Ez egy nagyon jó projekt volt, és jó buli :) Mi is ez?
A facebookos kötős-horgolós csoportban hirdették meg a csipkekendő-cserebere eseményt, ami azt jelenti, hogy megadott időre el kell készülni egy kendővel, amit ajándékba készítesz valakinek, és ugyanabban az időben te is kapsz valakitől egyet. Hogy kinek készítesz, azt tudod, de hogy kitől kapsz, az meglepetés. Hogy milyet, azt pedig nagyjából belőheted egy kérdőív segítségével, ahol megadod a kedvenc színeidet, anyagaidat, és hogy nagyjából milyen formájú, mintájú kendőnek örülnél. Aztán rendszeresen informálod a csoportot arról, hogy hol tartasz, de csak óvatosan, semmi konkrétum ne derüljön ki! Képeket is csak szürke árnyalatúra változtatva lehet mutatni. A kérdőívek alapján aztán vállalkozó kedvű szervezők összefésülik, hogy ki kinek kössön, horgoljon kendőt.
Nagyon tetszett ez a játékos, titokzatos szerveződés, és némi gondolkozás után jelentkeztem. A postára adás határideje október első hete volt, tehát mostanra nagyjából célba ért az összes csomag, így az október 10-ében egyeztünk meg: aznap lehull a lepel, és nyilvánosságra kerülnek a kendők.
Én Eszternek készítettem ezt a kendőt: 
Felvéve vagy szépen elhelyezve nem fotóztam, majd a tulajdonosa :) A fonal a Barka Esti mese Ringló színe, négy gombolyag és egy pici ment bele, 208 g. A minta a Reminiscence LilyGo-tól, engem elkápráztatott, amikor rátaláltam, de azért azt nem hiszem, hogy magamnak egyhamar megkötöm. Íves stóla lett belőle, jó hosszú, takarja a vállat-hátat is. Blokkolatlanul elég ijesztően kicsinek nézett ki, de a blokkolástól persze megnőtt :) Nem volt kis munka elkészíteni, ha az mond valamit, hogy 483 szemre kezdtem :) Végig rövidülnek a sorok, de még az utolsó is 200 körül van, ha jól emlékszem. A minta is látványos, de egyszerűbb készíteni, mint ránézésre gondoltam, a mintaleírás gyönyörűen követhető, világos, részletes, fotókkal is segít. Angol minta volt, ami nálam még nagy szám, nem sokat kötöttem angolul eddig.
Amit pedig én kaptam Muzsitól :) Könnyed, csipkés, abszolút az én színem, világom, színátmenetes, amit imádok, kisebb darab sálként vagy stólaként hordható, ami nekem kellett, praktikusabb most, mint egy nagykendő, és már aznap - mit aznap, abban a percben a nyakamban volt, amikor megérkezett :) Tökéletesen eltalált és gyönyörűen kivitelezett darab, és azt hiszem, ennél nagyobb dicséretet nem is mondhatok. Annyira örültem, majdnem elsírtam magam, amikor megkaptam.
Ennél jobban már csak másnap akartam elsírni magam, amikor Eszter is megkapta a kendőjét, és olyan örömmel írt róla a facebookon :) Még mindig titkos volt minden, de persze én tudtam, hogy az enyémről van szó :) Nagyon jó ötlet volt ez a játék, a sok izgalommal másfél hónapon keresztül, a fázisfotókkal, és főleg a végén... nem is tudtuk a csapatban, miért izgulunk jobban: hogy vajon mit kapunk, vagy hogy vajon mit szól a megajándékozottunk? Én nagyon izgultam mindkettőért. Aztán ahogy egyre többen jelentettük, hogy megkaptuk a kendőnket, nagyon gyakran elhangzott, hogy "annyira én vagyok" és ez így, hogy nagyrészt csak facebookon ismerjük egymást, szinte misztikus. Valaminek kell lennie a kötésben-horgolásban vagy ebben a csapatban, hogy kevés információ alapján is így sikerüljön eltalálni a másiknak való darabot!
Az élmény függőséget okoz: indul a nyakmelegítő-cserebere! :)
5 megjegyzés:
Nagyon szépek a kendők, de engem jobban megfogott, hogy te milyen csinos vagy!
Azt hiszem, azért is sikerültek ilyen jól ezek a kendők, mert egy kicsit megtanultunk jobban odafigyelni egymásra. De én is érzek ebben valami misztikumot - és ez a nekem kötött kendőre különösen igaz, hiszen mi még sosem találkoztunk, bár én úgy érzem, hogy egyfajta „távszimpátia” mindenképp van közöttünk. Ezért is szeretem ezt a facebookos csoportot, hiszen annyi rokonszenves emberrel „találkozhat” az ember.
Köszönöm neked, Timi, hogy annyit dolgoztál vele, és köszönöm, hogy közben rám gondoltál! Nagyon szeretem ezt az ÉN kendőmet.
Gyönyörű, amit kaptál, de amit másnak kötöttél az annyira nekem való, hogy szinte irigykedem. :-) Lehet nekem is meg kéne már tanulni ilyesmit csinálni.... Vagy anyukámat rávenni, hogy kezdjen újra kötni-horgolni, mert ő remekül tud.... Horgolni én egyáltalán nem tudok, a kötésből meg megy a sima meg a fordított. Szóval eléggé haloványka ismereteim vannak csupán.:-(
Köszönöm :)
Ó Emi, elpirulok, köszönöm :) Azért a kendőket nem múlom felül :)
Eszter, megint meghatsz... A távszimpátia abszolút megvan, remélem, nemsokára személyesre cseréljük!
Gabka, mi a kedvenc színed? :)
Gabka nagyon szereti a kéket, főleg, ha színátmenetes, meg a mályvaszínt, rózsaszínt, ilyesmi. A jó múltkorában láttam is ilyesmi fonalat (vagyis színátmenetes a mályvától a rózsaszínen át a tört fehérig) az egyik boltban, akkor kezdtem nagyon gondolkodni, hogy megkérdezem az eladót, mekkora mennyiséget kellene belőle venni, ha nekem akarnék valamit és kész tények elé állítom anyukámat.... csak aztán meggondoltam, mert anyunak annyira fájnak a kezei (keresik az okát egy ideje) hogy nem lett volna szép tőlem... Nincs mese, egyszer nekem kell ilyesmire rászánnom magamat! :-)
Megjegyzés küldése