2011. október 21., péntek

Gyereksebészet

Három kőből az utolsó, bár erre csak halasztást kaptunk, még nem eshetett le teljesen, de nagyon megkönnyebbültem. Tegnap délután óta kifejezetten kiállhatatlannak éreztem magam, a gyerekekkel is csak veszekedtem, amikor lefektettem őket, akkor meg lerogytam a kanapéra a kötésemmel, egy csokival és Bridget Jonessal, és még ez se nyugtatott meg teljesen, ma meg folytatódott a para. Nagyon féltem, hogy az lesz az ítélet, hogy mihamarabb műtét kell, és akkor kórházi bennfekvés, altatás, branül és minden ilyen ijesztő dolog az én pici kétéves kisfiamnak... Persze ha kell, akkor legyen meg, de olyan jó lenne, ha nem kéne... Ezeken pörgött az agyam, miközben tudom, hogy mások ezeknél súlyosabb dolgokon is átesnek kisebb gyerekekkel is, nem is értettem magam, hiszen Marcival is voltunk sokat kórházban... de paráztam és érzékeny voltam, és nagyon vártam már, hogy túl legyünk a vizsgálaton.
Pontosan érkeztünk és pontosan be is hívtak, imádom az időpontos rendszert és ha nem csúszik, szerencsére nem voltak sokan. Attól is féltem, hogy mi lesz, ha Regő ott vág le egy durva hisztit az öltöztetés miatt, mert reggel már volt részem egy ilyenben, de most ügyes volt. Lefektettük, és egy kedves fiatal orvos megtapogatta a hasát, a lágyékát, megkereste a kóborló golyócskát. Most sem volt a helyén a jobboldali, de kézzel könnyen lehúzható volt. Kérdezte, hogy nem szoktam-e csomót érezni a lágyékában. Mondtam, hogy nem, de azt hittem, magára a heregolyóra gondol. Aztán elmagyarázta, hogy valószínűleg van egy kis lágyéksérve Regőnek, amiatt nem tud lenn maradni a here, de tapintásra még ez sem biztos. Fel is szívódhat, az, hogy kézzel könnyen lehúzható a here, illetve hogy meleg vízben a helyén van, biztató hír. Úgyhogy most nem kell még műteni :) Fél év múlva kontroll, és ha nem jön le magától, akkor hároméves kora körül kell a műtét, de akkor már annyival könnyebb lesz! A műtét egyéjszakás bennfekvést jelent, majd meglátjuk, hogy oldjuk ezt meg Csongorral, de megoldhatónak gondolom, illetve még az is lehet, hogy ezt is megússzuk :)

3 megjegyzés:

Patrícia írta...

Ez nagyon jó hír! Egy év alatt még annyi minden történhet...

Emese írta...

Nagyon örülök :)

Orsi írta...

Ez jó hír, örülök!