2012. január 16., hétfő

Bekeményítettem

Mármint Regő evésével kapcsolatban. Sokszor írtam már itt, hogy nagyon válogatós, de az csak egy dolog. Hittem - és tulajdonképpen normális keretek között még mindig hiszek - abban, hogy a gyerekek még tudják, mire van szükségük, és azt eszik, de azért szeretném ezt egészséges keretek között tartani, meg azért az már a normális kereteken kívül esik, ha egy gyerek szinte csak a szénhidrátot kívánja, az nem igaz, hogy csak arra van szüksége. Jó, nem csak... de ha rajta múlna, csak édes tésztákat enne, esetleg némi húst és halat, meg tejet. De tejterméket már nem, zöldséget, gyümölcsöt meg pláne. És mióta eljött a Mikulás - mert olyan lágyszívű voltam, és azt gondoltam, úgy szereti a csokis kekszet, akkor miért ne kapjon azt, meg miért ne kaphasson egy kis csokimikulást meg egy kis szaloncukrot - szóval azóta szalad és kér csokit. Amikor már a délutáni alvásból felkelve is csokit kért uzsonnára, akkor nagyon elegem lett. Úgyhogy néhány napja, egy-két hete a koncepció a következő:
 - ami édesség, keksz még van itthon, azt apránként meg lehet enni, naponta maximum egyszer kap, de utána nem veszünk újat. És olyan nincs, hogy kap egy kis tálka kekszet, és hosszú időre elnyújtva majszolja, aztán nem ebédel.
 - ha nem eszi meg az egészséges és finom ebédet, akkor nem kap mást, megy aludni - ez mondjuk eddig is így volt, már jó ideje, a bébiétel kivételével.
 - nem veszek több bébiételt. Nonszensz, hogy egy 28 hónapos gyerek csak ebben a formában egyen gyümölcsöt, és ritkán, belecsempészve zöldséget. Erről szépen leszokunk, és valahogy majd rászoktatom a gyümölcsre, zöldségre. Tippeket szívesen fogadok.
 - viszont centrifugázok gyümölcsleveket. Tegnap fogyott el az első liter almalé, nem mondom, hogy elsöprő sikere volt, de iszogatta Regő. 
 - édességben, ha a készletek elfogytak, marad a házi sütemény és a müzliszelet, abban legalább gyümölcs és gabona is van. Szerencsére azt szereti.
 - igyekszem többet csempészni a zöldséget, majd ha megint én főzök. Nagy leleményességet igényel, és eddig nem is voltam túl sikeres, de majd most!
Egyelőre nagyjából ennyi ötletem van. Az elmúlt napokban kis lépésekben egész jól bevált: többször kért vacsorára tükörtojást, sonkával is megeszi. Melegszendvicsben megette a sonkát és a sajtot. Tegnap délben kis hús mellé kétszer kért az almás, krumplis köretből. Megitta az almalét. Bébiételt nagyjából karácsony óta nem evett. 
Messze van még, de bízom a tavaszban, nyárban, amikor jönnek a friss gyümölcsök, fáról lehet enni a cseresznyét. Meg az óvodában is bízom, sok gyerek az oviban, bölcsiben szokik vissza a főzelékevésre. 
Valamit amúgy nagyon elrontottam... vagy hagytam elromlani. Egyéves koráig mindent megevett, aztán az utána érkező őszi náthák, hörghurutok teljesen elrontották az étvágyát, és akkor lett nagyon válogatós is. A bébiételre is akkor szokott rá. De hogy azóta sem állt teljesen vissza... és ehhez jött az édességgel kapcsolatos engedékenységem, pedig Marcinál én voltam az egészséges táplálkozás mintaképe. Csongornál megint szigorúbb leszek! Aztán nem tudom, mennyi múlik ebből rajtam, mennyi a gyereken, és mit tehetek, ha egyszerűen nem eszi meg és kész...

2 megjegyzés:

Gabka írta...

Ez a kajadolog nálunk is központi kérdés volt sokáig, nekem Réka a "rossz evő". Aig van pár féle étel, amit megeszik, az újdonságokat élből elutasítja, bármi legyen is az. Nekem Attila a jó evő, mondjuk soha az életben többé nem tartok be mindenféle hülye hozzátáplálási előírást, az tuti, főleg, hogy nagyjából 2-3 évente úgyis más a trend. Rékánál még jajj ne adjunk lisztes dolgot egy éves kor előtt, Attilánál már az volt az ajánlás, hogy minél előbb kezdjük el... Ez csak egy a millióból. Attilánál csak a józan paraszti eszemre hallgattam - egyik gyerekem se allergiás semmire, csak az egyik bármit megeszik, a másik meg szinte semmit.
Nálunk is van pár trükk:
1. nem feltétlenül kell megmondani a gyereknek az étel igazi nevét - amikor nemésnemésnem akarta megkóstolni sem a túrós tésztát, akkor azt mondtam a porcukorra, hogy hócukrot teszek rá, mert ha abból sokat eszünk, esni fog a hó. idiotizmus, tudom, de azóta a "hócukros" dolgokat elsőre megkóstolja. Ja és pont kedvezett az időjárás is, szóval engem igazolt. .-))
2. Nem kap mást. Rendben, hogy nem eszik, el is lehet menni az asztaltól, de ha fél óra múlva jön, hogy mégis csak éhes, ugyanazzal kínálom, mint előtte. Néha igen gonosznak érzem magam, de mit tegyek???
3. Az olyan hülye szövegek, mint hogy a répát azért kell megenni, hogy tudjon fütyülni és hasonló baromságok, ahogy hatottak a mi gyerekkorunkban, úgy hatnak ma is.
Egyébként az ovi is segít valamelyest, a többi gyerek között könnyebben fogad olyasmit is, amiről addig hallani sem akart.

