Kicsi, de jó

Mármint tali :) Nem annyira babatali, de azért különböző korú babák is voltak. Mégpedig Milán, aki holnap megszületik, ha jól drukkolunk neki, Csongor és Janka. Nem azért hagytam utoljára a kis hölgyet, mert udvariatlan vagyok, hanem a kor szerinti sorbarendezés végett, mert bizony, akit babának lehetett nevezni tegnap Szigetszentmiklóson, azok között ő volt a legnagyobb, már 14 hónapos. Csongor feleennyi, Micó pedig még héttel kevesebb. Na ennyit a babamatekról, ott volt még Regő is és Marci, nem az enyém, hanem Gyöngyié, Janka bátyja. Szofi pedig csak Micót hozta, Csani jól megérdemelt munkanapját töltötte a bölcsiben. Kevesen voltunk, de jól éreztük magunkat, én nagyon, remélem, a többiek is. Regőnek még kell egy kicsit szocializálódnia, neki még nem nagyon megy az, hogy más is játszhat azzal, amivel ő szeretne, vagy hogy hogy kell megosztani, kölcsönadni, elkérni valamit. De azért kisebb konfliktusokkal mindenki megtalálta a tengernyi játék között azt, ami neki a legjobban megfelelt. Regő persze itt is megtalálta az állatokat, mint mindenhol, imádom, ahogy játszik velük: szerepjátszik, sorba állítja, beszélteti, eteti, altatja őket, karámba teszi, kiveszi... Építettünk, lovagolt a gumilovon, voltunk a kertben is... Csongor rugdalózott a szőnyegen, talált ő is neki való játékot, aludt hintában, szóval mindenki jól érezte magát. Én szabadságoltam magam a diéta alól egy napra, és ettem tésztát, fagyit, minden finomságot, Gyöngyiék biztos nem hitték, hogy amúgy egész jól tartom... :) Tizenegy felé érkeztünk és ott voltunk négyig, nagyon jól éreztük magunkat!

Az pedig hab a tortán, hogy Szofival, aki nagy pocakkal is sokáig dolgozott még, korábbi talikon nem tudott részt venni, amikor meg ő már igen, akkor én nem jutottam el... szóval hogy vele így az utolsó pillanatban, szülés előtt újra tudtam találkozni. Nagyon örültem neki! A dolog irodalomtörténeti jelentőségű is, merthogy ő az utódom, Micó meg Csongoré: most ők a babanetes terhesnapló főhősei. Staféta átadva :)

Huncut gyönyörű újfrizurás

Csongor és Micó baba :)

Bújik

Szereti :)

A galérián magyaráz a sorba állított állatoknak :)

Fagyi

Sátorban: Janka, Csongor, Marci

Amikor véget ért a játék, móka, kacagás, azaz Csongor elfáradt - és Regő se volt már éppen üde és friss - indultunk, de nem haza, hanem rögtön Ságvárra. Anyukám ugyanis elkérte Regőt is - Marci, Bence és Márk már a hét eleje óta nála nyaral, és úgy gondolta, bír négy fiúval is. Ehhez csak az kellett, hogy csütörtök este aludjak ott és segítsek neki, mert akkor pont programja volt. El is gondolkoztam, hogy nem akarok-e öt gyereket (nem! :) ) mert olyan flottul sikerült mindenkit megvacsoráztatni, megfürdetni, mesélni, lefektetni. Három turnusban csináltam: először Csongor fürdött, szopizott, lefeküdt, aztán Regő és Márk vacsoráztak, elmentek fürödni, közben Marci és Bence ettek, és így tovább. Marci és Bence egyébként nagyon örültek nekem, egymás szavába vágva mesélték az élményeiket. Úgy tetszik, ahogy feltalálják magukat, mindenből játékot csinálnak, a kiszuperált asztalláb baseball-ütővé, majd dobverővé változik, a dob egy üst teteje. Bunkert építenek a diófa leboruló ágai alatt, és ágakkal szobákat választanak le maguknak, fantáziadúsak és jól elvannak.

Szóval ott aludtunk, Csongort már egészen kezdtem félteni, mert fél egy is elmúlt, amikor felébredt, bezzeg utána gyakrabban is kelt. Aztán reggel mondtam Regőnek, hogy én hazajövök, ő maradjon csak a mamával, gyerekekkel, állatokkal - eleinte úgy látszott, szeretné valahogy megoldani, hogy mind a két helyen lehessen, de aztán közölte velem, hogy menjek el az autóval. Olyan díszkíséretet kaptam: az összes fiú jött velem anyuék utcájában biciklin, motoron, integettünk, dudáltunk, jó búcsú volt. Az is kiderült, hogy Regő profin tud háromkerekűzni. 

Itthon meg nagy a csend... Egy gyerek van itthon, és jelen pillanatban ő is alszik... Gyorsan ki kell találni valami programot holnapra, aztán vasárnap délután úgyis megyünk értük :) Illetve csak Regőért, Marci megy tovább nyaralni Ancsáékhoz. Repül a nyár...