Kezdetben volt ez a gyönyörű fonal, Óceán fantázianévvel, kék-zöld-szürke-fehér színátmenetekkel, Ágitól. Eredetileg Marcinak vettem azzal, hogy milyen jó lesz a szőke hajához, kék szeméhez. De neki nem kellett, mert bökős. 50% gyapjú, 50% akril, egy kicsit tényleg az, mégis úgy sajnáltam. 60 deka, ilyen vastag fonalból felnőtt pulcsinak kevés lesz, mit csináljak vele?
Aztán ahogy hűvösödött az idő, arra gondoltam, hogy nekem kéne valami, ami takarja a pocakomat. Poncsóra gondoltam, sőt meg is kötöttem, kétszer is, de annak a leírása is béna volt, meg aztán több leírást tanulmányozva rájöttem, hogy a fonal is kevés. Ráadásul ha az a cél, hogy a pocakomat takarja, és ne kelljen begombolni a kabátot, akkor a poncsó nem is jó, azt nem igazán lehet kabát alá felvenni. Lebontottam, félretettem, kicsit gondolkodtam, aztán jött az ötlet, hogy mellényt kötök. A gondolatot tett követte, és ma végül kész lett, azt hiszem összesen ötödszörre újrakezdett kötésből ez a saját tervezésű mellény:
Talán kicsit túl nagy is lett, főleg hátul, de jól belefér a pocakom, és meleg :) És mivel bő egyéves fonal, megy az egész a Fonalfalóba :)
1 megjegyzés:
Ez jókora munka volt, de szép lett:)
Megjegyzés küldése