2012. január 11., szerda

Holdfényben

Hajnali négy óra van. Kijöttünk a hálószobából, túl hangos volt Csongor. Itt, a nappaliban nincs függöny, besüt a hold, és a kinti lámpa fénye is bevilágít egy kicsit. De elbújhat a telihold fénye mellett, csak egy halvány kis pislákolás. Az ég egész világos, szinte mint napkelte előtt, hihetetlen holdfény van. Lehet, hogy a telihold nem hagyja a babámat aludni. 
Sétálunk, ringatom, énekelek neki, időnként szoptatással is próbálkozom, hátha azon elalszik. Kicsit feszült vagyok, mert nézem közben az órát, és ahogy telik az idő, egyre közelebb jön az a pont, amikor már nem fogok tudni visszafeküdni egy kicsit még aludni Marci ébredése előtt. Morgok. Jajj, aludj már! Na most majdnem... de mégse, megint tekereg, felsír. Sose fogok aludni.
Közben arra gondolok, hogy tiszta hülye vagyok, hát azt kéne éreznem, hogy de jó, hogy idebújik, de édes, szüksége van rám... de nem és nem, most nem érzem ezt. Aztán elmosolyodom magamban, mert a bosszankodásomon átfurakszik a pihés kis haj, a bársonyos, illatos bőr érintése az arcomon... nekem a legjobb a világon. Gyönyörű ez a holdfény, de jó itt veled, kicsi fiam... milyen kis finom vagy, pici, puha, jaj hadd élvezzelek, amíg lehet, amíg még hagyod... és ahogy átalakul a hangulatom, ahogy megnyugszom és elolvadok, ő is elalszik.
Reggel fél hat van. Fél hétkor pedig ez fogad, ahogy aludtam még egy órát:

4 megjegyzés:

Gabella írta...

Jaj, de édes! Jó, hogy rá tudtad magad venni a hangulatváltásra! Ezt meg kellene nekem is tanulnom...

Orsi írta...

Már én is tapasztaltam, hogy amint a bosszankodást, görcsös ragaszkodást elhagyom, máris sikerül, amit akartam. :)) Csongor továbbra is nagyon cuki, és imádom az ujjszopis képeket! :))

Gabka írta...

Jajj, ezt az ujjszopit Attila soha, de Réka egy időben rendszeresen elkövette, olyan édes, imádom!

Emese írta...

Szép, ahogy leírtad sok éjjeles érzésemet :) Az az igazság, hogy az első 2-3 hétben még tudtam így érezni, élvezni az éjjeleket is, de már egyre kevéssé megy. ELjutottam a fáradtság azon fokára, hogy lassan bármit megadnék egy jó alvásért. Azért így is imádom szagolni, ölelni Bumbit, s nem is morgok, de ma hajnalban sírtam egy jót, hogy milyen jó lenne inkább aludni :D