2012. november 16., péntek

A szilvásgombócban szeretet van

Liszt, krumpli, tojás, természetesen szilva, egy kis zsiradék, kockacukor, fahéj és szeretet. Alapvető összetevő.
Ahogy felfordítom érte a konyhát... Krumplit pucolok, főzök, összetöröm. Szerencsére eszembe jutott ez a munkafázis még este, annyival kevesebb jut ma délelőttre, és a krumpli is garantáltan hideg. Liszt, margarin, gyűrűt le, gyúrás. Marci hogy szeret gyúrni... Ezzel most nem várhatom meg, akkor nem lesz kész ebédre. Jó lett a tészta, nem ragad, nyújtom. Ne legyen vastag, de túl vékony se, ne szakadjon.
Miközben a mutatóujjammal mérem ki a hét centis négyzeteket, az jár a fejemben, hogy fognak örülni neki. Marci majd ugrál és azt mondja, juhhú! Aztán meg remélem, azt, hogy "a főztöd mennyei". Ezt szokta, ha nagyon ízlik neki, ilyen szépen. De előtte azért kell egyen a paradicsomszószból is - tegnap azt mondta, mindig csak olyat főzzek. Esetleg rakott krumplival felváltva.
Húsz gombóc, lassan, hármasával főzöm, aztán óvatosan pirítom zsemlemorzsában. Ki ne szakadjanak... A maradék tésztából mákos nudli lesz, nem bolti, félig fagyasztott, hanem itthon kézzel gyúrt. Kis angyalbögyörők... Regő imádja a mákosat, ha megkérdezem, kér-e, úgy mondja, hogy igeeeen, hogy a mosolyától a nap is kisüt. És Péter is örülni fog a gombócoknak
Az is megfordul a fejemben közben, hogy nem olyan régen még nekem készített gombócot az anyukám, a nagymamám. Persze, nem csak nekem, az volt az ebéd, mindenki ette, mindenki szerette. Fahéjas porcukorral. De mégiscsak más a családnak gombócot készíteni, egyesével gömbölygetni, vigyázni rájuk, mint összedobni egy főzeléket. 
Na mindjárt elkészülnek az utolsók. Főzöm a nudlit, és Csongor még alszik. Ha felébred, segíthet összetakarítani a konyhát :)

4 megjegyzés:

Gabka írta...

:-)

Orsi írta...

Hogy én mennyire szeretem a szivás gombócot, és a szilvalekvárosat is! Nálunk is sokszor készítette először Nagyikám, majd Anyukám, és egyszerre csináltak vagy százat is, mert nem győztünk betelni vele... Volt szilvás is, lekváros is, zsemlemorzsás is, és diós is (apukámnak és nekem). Szóval macerás volt, ezért nem került túl gyakran az asztalra, de éppen ezért, amikor igen, akkor ünnepinek számított egy kicsit. :) Anyukámtól sokszor kértük pénteken, amikor este a koliból hazamentünk... :) És a nudli, nekem is a mákos a kedvencem. Milyen régen ettem már! Jó volt olvasni; jó, hogy eszembe juttattad!

Patrícia írta...

:) Jó volt olvasni:) Én már nagyon leegyszerűsítettem a dolgot, megveszem a mirelit szilvásgombócot...

Csupimami írta...

Gyönyörűség minden mondat! De..bocsi.. legközelebb próbáld meg tojás nélkül! A tojás keményíti a krumplis tésztát.