2011. október 3., hétfő

Regő is fest

Úgy látszik, megihlettük Regőt, bár nem is látta hétvégén, hogy festettünk :) Az az igazság, hogy én a festést, gyurmázást és hasonlókat magamtól még korainak éreztem volna, azt gondoltam, hogy inkább megenné a festéket, mint rendeltetésszerűen használná, meg Marciból kiindulva is így gondoltam, hiszen őt sose érdekelték igazán ezek a dolgok. De persze két különböző gyerekről van szó... és Regő már egy ideje hozta Marci festékeit, gyurmáját, hogy bontsam ki neki. Nem mertem... de most merész voltam, gyorsan letakartam újságpapírral a konyhaasztalt, ráadtam Regőre egy előkét, kapott vastag ecsetet, tálkát és papírt, és megmutattam neki a technikát. Csak lestem, olyan ügyes volt, értette, hogy miről van szó, vizezte, festékezte az ecsetet és húzta a színeket a papírra.




Egyszer nagyon rákapott a feketére, született egy olyan alkotás, amin gyönyörű pirosak és kékek nem látszanak a fekete alatt :) a másik kettő pedig barnás, narancsos őszi színekben pompázik. Magát is megpróbálta azért lefesteni:

...de ennek a törekvésének gyorsan gátat szabtam :). Videóztam is:

video

Most kezdik igazán érdekelni a színek is, nem mindig találja még el, de egyre több színt mond. Ma kérdezte, hogy hol a piros lufi, de csak egy lila volt, mondtam neki, hogy ez a lila van, és úgy megörült neki, hogy lila. Olvassuk a Boribon és a hét lufi című könyvet, abból is ragad rá észrevétlenül a színek ismerete, én is mondom, és általában ha ő megnevezi valaminek a címét, vagy eltalálja, vagy nem és akkor javítom, és annak nagyon örül. Most festésnél a narancssárgától volt nagyon boldog, mondogatta, hogy szép narancssárga, és narancsot fest :)

Nincsenek megjegyzések: