Na például ez az egyik olyan saját, felnőtt öröm, amiről az iménti posztban írtam. Maga a hobbi, a kötés, és ami ebből ered - bár esetemben az nem olyan régi dolog. Talán tízéves voltam, amikor Mama egy maradék fonalán megtanultam kötni: tíz szem simát kötöttem addig, amíg a kis gombolyag el nem fogyott. Aztán jött a fordított, és innentől tulajdonképpen mindent tud az ember, ha az újságok leírásain eligazodik és eleinte van még egy kis segítsége.
Aztán a kamaszkorom nem igazán kötéssel telt :D de a főiskola alatt egyszer kötöttem egy pulcsit, az szép lett. Főiskola után meg nem olyan sokkal jött már Marci, neki kötöttem újra, akkor vettem egy egyszerű kötős könyvet babáknak meg pár újságot. Volt egy spórolós karácsony, amikor mindenki kötött ajándékot kapott. Később munka mellett megint elmaradozott a kötés, de apránként, kb. évekig készült egy takaró maradék fonalakból azzal, hogy majd a második kisbabámnak... Regő használta is :)
Regő születése után kezdtem blogolni és megtalálni a kötős blogokat, a Fonalfalót, ami nagyon inspirált, azóta kötök rendszeresen, vágok bele egyik projekt után a másikba. Aztán pár hónapja megtaláltam a facebookon is a kötős-horgolós csoportot, még nagyobb inspiráció, nagyon sokat köszönhetek nekik. Közben regisztráltam a ravelryn is... szóval rácsavarodtam, na. És irigykedtem, hogy a budapesti kötős-horgolós lányok rendszeresen találkoznak, tapasztalatot cserélnek, megmutatják egymásnak a munkáikat és barátságokat kötnek, nekem meg azért kicsit nehéz és körülményes oda eljutni. Lehetne, persze, de nem rendszeresen. Nade több százan vannak abban a csoportban... vajon hányan laknak a közelben? A gondolat szöget ütött a fejembe, körkérdés lett belőle, abból meg szervezés, és végül pénteken összejött az első fehérvári kötős-horgolós találkozó!
Ha jól számolok, kilencen voltunk, plusz két gyerek, a négy és fél éves Vince és az én Csongorom :) Nagyon meleg volt, limonádéztunk, kávéztunk, helyszín a Pöttyös Bögre Kávézó. Kedves és nagyon ügyes emberek, kedves és nagyon finom kiszolgálás, egy hobbi, ami összeköt, ötletek, fonaltapogatás, próbáltam gyapjút fonni, jajj nagyon élveztem. Csak két óránk volt, nekem amúgy is ideje volt hazajönni, a kávézó is bezárt, de többen folytatták még egy parkban. Mivel egyetértettünk abban, hogy ez jó buli, igyekszünk minden hónapra szervezni egyet!
5 megjegyzés:
Látod, én meg lemondtam, mert nem sok esélyét láttam, hogy eljutok Székesfehérvárra, erre úgy hozta a sors, pénteken (igaz estefele) kétszer is átmentünk rajta oda-vissza Várpalotára. :o/
Jó buli lehetett a képek alapján, biztos jól éreztem volna magam. De talán egyszer személyesen is találkozunk.
Na tessék... :) Mikor érsz rá augusztusban?
Ez a találkozó szuper lehetett, nagyon ügyes vagy, hogy kitaláltad! :-)
Most komolyan mondod, hogy sima-fordított "tudással" már lehet is kötni??? Ez eddig nekem is megy, csak valahogy oda nem jutottam még soha el, hogy komolyabb mű készüljön. Talán egy sálat meg egy homlokpántot kötöttem életem során összesen... És Réka születése előtt akartam neki kötni takarót és is, de még Attilának se készült el, Csenge születése előtt meg el is felejtettem. Szóval ha valaha meg akarom kötni, kell egy negyedik gyerek. :)))
Ez a találkozó szuper lehetett, nagyon ügyes vagy, hogy kitaláltad! :-)
Most komolyan mondod, hogy sima-fordított "tudással" már lehet is kötni??? Ez eddig nekem is megy, csak valahogy oda nem jutottam még soha el, hogy komolyabb mű készüljön. Talán egy sálat meg egy homlokpántot kötöttem életem során összesen... És Réka születése előtt akartam neki kötni takarót és is, de még Attilának se készült el, Csenge születése előtt meg el is felejtettem. Szóval ha valaha meg akarom kötni, kell egy negyedik gyerek. :)))
Ez a találkozó szuper lehetett, nagyon ügyes vagy, hogy kitaláltad! :-)
Most komolyan mondod, hogy sima-fordított "tudással" már lehet is kötni??? Ez eddig nekem is megy, csak valahogy oda nem jutottam még soha el, hogy komolyabb mű készüljön. Talán egy sálat meg egy homlokpántot kötöttem életem során összesen... És Réka születése előtt akartam neki kötni takarót és is, de még Attilának se készült el, Csenge születése előtt meg el is felejtettem. Szóval ha valaha meg akarom kötni, kell egy negyedik gyerek. :)))
Megjegyzés küldése