Vasárnap délután elmentünk a fiúkért, mint kiderült, most is nagyon jól érezték magukat. Marcinak megtalálták a húgom régi görkorcsolyáját, boldogan hívott fel, hogy tud menni vele, az nem zavarta, hogy vagy 5-6 számmal nagyobb a lábánál :D Regőnek is átadta a telefont, életem első igazi beszélgetését folytattam vele, nagyon aranyos volt, és teljesen megnyugodtam, hogy jól érzi magát. Na nem mintha aggódtam volna emiatt, de előtte azt hittem, hogy ha szóba kerülök vagy hallja a hangomat, esetleg hisztis lesz tőle, de nem :)
Vasárnap Papával játszótéren is voltak, motoroztak, a babakocsit egyáltalán nem használták, mondjuk én is csak azért használom, ha időre kell odaérnünk pl. az iskolába, vagy ha nincs annyi türelmem ácsorogva várni Regőt, vagy épp energiám rohanni utána. Mikor hogy :) Vasárnap este mentünk értük, jöttek elénk, kaptunk puszit, de most nem volt olyan kitörő öröm, meglepetés, mint az előző két alkalommal, Regő rutinos nagymamánál alvós lett :)
Amitől még egy picit tartottam - de már ezzel is túlzóan fogalmazok - az az volt, hogy ott megint kiságyban alszik, vajon gond lesz-e itthon a nagyban aludni két nap után, de teljes természetességgel ment lefeküdni vasárnap este, úgyhogy mondhatjuk, hogy átszokott :)
Mi pedig itthon dolgozgattunk, azért pihentünk is meg szórakoztunk is. Szombaton megint ajtókat festettünk - nem, nincs ennyi ajtónk, a múltkoriakat festettük át még egy rétegben. Kora délután végeztünk, és mivel a konyhaasztalon is ajtó száradt, bementünk a plázába ebédelni, aztán a belvárosban sétáltunk egy kicsit és kávéztunk, majd vissza a plázába moziba. Jó volt, már hetek óta vágytam egy mozira, és jó filmet találtunk. Mivel viszonylag korai film volt, este még itthon is megnéztünk egy romantikusat. Vasárnap kicsit tovább aludtunk, aztán lefestettük az ajtók másik felét, majd kimentünk a kertbe. Gyönyörű idő volt, pár persze már csípős, őszi, de ragyogó napsütés, sehol egy felhő. Péter igazából csak azért hívott ki, hogy üldögéljek a jó levegőn, de amúgy sem bírtam már nézni a kertet, és mikor, ha nem most - felszedtem a paradicsom, paprika, padlizsán szárait, a maradék karalábét, a kint hagyott karfiol- és brokkoligyökereket. Péter közben sövényeket nyírt: a tűztövist és a turkesztáni szilt (ezt árulják csodasövény néven, nem csalás, tényleg hihetetlen gyorsasággal nő) aztán amikor végeztem, lenyírta a gazt fűnyíróval, majd rotálta volna a zöldségest, ha nem törik el a rotakapa egyik alkatrésze... ezalatt én már tényleg a nyugágyban ültem egy takaróval és egy könyvvel, nagyon kellemes volt :). Rotálás így időjárás függvényében a jövő hétvégén lesz valószínűleg, mi pedig kis pihenés után indultunk a gyerekekért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése