2013. augusztus 29., csütörtök

Méricskélések

Tehát akkor a Nagy Tanévkezdő Mérések eredményei:
 - Csongor 10.99 kiló (nem 11! :D) és 86 centi. Most súlyra gyúrt, két hónap alatt 77 dekát hízott, viszont csak fél centit nőtt, és még így is inkább a magas, vékony kategória. Ehhez kb. 23-as lába van.
 - Regő 17.1 kiló (teljesen ledöbbentem) és 102-103 centi. Gyanítom, hogy a függőleges védőnői mérce picit kevesebbet mér, mert a 104-es ruhák jó része kicsi, meg mert máshol 105-öt is mértem, meg más gyerekekhez is néztem. Sebaj, ez a hivatalos, ezen nem múlik :) A súlya teljesen átlagos, a magassága egy leheletnyit az átlag alatt van, és 27-es talpak büszke tulajdonosa - szép őszi cipő és ovis benti szandi megvásárolva.
 - Márton 33.4 kiló és 145 centi (más mérésen ő is 146.5 volt, ami alátámasztja a fenti gyanúmat) ideális, az alacsonyabb feléhez közeli BMI, mindehhez 37-es óriástalpak, ami szintén sokként ért, ugyanis az eddig megbízható ünnepicipő-lelőhelyünkön 36-ig tart a normális árú, "egy év alatt kinőhető és nem sajnálom" - kategóriájú gyerekcipő, viszont csak 39-nél kezdődik és őrült drága a felnőtt cipő. Áthidaló megoldásként a fodrászunk ötletére egy edzőcipő fazonú, de teljesen fekete, hasított bőr cipőt kapott - életében nem szeretett még ennyire ünneplő cipőt. Plusz tornacipő megvéve, benti szandinak meg jó lesz az, amit nyáron hordott kint, így is egy vagyon ment el cipőkre.

Esemény volt még, hogy a drága kisebbik fiaim a házunk csodás építészeti elemként (egyébként tényleg) körbefutható folyosóján kergetőztek (amit nem szabad) és kicsi Csongor egyszer csak tovább ment a kanyarban, neki a járóka sarkának. Ahogy megfordult és jött oda hozzám bömbölve, meghűlt bennem a vér és felkavarodott a gyomrom, ömlött a vér a homlokából a szemébe és alá, végig az arcán, nyakába, mellkasára. Olyan volt, mint egy háborús hős vagy Schwarzenegger egy tipikus filmjében. Azt se láttam, hol van pontosan a seb. Mostam, nyomtam, töröltem, jegeltem, firstet fújtam rá, anyatejet kentem rá, szoptattam, egész hamar megnyugodott amúgy, ez engem is megnyugtatott, nagyon figyeltem, hogy agyrázkódás-e? és milyen mély a seb? De amikor megnyugodott, onnantól teljesen normálisan viselkedett, nem hányt, szépen mozgott, szépen evett, jól aludt és se többet, se kevesebbet, mint máskor. Elég mély, de pici seb, két ragtapasszal kereszben beragasztottam, olyan volt szegénykém, mint a tipikus rossz kisfiúk a karikatúrákon. Nekem meg gyomorgörcsöm volt, pedig nem vagyok egy parás, de ez a látvány... Azóta (két napja) nem is mertem levenni a ragtapaszt, nagyon féltem, mit fogok látni alatta. De ma homokozott, muszáj volt utána lebontani, és akkora kő esett le a szívemről, olyan szép, tiszta, gyógyuló kis seb, és már egyáltalán nem olyan mély, mint újkorában. Huhh...

2 megjegyzés:

CsaládiKuckó-Anita írta...

Aztamindenit, szép szál legények a fiaid! Főleg Csongor! Olyan méretekkel büszkélkedik mint az én majd' 2,5 éves Zsombim :)))

Jobbulást Csongor sebének, megnyugtató hogy nem mély a seb!

Névtelen írta...

Szép méretek. :)

Rheus picit magasabb mint Regő, de fél kilóval könnyebb a súlya, és most cseréltük a cipőit 26-ra.

Robin 147 cm, és 34,5 kg.Kb Marcival egyforma.

Csongor sebére gyógypuszi, örülök,hogy szépen gyógyul.Nem csodálom hogy megijedtél, én is megrémültem volna a helyedben.