Orsi írta...

Az enyémek is romlottak valamennyit evésileg, amióta szabad utat kapott az édesség itthon. Na nem kell nagy mennyiségekre gondolni, de amíg egyáltalán semmiféle sütit, csokit, kekszet nem kaptak, addig semmi gond nem volt az evésükkel. Amióta néha (időnként gyakrabban) kapnak ezt-azt, azóta válogatnak. :(
A bébiételes korszak nálunk már régen véget ért, mert azért szerencsére olyan gondunk nem volt, hogy csak azt ették volna és a rendes kaját nem. Viszont a zöldség-gyümölcs fogyasztás nálunk is hagy kívánnivalót maga után, de főleg a zöldség.
Nyersen semmilyen zöldséget nem hajlandók megenni a lányok, pedig amikor mi eszünk paprikát, retket, uborkát, mikor mit, mindig kínáljuk nekik is. De hallani sem akarnak róla... Bezzeg a lecsóban csúszott a paprika és a paradicsom nyáron, a csemegeuborka is menő, és szeretik a párolt hordós káposztát is. (Ez végülis jobb, mint a semmi, de azért nyersen is jó lenne enniük!)
A gyümölcsökkel szezonban nincs gond, de most szinte semmit nem esznek... A mandarint szeretik, Sára a narancsot is, de azt Borcsi folyton kiköpi. Az alma nagyon néha csúszik csak, a banánt régen imádták, de most nem kell... Kivit nem is nagyon akarok adni a savtartalma miatt, a doktornőnk sem nagyon ajánlja, de nem is kérnek belőle. Hétvégén csináltam gyümölcssalátát: pár kocka almát kértek belőle, és ennyi... Bezzeg a befőtt, na ha az van az ebéd mellé, akkor a kaja már nem is kell, csak a befőtt. Ma is megkérdeztem Sárától, hogy mit szeretnél vacsizni. Válasz: kompótot. :D
A tésztát az enyémek is nagyon szeretik, a nokedlit is; pörköltszaftos tésztából bármennyi jöhet, vagy akármilyen szósszal szeretik a rizst, tarhonyát is. Szénhidrát...
A főzelékek terén egyre kevesebbet hajlandóak megenni, pedig régebben imádták. Azért próbálkozom.
Leves: húsleves jöhet, de pár hete csak tésztával, a zöldségeket látni sem akarják benne... Borcsi találta ki úgy egy hónapja, hogy nem szereti a sárgarépát, és azóta Sára is kiszedi a levesből. A karalábét, petrezselymet, karfiolt ugyanígy. A borsót szeretik, de az nem sok semmi...
Sajnos anyósomék nagyon húscentrikusan főznek, és én hiába igyekszem változatosan főzni, azért mégis együtt eszünk többnyire, és néha a gyerekek azt kérik, amit ők esznek. És akkor mit csináljak?!
Úgy próbálom csinálni, hogy ebéd előtt 1-2 órával már ne legyen semmiféle evés-ivás, max. víz, vagy gyümölcs (ha néha ritkán hajlandóak rá), tehát nálunk a tízórai eleve kiesik. Ebéd után csakis akkor kaphatnak édességet, ha rendesen megették az adagot. Uzsonnára sokszor édes valami van (joghurt, ma keksz kakaóval, máskor túró rudi, tejszelet, ilyenek), és ha ezt nem túl sokára követi a vacsora, akkor meg is látszik...
Amikor nem tetszik nekik az épp felszolgált kaja, akkor nem adok mást. Ez van, ez a reggeli/ebéd/stb, aki nem kér, annak egészségére, nem kínálgatom őket mással- kivétel ez alól, amikor valaki az asztalnál mást eszik, és inkább abból kérnek- de az sem mindig. Ja, és nem mondogatom, hogy de bezzeg ezt mindet meg kell enni, addig nem állhatsz fel az asztaltól, mert azt akarom, hogy csak addig egyenek, amíg tényleg éhesek. :)
Hát túl sok ötletet nem adtam, de azért hátha mégis tudtam segíteni. :)
Drukkolok, hogy dűlőre jussatok Regővel, mert azért nagyon jó lenne, ha mindenfélét, de legalábbis sokfélét enne. :)) Majd számolj be a fejleményekről!