2013. május 13., hétfő

Állatkertben jártunk

És megnéztük a kiselefántot és a kisoroszlánokat is :) Most csak a két kicsivel mentem, mert Marcinak már csak egy igazolható napja van, és azért még egy hónap visszavan az iskolából, akármi is történhet. Nem örült persze, de volt már sokszor állatkertben, és ő sose volt olyan állatbolond, mint Regő, szóval azért megértette. Apja érte ment délben az iskolához, velük töltötte a hétvégét, mi meg hoztunk neki valamit az állatkerti ajándékboltból :)
Emiékkel és Lináékkal találkoztunk az állatkertben, Linával ha jól számolom, majd' három éve nem futottunk össze személyesen... hogy elrepült ez az idő! Ennek arányában jól megnőttek a gyerekek, Csongorral meg még nem is találkoztak.
Az állatkertezés nagyon jó volt, én alapból is mindig élvezem, most meg a gyerekekkel se volt gond. Regő is olyan ügyes, önálló kezd lenni. Elindultunk a pálmaház felé, megnéztük az Ausztrália házat, a tevéket, a kengurukat, a sisakos kazuárt és a pávát, akivel Regő szóban és testbeszéddel is közölte, hogy "nyisd szét a farkadat a kedvemért" :) szépen jött velünk, amerre kellett, persze mindig volt alku is, hogy ki merre mit szeretne. Egyedül bement az állatsimogatóba, kecskék között ő már rutinos :)
Csongor jól elvolt a babakocsiban, aztán ahogy közeledett a dél, javasoltam, hogy keressük meg a kis játszóteret, az árnyas is, a gyerekeket is szabadjára lehet engedni, még Csongor is szaladgálhat egyet, és ehetünk is. Mindenkinek vittem ebédet dobozban, igaz, hogy Csongor inkább csak a nassolnivalókból kért, de Regő ügyesen evett halrudacskát a homokozó szélén ülve. Csongor kimozogta magát, jóllakott, játék és evés után még fagyiztunk egyet, és beálltunk fókashow-t nézni, ő meg pont a kezdés előtt elaludt a babakocsiban. A show is nagyon jó volt, sose láttam még ilyet, mindenkinek tetszett :)
Emiéknek nem sokkal ez után sajnos menniük kellett, Lináékkal még megnéztük az állatkert másik felét is, akkor láttuk a híres kölyköket is, Ashát és a négy kisoroszlánt. Aztán felébredt Csongor, lassan lehetett érezni, hogy nyűgösség, fáradtság lesz, úgyhogy mi is elindultunk haza. 
Képekkel nem nagyon merek küzdeni - nem a blogger hibája, hanem valahogy a számítógépem és a blogger kombinációja, mert facebookra simán felmennek a képek, itt meg iszonyú lassan, egyesével-kettesével és rémes winchesterfelpörgés mellett... Viszont itt egy link, mert picasára is könnyedén felmennek :)

Nincsenek megjegyzések: