2012. szeptember 15., szombat

Gyerekszájak

Oviból hazafelé Marci leugratott biciklivel a focipálya szélén, a szánkódombon. Regő mondta, hogy ő is akar. 
 - Te még ne ugrass le, még kicsi vagy hozzá. Illetve a domb nagy.
 - Jó, akkor majd ha a domb kicsi lesz, akkor leugratok!

És a klasszikus, úgy látszik ennek minden gyereknél eljön az ideje. Csöng a telefon, felveszem, bemondom a teljes nevemet. Beszélek, a végén Regő megkérdezi, ki volt az.
 - Zsuzsa néni volt.
 - Nem a Zsuzsa néni volt, a K. Tímea volt (merthogy hallotta, hogy a legelején a saját nevemet mondtam).
 - Én vagyok a K. Tímea.
 - Nem, te nem vagy K. Tímea, te anya vagy! (Hát igen... :) )

Tegnap délután Marciért jött az apja, elhozta a kislányát is. Katával a kapuban a kutyákról beszélgettünk, zavarta, hogy itt minden irányból összevissza ugatnak a kutyák. Végül így döntött:
 - Majd korábban meg is fogom merni a ti kutyátokat is!
(azaz majd később, és megismerni :) )

Nincsenek megjegyzések: