2011. augusztus 20., szombat

Árpagyöngyös töltött kelbatyuk és golyók

Egyszer régen olvastam egy nagyon jó receptet, töltött kínai kel volt, vegetáriánus, a töltelék alapja azt hiszem, barna rizs volt, és nagyon finom volt! Pedig én a kelféléket amúgy nem is szeretem, főzelékben vagy a hagyományos rakott kelként elkészítve egyáltalán nem. De az a töltött kel akkor meggyőzött. Sajnos ahogy Marci nagyobb lett, már nem szerette, úgyhogy nagyon régen nem csináltam. Most azonban Marci nincs itthon, a kertben meg fejesednek a kelkáposzták - nem kínaiak - úgyhogy elő akartam keresni, de nem találtam. Úgyhogy magam ötlöttem ki hozzá tölteléket. 
Hozzávalók:
1 fej kelkáposzta - 6-8 nagyobb, külsőbb levél, de nem a legkülsők, és még 6-8 belsőbb, zsengébb levél. A belső gömbje megmarad.
25 dkg árpagyöngy, azaz gersli
3-4 ek. szójagranulátum - tapasztalatom szerint ez teljesen ki is hagyható
3-4 ek. aszalt paradicsom
10 dkg reszelt, sovány sajt
fél fej hagyma
1 kis pohár natúr joghurt
só, bors, fűszerek ízlés szerint

A gerslit egy kis olajon megpirítom, aztán felöntöm háromszoros mennyiségű vízzel, és puhára főzöm. A vizet majdnem teljesen felszívja. 
A szóját is megpirítom kicsit, felöntöm vízzel, megsózom és állni hagyom, hogy megduzzadjon. A kelkáposztaleveleket megmosom, a 6-8 nagy külsőt félreteszem, a kicsiket felaprítom, minél kisebbre, annál jobb. Közben felteszek egy közepes méretű fazékban sós vizet, és amikor lobogva forr, beleteszem a nagy leveleket, és két percig főzöm, majd leszűröm és papírtörlőre teregetem száradni.

Közben az apróra vágott levelekhez adom az aszalt paradicsomot, a hagymát apróra vágva és a sajtot lereszelve. A kész árpagyöngyöt hagyom kicsit hűlni, a szóját leszűröm, és ezeket is a többihez adom. Belekanalazom a natúr joghurtot, és fűszerezem: én tettem bele sót, borsot, majorannát, egy kis őrölt chilipaprikát, fokhagymát, őrölt köményt, és az aszalt paradicsom levében úszkáló rozmaringdarabkákat. Fakanállal jól összedolgozom a tölteléket.

A kiteregetett levelekre teszek méretüktől függően egy-két-három evőkanálnyit, és felgöngyölgetem őket, majd hústűvel vagy fogpiszkálóval megtűzöm. Ha minden jól megy, helyes kis batyukat kapok, amiket vékonyan kiolajozott tepsibe helyezek.

Betolom a sütőbe kb. 150 fokra, és kb. egy órát sütöm - a hőfokot nem tudom pontosan megállapítania sütőmön, az órát meg nem néztem, de addig sütöttem, amíg látszott a leveleken, hogy megsültek.
Közben rájöttem, hogy ez a töltelék rengeteg ennyi levélhez. Mit tehet az ember? Akinek nagy a családja és mindenki szívesen eszi az ilyesmit, az gyorsan előhúz még 6-8 kellevelet. Aki előbb végigolvasta a receptet, az okosan fele mennyiséggel készül. Én pedig, mint harmadik megoldás, a maradék töltelékre ráütöttem még egy tojást, adtam hozzá némi zsemlemorzsát, majd meg is forgattam morzsában, és olajban kisütöttem, mint a fasírtot. 

Jó étvágyat!

Nincsenek megjegyzések: