2011. december 2., péntek

Vajas kifli

Marci egyik iskolatársának anyukája mesélt az isteni vajas kiflijéről, és megihletett, úgyhogy még akkor el is kértem tőle a receptet, de csak most jött el az idő, hogy meg is süssem. Úgy éreztem, egyszerűbb számomra ez, mint elmenni a boltba kifliért :) Mondjuk Marika néni ma a lakásból a postaládáig sem engedett ki, olyan csúszós, páralefagyásos idő volt itt, úgyhogy akár rá is foghatom. Viszont a kifli tényleg megérte.
A recept:
60 deka liszt
4 dl tej
3 deka élesztő
1-1,5 ek. cukor
5 deka vaj (nem margarin!)
1 ek. só
kenéshez egy tojás

A sütőt előmelegítjük 200 fokra, a munkát pedig a gyerekekre bízzuk :) 


Na jó, az élesztő felfuttatásában a szülők is segíthetnek. Szóval a tejet felmelegítjük, a cukorral felfuttatjuk benne az élesztőt, hozzáadjuk a liszthez, aztán a sót is, a vajat pedig megolvasztva, gyúrás közben, apránként adagoljuk hozzá. Összegyúrjuk, öt percig dagasztjuk, külön keleszteni nem kell. Attól függően, hogy hány és mekkora kiflit szeretnénk, 3-4 bucira osztjuk, én négyre osztottam. Regő mutatja a gombócot a tálban, ez már az utolsó:

A bucikat egyesével kerekre nyújtjuk, majd megint csak a kívánt mennyiségtől, mérettől függően 4-6-8 körcikkre vágjuk. Én a hatot bonyolultnak találtam, nyolccal kezdtem, azt kicsinyelltem, így a többit négyre vágtam. Azaz hol én, hol Marci, Regő nyújtani és lisztezni segített :)




A háromszögeket a szélesebb végüknél feltekerjük. Ebben a lépésben lehet akár édesen, akár sósan ízlés szerint tölteni, én egyelőre a natúr, illetve kívülről sózott változatot választottam, ha máskor is sütök, lesz töltött is. Feltekerés után kifliformára kanyarítjuk, és vajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsiben tíz percet pihentetjük. Megkenjük egész tojással, ekkor lehet sót, köménymagot, szezámmagot, ízlés szerint bármit szórni rá, és a sütőben 10-15 perc alatt megsütjük.
A végeredmény, főleg frissen és melegen, nagyon ízlett mindenkinek, kívül ropogós, belül foszlós, tényleg isteni!

Ezek a nagyobbak, a négybe vágott buciból készültek, sülés közben dagadnak, nőnek. A picik a tál alján vannak :)
Utána még begyúrtuk a mézestésztát is Marcival, az a holnapi program lesz :)

5 megjegyzés:

Emese írta...

Édesek!!

Orsi írta...

Ilyen házias és segítőkész gyerekek mellett szép ám az élet! :))
A kifli nagyon jól hangzik; lehet, hogy én is kipróbálom majd!
Kifli, mézeskalács, és még azt mondod, nem pörögsz???! :D

Patrícia írta...

Ilyen édes kukták mellett nem csoda hogy jól sikerültek a kiflik :)

Zsuzska írta...

Mi is kipróbáltuk, nagyon finom volt:-)

Gabka írta...

Az előbb belekukkantott a lányom a vállam fölött a képekbe és közölte: anya, ugye holnap mi is csinálunk ilyet?

Most mit lehet erre mondani?

Igen, holnap nekilátunk. A következő project pedig nálunk is a mézeskalács, majd a linzer következik, aztán a hókifli, ugyanis mind eláll karácsonyig. :-)