Kétszer kilenc

Igen, kilenc hónapos volt Csongorom, annyit töltött már idekint, mint odabent, igaz, a hófordulónak is már öt napja. De jó is, hogy ma jutottam el odáig, hogy írok róla, mert legalább már az aktuális mérésen is túl vagyunk. Kereken kilenc kiló és 74 centi, főleg az utóbbinak örülök, mert ez most három centi gyarapodást jelent az előző hónaphoz képest. 

Nagyon sokat fejlődött az elmúlt egy-két hónapban, annak ellenére, hogy még most sem ül, áll, vagy mászik, de mindegyikhez félúton van. Rengeteget mozog, igazi kis sajtkukac lett, most már pelenkázni sem lehet olyan simán, megy mindenfelé. Csak nem a tankönyvi szabályos mozgásformákat alkalmazza, hanem főleg gurul, háton tolat, bár azt már egyre kevésbé, és érdekes, kreatív mozdulatokkal halad. Oldalt fekszik, keresztbe teszi a lábát és a felül lévő lábával tolja magát, és hasonlók. Egyszer már felült szabályosan is magától, oldalt támaszkodva pedig gyakran ücsörög, illetve ha ültetve teszem le, szépen megül és játszik, tapsol. Kipróbáltam, állni is tud, az ölemben feláll, és egyszer betettem a járókába, mutattam, hogyan kapaszkodjon, és ügyesen állt, nagyon élvezte. Tegnap már majdnem négykézlábra is állt, két kézen és egy térden támaszkodott. Holnap azért elmegyünk a konduktorhoz, hiszen azt beszéltük meg, hogy ha nem mászik, kilenc hónaposan visszaviszem, de az igazság az, hogy én olyan kis ügyesnek, elevennek, egészségesnek és erősnek látom. Érdekes, hogy a bátyjai ilyenkor már rég másztak, ültek, álltak, mégsincs bennem olyan érzés, hogy jaj milyen nagy, és még csak gurul. Ő ilyen, és látom, hogy átmozgatja az egész testét, minden apró porcikáját, nem látom, miért kéne aggódnom.

A napirendje kicsit átrendeződött, ahogy a családé is az iskola- és óvodakezdéssel. Most is kel ötkor, de nincs módja hosszasan visszaaludni, mert hatkor én is kelek, úgyhogy ő hintázik egy kicsit, és vár a sorára, amíg a reggeliket, szendvicseket, öltözéseket, mosakodásokat intézem. Aztán öltöztetem őt is, és megyünk az iskolába-óvodába, szinte mindig gyalog. Intézünk még boltot, postát, ha kell, aztán jövünk haza, és neki a babakocsiban már majd' leragad a szeme. Ha konkrétan azért még nem ragad le, akkor ilyenkor tízóraizik, gyümölcsöt kap, majd szopizik és alszik. A délelőtti csendben nagyokat szokott mostanában aludni :) Ha felkel, ebédel, akkor kap főzeléket hússal vagy anélkül, és egy kicsit a mamával van, amíg elmegyek Regőért. A délután a játéké, a mókáé és az uzsonnáé, aztán alszik még egy rövidet. Hat órakor jön a szokásos nyűgösség, neki kell már csinálnom a fürdővizet, míg a fiúknak a vacsorát, utána szopizik és megy is aludni, általában ha tele a pocak és nincs nagy csatazaj, szépen elalszik az ágyában, míg a többieknek mesélek. Éjjel jó napokon két-háromszor ébred, szopizik. 

Összegyűjtöm, hogy miket eszik már:

alma, őszibarack, meggy, körte, szilva, szőlő

krumpli, sárgarépa, sütőtök, paradicsom, cukkini, brokkoli, borsó, vöröshagyma, fokhagyma, karfiol, zöldbab

búza, zab, rizs, kukorica

csirkemell

étolaj, petrezselyem, zellerlevél

A mai újdonság lesz a karalábé, nemsokára jön a zeller is, és szintén a napokban a banán. Mindig én főzök neki, élénken él az emlékezetemben, ahogy Regő bébiételfüggő lett, és abba nem akarok még egyszer belemenni. Szopizni nappal legalább négyszer szokott: reggel, este, a két alvás előtt biztosan, plusz esetleg alvások után is, plusz ha úgy látom jónak, plusz áfa. És persze éjjel.

Szeret pakolni, már ameddig elér, különösen szereti a papírt, az újságot. A játékait is, de a nagy kedvenc a duplo benzincső :) illetve Regő játékainak dobozai, azokkal jól elvan, püföli, dörömböl rajtuk, félig beléjük bújik. Ő az első gyerekem, aki képes a legváratlanabb pózokban elaludni. 

Azért nagyon extrém helyzet még nem fordult elő, de szőnyegbe már tekerte magát, a hintában ülve elalváson meg már meg sem lepődöm. Szeret fürödni, attól mindig megnyugszik. Imádja a testvéreit, nevet rájuk, várja, hogy viccelődjenek, játsszanak vele, és Regőtől szinte mindent eltűr sírás nélkül.

Itt pedig éppen keresztrejtvényt fejt :)