De most akkor művész lesz vagy kubikos? :)

Tegnap Regőnek igen sokoldalú napja volt. Délelőtt kiélte művészi oldalát, ahogy azt meg is írtam a blogon. Délután elvittük Marcit edzésre, aztán hazajöttünk, mert az apja hozta haza, és kinn is maradtunk a kertben. Előzmény, hogy van egy ismerős pár a faluban, akik mindenféle kerti segítséget vállalnak. Hétvégén felszedték a mandulát és a diót, amíg mi festettünk, tegnap pedig Marika néni csemeteágyásából átültettek azt hiszem, kilenc bukszusbokrot, amelyek a leendő terasz végén fognak majd sövényt alkotni, ahogy nőnek és ahogy nyírjuk őket.

Ezzel némi földmunka is járt, a kiásott földből valamennyit elterítettek a terasz helyén, a többit Péter elhordta talicskával. Persze Regő rögtön szaladt, hogy én is, én is!, hozta a kis talicskáját, és ment segíteni. Útközben szedtünk pár szem fügét, amit elvitt apának és mamának, hogy ne éhezzenek már a nagy munka közben.

Aztán kérte apát, hogy "nekem is", és ő is kapott egy kis lapátnyi földet a talicskába, ügyesen el is vitte apával, kiborította oda, ahova kellett, és ment vissza újra földért. Jó pár kört megtettek így, tényleg ügyesen segített. Aztán apa átnyergelt a krumpli felszedésére, az Regőnek kicsit veszélyes üzem lett volna, de nem is annyira érdekelte, viszont megkereste Marci lapátját (rendes, fanyelű, fémfejű lapát, csak kisebb) és önállóan kezdett földet lapátolni a talicskába.

Itt még apa adja neki:

Ez pedig már a büszke munkás a lapáttal:

Később pedig járt neki a jól végzett munka jutalma, a szórakozás:

Én közben leszedtem az épp érett paprikát, paradicsomot, szárzellert, padlizsánt. A paradicsomnak szerintem már meg vannak számlálva a napjai, nem sok lesz már, de még azért akad, illetve az egyetlen tő pici, sárga, körte alakú koktélparadicsomon nagyon sok van, jól néznek ki :) A paprika gyönyörű, már említettem, hogy sosem volt még ilyen paprikatermésem. És egy levelibékával is találkoztam az egyik bokron :). A büszkeségem a padlizsán, eddigi első sikerült évem, három gyümölcsöt szüreteltem eddig, de vannak még picik és virágok is. Ha tart még egy ideig ez a szép ősz, akkor lesz is még termés, várom a péntekre ígért hidegfrontot, hogy mi is legyen vele. A szárzeller nagy pozitív csalódás, sose gondoltam volna, hogy azokból az apró palántákból ilyen hatalmas növények lesznek, rengeteg szárított vagy sóban eltett zellerem lesz, a szárát pedig esszük nyersen, salátában. Ami még érik, az a füge, most már komoly kis tálkákkal lehet szedni napról napra, és a hátsó, árnyékosabb bokrok még csak ezután jönnek. Köszönet a szeptembernek :).

A krumplit is én kezdtem el felszedni, de csak egy fél rekeszig jutottam, aztán szigorúan kiparancsoltak onnan, mondván, nem nekem való az - na szép, máskor meg lustálkodom és akkor az a baj - igaz, ezt még sose hányták a szememre :) Mindenesetre a háromból két sor krumplit szedtünk fel sötétedésig, az ránézésre olyan húsz kiló biztos van, még egy sor visszavan. Nem valami bőséges a termés, de szép, nagy, egészséges szemek.