2012. január 5., csütörtök

Takaró

Játékokat se kapnak többet :) Tegnap Regő és Marci eszementen visítoztak és rohangáltak a lakásban, míg végül rájuk nem szóltam, hogy keressenek már valami játékot, és játsszanak rendesen. Bementek a gyerekszobába, és pár perc múlva kijöttek egy takaróval. Először azt játszották, hogy leterítik a földre és felváltva beletekerik magukat, bár itt Regő néha tiltakozott, hogy "ne, te ne, csak én!" aztán Marci kitalálta, hogy odavisz pár széket a kanapéhoz, és "bunkert" épít a takaróból. (Utálom ezt a bunker szót, én kuckónak hívnám, de ők bunkernek hívják.) Szóval innentől, amíg Regő fejre nem esett belőle, ebben játszottak, rohangáltak át négykézláb, belebújtak, egymásra másztak.



Szóval ha egy takaró a legjobb közös játék, akkor minek nekik játékokat venni? :D Persze erre már ezerszer rájöttem, kezdve a bébikori zörgős dobozoktól :)

2 megjegyzés:

Orsi írta...

Szerintem minden gyereknél ezek az ilyen egyszerű "játékok" jönnek be a legjobban, nálunk is. És amikor így játszanak, én is mindig arra a következtetésre jutok, hogy nem is kell több játék. De azért mégis mindig több lesz belőlük- nem is értem, hogyan. :D
Szegény Regő, nagyon megütötte magát?

Timi írta...

Arcra esett, vérzett a szája :( de csak pár perc sírás volt, azóta pörög ugyanúgy :)
Játékok dettó :) de most már komolyan megfogadtam, hogy karácsonyra pl kevesebbet kapnak. Csongornak pedig már most teszek el Regő nem túl lestrapált, de már kinőtt játékaiból, amiket simán megkaphat majd pl első szülinapra meg karácsonyra. Karikatornyot vagy fogantyús kirakót pl.