Tegnap volt Regő első ovis szülőije. Olyan nagy dolgok ezek, az ember észre se veszi, és a kisbabája egyszer csak óvodás lesz... Jó érzésekkel jöttem el, fellelkesülve és megnyugodva.
Az óvoda idén volt 25 éves, ebből az alkalomból új nevet kapott, amit szeptembertől büszkén fog viselni: ő lesz a Tündérkert Óvoda. Regő pedig a Margaréta csoport elefánt jelű kiscsoportosa lesz :) Olvasunk könyveket az óvodáról, tanítgatom neki, hogy mégis mi a csuda az a jel, mert egyelőre nem igazán érti :)
Két kedves, fiatal óvónőt kap, Szilvit és Ginit, Szilvinek van egy elsős kislánya, Gini pedig esküvő előtt áll. A szülőit az óvodavezető kezdte, aki szintén Szilvi és szintén nagyon kedves, más, mint aki akkor volt, amikor Marci járt ide nagycsoportba. Ő pár általános dolgot mondott, aztán jött a polgármester úr, aki beszámolt róla, hogy milyen jó, hogy ilyen sok gyerek van a faluban, de ennek az a hátránya, hogy zsúfoltabbak az óvodai csoportok és az egész épület is. Ezért aztán terv van arra, hogy két csoportszobával bővítik az ovit, akkor lesz négy csoportszoba és egy tornaszoba, és egy kicsit kisebb létszám a csoportokban (Regő kiscsoportja most 30 fős lesz). Persze ez az udvar rovására megy, de azt rögtön pótolják önkormányzati területből, ami nagyon jófejség tőlük.
Végül maradt a két óvónő és mi, szülők, jöttek a konkrétumok. Elmondták, hogy a Zilahyné-féle óvodai program az alap, amit akkor még nem tudtam, hogy micsoda, de nagyon tetszett, ahogy röviden elmesélték, hogy a lényeg a játék és a mese, kiscsoportban nincsenek kötött foglalkozások, hanem a gyerekek felől induló kezdeményezések öt-tíz percben, sok mozgás, és az egész napot átitatja a mese.
Főleg a beszoktatás érdekelt, szülő nélkül zajlik, de fokozatosan, elvileg nagyjából két hét alatt jutunk el az ottalvásig. Ez megnyugtat, Marcinál anno a fehérvári Nefelejcs oviban azonnal ott kellett hagyni nyolc órára. Ő bölcsis volt előtte, így zökkenőmentesen ment nála, de azért akkor is izgultam. Regőnél viszont ezt el se tudnám képzelni...
Elmondták még a napirendet, érdeklődtem, mi van a válogatóssággal, és nagyon biztattak, hogy majd ott elmarad, ahogy a többi gyereket is látja... remélem, én is ebben bízom. Felsorolták, hogy miket kell vinni, lesz családlátogatás, augusztus végén még egy szülői, és szeptember 3-án óvodát kezd az én kis nagyfiam.
Végül maradt a két óvónő és mi, szülők, jöttek a konkrétumok. Elmondták, hogy a Zilahyné-féle óvodai program az alap, amit akkor még nem tudtam, hogy micsoda, de nagyon tetszett, ahogy röviden elmesélték, hogy a lényeg a játék és a mese, kiscsoportban nincsenek kötött foglalkozások, hanem a gyerekek felől induló kezdeményezések öt-tíz percben, sok mozgás, és az egész napot átitatja a mese.
Főleg a beszoktatás érdekelt, szülő nélkül zajlik, de fokozatosan, elvileg nagyjából két hét alatt jutunk el az ottalvásig. Ez megnyugtat, Marcinál anno a fehérvári Nefelejcs oviban azonnal ott kellett hagyni nyolc órára. Ő bölcsis volt előtte, így zökkenőmentesen ment nála, de azért akkor is izgultam. Regőnél viszont ezt el se tudnám képzelni...
Elmondták még a napirendet, érdeklődtem, mi van a válogatóssággal, és nagyon biztattak, hogy majd ott elmarad, ahogy a többi gyereket is látja... remélem, én is ebben bízom. Felsorolták, hogy miket kell vinni, lesz családlátogatás, augusztus végén még egy szülői, és szeptember 3-án óvodát kezd az én kis nagyfiam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése