Tali Mókinál

Tegnap jó mozgalmas napunk volt, bejártuk Tolnát-Baranyát, azaz inkább a fővárost, de azt keresztül-kasul. Meghívásunk volt Móki barátnőmhöz, és ha már Pesten jártunk, jó előre kinéztem, hogy tudnék útbaejteni egy olyan üzletet, ahol nem túl drágán juthatok hozzá néhány kismamaruhához. A választásom az Allee-ra esett, úgyse voltam még ott. Reggeli után, fél tíz körül indultunk, egész büszke voltam magamra, mert térképpel és kis cetlivel simán megtaláltam, le is parkoltam, és plázáztunk egyet. Marci nagyon élvezte, itt egy mozgólépcső, ott egy mozgójárda, fények, színek... Megtaláltam a legjobb helyet, vettem egy kismamafarmert és két felsőt körülbelül annyiért, amennyiért máskor csak a farmert kaptam volna meg, vagy azt se. És egész gyorsak is voltunk.

Továbbindulva jött az út hosszabbik része, mint kiderült, a forgalom miatt, de eltévedés nem volt. Majdnem végigmentünk a Nagykörúton, magyaráztam a gyerekeknek, hogy hol mit látnak, és Regő megtanulta a villamos szót :) Aztán odaértünk, pont ebédre, Móki hihetetlen mennyiségű és nagyon finom ételt tálalt. Ott volt még Emi Danival, Marcipánnal és az unokatesójukkal, Emmával, Tündi Mancsikával és persze a házigazda Móki és Bori. Bori épp sírdogált, amikor megérkeztünk, Regő azzal kezdte, hogy őt vigasztalta, vitt neki játékot és simogatta :) A finom ebédből nem nagyon kért, viszont nagyon szépen és tisztán megette az aktuális bébiételét, ami nagy örömömre finomfőzelék volt. 

Ebéd után a nagyobbak elkezdtek volna hangoskodni, úgyhogy gyorsan elkezdtem kiterelni őket, ahol szerencsére hamar feltalálták magukat. Mókiék házának a berendezése és a kertje is gyönyörű, gyerekeknek pedig kész kalandpark: homokozó, motor, nagy füves tér, csúszda, kőből készült kerti csap alatta madárfürdővel... Mutatom is a képeket:

A nagy és a pici Marci és Emma a szekérnél:

Emi Marcipánnal, én a nagyfiammal az ölemben:

Motorosok:

Emi sajnos viszonylag hamar elment a gyerekekkel - már persze az én érkezésemhez képest hamar, ők már kicsit előbb ott voltak. Kicsit csendesebb lett utána a hangulat, és Marci inkább egyedül vagy velünk labdázott, hiszen elmentek a korban hozzá illőbb "nagyok". Viszont utána jött a pucérkodás :) A pólót Marci ahogy kiment, levette, aztán megkérte, hogy mivel egy csinosabb és kényelmetlenebb rövidnadrág volt rajta, hadd szabaduljon meg attól is, így onnantól alsógatyában labdázott. Regő a kerti csapnál lett csurom víz, úgyhogy nemsokára ő is meztelen popsival szaladgált, végül Mancsikáról akkor került le a ruha, amikor Móki kihozott egy lavór vizet meg egy kis kádat pancsolni. De előtte még kaptunk sütit, aztán jött Regő szerelmi vallomása:

Itt pedig a pucér sereg a kertben: Marci labdázik, Regő csúszdázik, Mancsi pancsol:

Lesznek még képek, ezek között pont Mókiról és Boriról nincs egy se, de én pont a fényképezőgépemet hagytam ott, elvileg hétfőn hozzájutok, és akkor hozok pótlást! 

Nagyon jól éreztük magunkat, a gyerekek is remekül elvoltak együtt, köszi Móki! Máskor is megyünk :) 

Mi jó későn értünk haza, öt előtt indultunk, de most más úton akartam menni, visszafelé Budán jöttünk át hosszában, idegenvezetést tartottam Marcinak: láttuk a Várat, messziről a Gellérthegyet, átmentünk a Clark Ádám téren, a Batthyányi térről láttuk az Országházat... aztán az autópályán szinte nagyobb volt a forgalom, mint a városban, úgyhogy félúton lejöttünk a 7-es útra, és így értünk haza negyed nyolckor. Gyors vacsora és fürdés, mese után mindannyian ágyba bújtunk :)