2013. március 3., vasárnap

Születésnap a Futurában

Hosszú képes beszámoló következik.
Előzmények:
Az iskolában ősszel hirdettek egy kirándulást a mosonmagyaróvári Futurába, akkor ismerkedtünk meg vele, ez egy Csodák Palotájához hasonló interaktív tudományos, játékos központ. A kirándulásban volt még pozsonyi városlátogatás is, nagyon jó program, de sajnos akkor a házszigetelés, festés közepette minden fillérünket ebbe tettük bele. Sajnáltam, de megmondtam Marcinak, hogy most nem fér bele, majd elmegyünk külön, családilag később.
Marci nagyon aranyos volt, azt kérte, hogy a születésnapjára megint maradjunk itthon, és rendezzek olyan kincskeresős játékot, mint tavaly :) Olyan jólesett, de azért nem volt nehéz rábeszélni, hogy inkább kirándulós program legyen. Kicsit nehezebb lenne most neki olyan napot csinálni így, hogy Csongor is itt totyog már, meg amúgy is, tavaly az pótprogram volt, nem is gondoltam, hogy ennyire jól sül el :)
Az meg már csak ráadás volt, hogy a Futura épp most rendez vándorkiállítást, és a napokban jártak nálunk is az iskolában a kiállítás egyes részével, és Marci rettentő lelkesen jött haza, hihetetlenül élvezte. Szóval így már nem is volt kérdés, hogy megyünk.
Péntekre tettük a kirándulást, mert a hétvégét Ságváron terveztük tölteni, meg mert így az is megvolt, ami pici kora óta minden évben: egy szabadnap az iskolából. Egyúttal Regőnek is járt egy az oviból, és a három fiúval reggel nekivágtunk. Az út is izgalmas volt, Tatáig a Vértesen át, onnan autópályán, ahol Tata és Győr között rengeteg szélgenerátort csodálhattak meg a fiúk. Utána meg már csak a kilométereket számoltuk Mosonmagyaróvárig, de akkor már nem volt olyan sok. Könnyen megtaláltuk a Futurát is, jól ki van táblázva. És ha eddig az volt a hívószó, amivel elhelyezhettük a helyet a képzeletbeli térképünkön, amivel röviden bemutathattuk másoknak, hogy "a vidéki Csodák Palotája", akkor most ezt felejtsük el. Esetleg a Csodák Palotája lehetne "a budapesti Futura" mostantól, de nem akarok én Budapest-vidék ellentétet felhozni, ráadásul a Futura több. Mintha össze lenne vonva a Csodák Palotája, a Duna Múzeum és még talán a Természettudományi Múzeumból vagy az állatkerti Varázshegyből egy kicsi. A Futura egy régi magtár épületében, a meghagyott gerendák közötti nagy nyitott terekben négy szinten: a víz, a föld, a levegő és a tűz szintjén kínál interaktív, tudományos játékokat, kísérleteket, bemutatókat, érdekességeket. Mutatom a képeket és rajtuk keresztül a dolgokat:
Ez az a medence, ami a Duna Múzeumban is a legnagyobb élmény volt, arkhimédeszi csavarral, örvénnyel, zsilippel, hallépcsővel, szóval mindenfélét ki lehet rajta tapasztalni, ami az élő vizekben és az épített vízhálózatban található, kis műanyag hajókkal és pingponglabdákkal. Ide vissza kellett térnünk újra, miután bejártuk mind a négy szintet:

A víz szintjén aztán van még egy nagy medence, amin tengeráramlatokat, cunamit, tengeri vulkánkitörést modelleznek, vannak akváriumok dunai halakkal és egy Duna-kutató tengeralattjáró, amiben kisfilmet lehet nézni: a Duna alá merülünk és  csupa érdekeset látunk-hallunk. És még nem mondtam el mindent :)
Csongor a vízimalom előtt

Egy szinttel feljebb erdőbe, mezőre kerülünk: anyagokat lehet tapintani, felismerni, itt a képen a fiúk épp a mező illatait szimatolják. Fákat és állatokat, állatnyomokat kell felismerni, ki lehet rakni egy hatalmas vizát a padlón kirakóból, és ezen a szinten van egy kis játszó-pihenő sarok is.

Ilyen hatalmas kockák is vannak

Regő pihen kicsit

Újabb szinttel feljebb először is egy hatalmas orgonába botlunk, kotta is van hozzá, Marci rögtön elkezdte lejátszani a Szélről legeljetek című dalt. Ezen a képen éppen hullámokat kelt egy óriási rugón:

Ezen négykezest játszanak...

