lettem se nyugodtabb, se felszabadultabb, viszont elegem lett abból, hogy csak ezen a témán pörgök, és keresni akartam valamit, amiben el lehet mélyedni, ami kikapcsol, és véletlenül sincs szó benne terhességről és szülésről. Arra gondolok eleget olvasás nélkül is :)
A Vörös Október ideális választás volt. Tom Clancytól már olvastam pár regényt - ezt is korábban - és érdemes a regényei alapján készült filmeket is megnézni. Izgalmasak, fordulatosak, mint ez is, amelyben az amerikai hírszerzés nagy szovjet tengeri megmozdulásra lesz figyelmes, hadihajók és tengeralattjárók tartanak tömegesen az amerikai partok felé. Vajon mi lehet ennek a célja, az oka, küszöbön áll a harmadik világháború kitörése?
A történet azért is érdekes, mert abszolút nem tűnik elrugaszkodottnak: ilyesmi simán megtörténhetett, talán meg is történt, teljesen hihető. A helyszíneket váltogatva íródott, hol egy szovjet tengeralattjárón vagyunk, hol egy amerikai hadihajón vagy egy brit repülőgép-anyahajón, esetleg a CIA főhadiszállásán, mindeközben emberi sorsokba, történetekbe is beleláthatunk, amitől az egész hadművelet személyes jelleget is kap. Vicces volt NST-re várva a nagy pocakos kismamák között olvasni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése