Jó volt! Nem, nem kívántam meg tőle a negyedik gyereket, nekem így kerek az életem, köszönöm. De Bencét bármikor szívesen látjuk újra. Sokat tanultam az erők merítéséről, a szervezésről és az ellenkezőjéről is már megint :)
Amitől tartottam a nyaralás előtt, az főleg az volt, hogy hogyan oldok meg mindent. Hogyan lesz program is meg kirándulás is, de közben meleg étel is, meg tiszta ruha. Utólag jelképes vállonveregetés nekem, mert bár ahogy írtam is, pont előtte volt pár abszolút punnyadós és lelkesedésmentes napom, de azért sikerült előre kitakarítanom, kivasalnom és némi félkész étellel készülnöm, hogy ezekre már ne legyen gond. Így napi pár perces főzésekkel megvoltak az ebédek: ahányszor hazaértünk, mindig hamar volt friss, meleg étel. Nagy takarítanivalót nem csináltak a gyerekek, ezért külön köszönet nekik, úgyhogy jól működött a dolog.
Érdekes volt, ahogy összejöttek az orgonasípok, nagyjából 3-3 év a szünet a gyerekek között: Marci 9 múlt, Bence picivel több, mint hat, Regő most lesz 3, Csongor meg ugye mindjárt nyolc hónapos. Hát lehet, hogy a népszerű elméletek szerint középsőnek lenni a legrosszabb, de azért nagynak lenni sem könnyű. Marcira sokszor szóltam rá olyasmiért, amit neki épp szabadna, ha nem utánozná rögtön két kisebb gyerek. Meg az se lehet könnyű, hogy csüggnek a szavain, és nem mondhat semmi apró, jelentéktelen hülyeséget, mert rögtön utánozzák. Illetve mond, persze, de aztán meg zavarja az utánzás, visszahallani már nem szereti :)
Hálás vagyok a gyerekeknek, hogy az esték, az éjszakák viszonylag zökkenőmentesen teltek. Meséltem Regőnek, aztán ő olvasott magának vagy átment mamához, apához, és Bencének meg Marcinak ugyanazt a Ruminit olvastam fel, ez is jó, hogy már ugyanaz érdekli őket. Mind a gyerekszobában aludtak, Bence a földön matracon, ettől is tartottam, hogy nem fogják hagyni egymást aludni, meg is volt a B terv, hogy akkor Bencét és Marcit hova teszem külön. De remekül megvoltak, Marci kislámpájánál olvastak még egy kicsit, aztán aludtak, Regő se mászkált ki többet, mint amúgy.
Bence meg olyan rendszerető, jól nevelt gyerek, hogy csuda :) Magától viszi a cipőjét a helyére meg ilyenek, illetve szombaton már leguggoltam és úgy mondtam neki, hogy lazítson, neki nem kell gyereket nevelnie, majd én intézkedem az ügyben, hogy a kisebbeknek mit szabad, ő is gyerek :) Szóval jót nyaraltunk, máskor is állok elébe :)
2 megjegyzés:
:)
Az olimpiás bejegyzésre pedig: Nekem is Risztov Éva volt a legnagyobb, Zolinak pedig Joó Abigél. De sajnos én már csak ismétlésből láttam részleteket.
Ismét ügyes voltál, le a kalappal!!! De hát ilyen jólnevelt gyerekekkel könnyű! ;)
Megjegyzés küldése