...aztán kiderül, hogy popsival is lehet orgonálni, bár az elég meglepő

...de akár négykézláb is lehet!

Regő különféle hangokat hallgat a csövekben

Ez Regő kedvenc játéka volt: élethű méretű, mágneses fa madarakat helyezett a megfelelő élőhelyre, ha sikerült, megszólalt a madár valódi hangja. Jó hangosan! :)


Holdséta

Szélgenerátorokat lehet próbálgatni

Tesla transzformátor, nagyon látványos volt!

Együnk Regőt ebédre :)

Esetleg Marcit? :)

Most pár dolgot gyorsan csak képekkel érzékeltettem. Ami fontos még, hogy míg Budapesten pár dolog súlyhatáros, 30 kg feletti gyerek már nem próbálhatja ki, például a holdséta vagy a monocikli, addig itt ez a súlyhatár 80 kiló volt, tehát gyakorlatilag nincs olyan gyerek, akinek csalódottan kellene távoznia, vagy a monociklihez Marci konkrétan kicsi volt, ott egy bizonyos magasságot el kell érni, hogy kipróbálhassa az ember (150 centi körül).
Ez pedig már a legfelső szinten, fekete függönyök mögött található holdbázis. A terem egyik felében maketteken és videókon mutatják be az űrprogramot, vele szemben pedig egy elképzelt holdbázis teljesen kidolgozott makettje vasúttal, emlékművel, tudásbázissal és ki tudja, még mivel, a fotón csak egy apró részlet. Regő rabja lett a kisvasútnak, Csongor pedig már azt is tudja, milyen a Holdon szopizni.

Tükörszoba - kicsi, de minden fala tükör

És nem is tudom, mi mindent hagytam ki, ahol nem fotóztam, mert volt olyan is egy csomó. Sivatagi vihar, lövészet lézerpisztollyal, sötét szobák különféle fénytrükkökkel, nem is jut minden eszembe. Nagy élmény volt nekem is, a gyerekeknek is. Kedves vezetéssel, segítőkkel, mellesleg nem is drága. Marci sokszor már önállóan is elközlekedett, éppen csak odaszólt, hogy anya, lemegyek a lifttel erre vagy arra a szintre ezt vagy azt kipróbálni. Regőnek már nagyon sok neki való dolgot találtunk, a kedvence volt a sivatagi vihar meg a vizezős medence már az elején. Csongornak a tágas térben való szaladgálás önmagában élmény volt, amit ténylegesen használni tudott, az az orgona, nézte ő is a kisvasutat a holdbázison, de ő azért sokat volt karban is, de gond nem volt vele. 
A Futura büféjében akartunk ebédelni is, de az most nem volt nyitva. Így Marci választhatott egy játékot az ajándékboltban: egy szuper fa golyópályát választott, bővíthető és ha kinövi, nagyon jó lesz a tesóknak is, de szerintem még az unokáim is játszani fognak vele. Aztán megkerestük a helyi McDonaldsot, nekik az is egy ajándék és élmény :)
Ez pedig már hazaindulásnál, kívülről

Hazafelé a két kicsi elaludt, egyik jobbra, másik balra dőlt, Marci egy ideig nézelődött meg olvasott, aztán ahogy lassan sötétedett, barkochbázni kezdtünk. Először komolyan, aztán egyre fáradva és elröhögve:  - Gondoltam! - Csongor?  - Igen! :D Hat óra felé terv szerint haza is értünk, és ekkor jött még az itthoni ünneplés. Volt torta:


Marci kérésére fantáziatorta, egy szivárványtorta-recept és egy másik receptből vett krém, plusz némi saját ötlet összegyúrásából keletkezett, marcipánkígyókkal és valami teljesen felismerhetetlen fantázia-marcipánfigurával, kalózos gyertyákkal. Voltak ajándékok is: könyvek, egy film, és egy névre szóló, egyedi klarinétos bögre. Aztán kipróbálták a golyópályát, volt mese is, mint máskor, Marci elkezdte az egyik új könyvét... szép nap volt.

2 megjegyzés:

Emese írta...

Csodaszép szülinapja volt a nagyfiúnak, Isten éltesse sokáig még egyszer!
A Futurába egyszer elmegyünk, de egyenlőre Dani ajándéka a CSodák Palotája lesz hétvégén ;)

kikocs írta...

Futura tényleg szenzációs, és minden korosztálynak! Mi is voltunk a nyitás után, nekünk a földrengés-szék meg a fakírágy volt még nagy kedvenc :)
(És NOE kártyával csak családi jegyet kell venni, akárhány gyerek is van a családban :) )
Igazi, Marcinak való szülinap volt ez is :)