2012. január 31., kedd

Csecsemő

Hathetes lett az én pici babám, már nem újszülött :) Mindenképp ma akartam írni róla, de jó fáradt vagyok már, lehet, hogy nem leszek valami nagyon összeszedett.
Számadatokat nem tudok - mondjuk csak súlyt tudnék amúgy is - mentünk volna reggel a védőnőhöz, de aztán inkább nem vittem ki a mínusz tíz fokba, felhívtam Évát, eljön majd csütörtökön mérni. De nagyon szép combjai, popsija lettek, nagy kerek pocakja, pufók arcocskája. 
Evés tekintetében azt hiszem, beállt a tejmennyiség újra az ő igényére, plusz az a napi egy-két fejés, ami belefér nekem, és odaadom Aisának. Lehet, hogy még nem jelentkezett a növekedési ugrása, mert most hathetesen nem tapasztalok olyan félóránkénti evést, mint háromhetesen, az is lehet, hogy ez az ugrás már enyhébb lesz, Regővel is így volt. Nappal nem tudom, milyen időközönként eszik, valamennyit alszik, ha felébred, megszoptatom, és az ébrenléte alatt még kér egyszer-kétszer, de olyan is van, hogy csak eszik és visszaalszik. Éjjel pár napja már csak kétszer eszik, négy órákat alszik. A kezdeti hasfájdogálása - lehet, hogy csak újszülöttkori éretlenség volt, lehet, hogy az is segített, hogy laktózmentesen eszem, illetve hálás köszönet Gabkának az Activator tippért - úgy néz ki, elmúlt, lekopogom. Most már merek tesztelni egyes, mumusnak kikiáltott zöldségeket, ettem már kelbimbót, borsót, karalábét, kukoricát, gombát, és nem fájt a hasa. Alapvetően nem is számítottam rá, egyik gyerekem se volt hasfájós.
A napirendje alakulgat, azért még nem teljesen fix, de ami most az utóbbi napokban látszik, az az, hogy késő délután már nem nagyon alszik, egyre nyűgösebb, és ez a nyűgösség hat órára sírdogálásba torkollik. Ha mégis szundított egy picit ezekben az órákban, akkor nem olyan nehéz, de ma például kénytelen volt sírni szegénykém egy kicsit, amíg a tesóinak csináltam a vacsorát. Egy kenyeret megken, Csongort felvesz, megnyugtat, visszatesz, sír, még egy kenyér és így. Fürödni már szeret, a fürdés, a meleg víz megnyugtatja, de már az is, ha a fürdőszobai pelenkázóra leteszem, biztos tudja, mi jön. De a fürdés utáni törölközést, öltözést utálja :). Nyolcra, fél kilencre alszik el, ha egy csepp mázlija van, akkor nem verik fel a bátyjai, és ilyenkor alszik a leghosszabbat: volt már öt óra is, de a négy már elég megbízhatóan megvan. Így jön ki a két ébredés valamikor éjfél-egy között és  négy óra körül. Hajnalban már felületesen alszik, hallom a kis hangjait közben, általában itt is hat órára jön el az, hogy már fel kell venni, olyankor átjön hozzám a nagy ágyba, szopizik és ha sikerül, még szundítunk egy kicsit, de általában úgyis kelek a fiúkhoz. Ha nincs mínusz tíz fok és Csongor nem alszik vissza, akkor sétálni is megyünk. 
Mit szeret Csongor? Szeret fürdeni, szeret sétálni, szeret szopizni. Rövid ideig szeret a földön vagy a heverőn letéve nézegetni a nagyvilágban, de ennél jobban szeret a vállunkon tartva nézelődni. Gyönyörűen tartja és emeli a fejét. Néha elsuhan előtte a keze, akkor azt is megnézi, de nagyon érdeklik a kontrasztos dolgok és a fény. Nappal azért nézi az ablakot, mert fényes, este azért, mert a világos fal mellett sötét. Nem szereti viszont a hordozókendőt, a fenti is már egy pár perces tűrés utáni panaszkodós pillanat. Jó lenne, ha megszeretné, vagy később a meitait, nagy hasznát tudnám venni, úgyhogy próbálgatjuk. Eddigi sovány tapasztalataink alapján autózni is szeret, meg hintázni, ezt viszont bőséges tapasztalatok alapján állíthatom. És szereti a tesóit, de legalábbis jól tűri őket :) A hangosságukat, meg Regő szeleburdi barátkozásait, amikor például emeli a kezével Csongor fejét, és azt mondja, hogy "figyelj, Csongor baba!" :)
Még nem mosolyog, de sokszor fedezek fel olyan kifejezést az arcán, hogy na, már majdnem, vagy hogy a szeme már mosolyog, csak a szája nem :) Nagyon várom azt az igazit!

Nincsenek megjegyzések: